846 találat a(z) fordított áfa cimkére
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő vállalkozás a felszámolási időszak alatt is végez hulladékgazdálkodási tevékenységet. Kizárólag fordított adózás alá tartozó tevékenységből származik bevétele. Kérdésem az lenne, hogy a felmerült kiadások áfatartalma teljes egészében levonható-e ebben az esetben, vagy az arányosítás módszerét kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Lehet-e adómentes az ingyenes szolgáltatás?
Cikk
Szépségszalon bizonyos ideig, akció keretében, egyes munkáltatók dolgozóinak ingyenesen szeretne szolgáltatni, ezt hogyan lehet lebonyolítani? Egyáltalán lehetséges-e? Hogyan kell dokumentálni, bizonylatolni, adózni utána? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Ingatlanvásárlás és áfa
Kérdés
Állásfoglalásukat szeretném kérni a leírt gazdasági esemény adózási kérdéseivel kapcsolatban: Ügyfelünk szerződést kötött egy másik társasággal egy budapesti lakóingatlan megvásárlására. A szerződés 6. pontja a következőket tartalmazza: "6. A szerződő felek az 1./ pontban megjelölt ingatlan vételárát 60 000 000 forintban, azaz hatvanmillió forint áfamentes összegben határozzák meg, melyet a vevő a 7./ pontban írt módon köteles az eladónak megfizetni." A szerződésben 6 000 000 forint foglaló került megállapításra. A szerződés a továbbiakban nem tartalmaz semmilyen egyértelmű kijelentést vagy nyilatkozatot, mint ..Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal élt, ezért a vételárat általános forgalmi adó terheli.. Számla került kiállításra a foglaló összegéről, amelyen a számlaérték áfa nélküli soron szerepel, hogy áfamentes, és az áfakulcs százaléka soron nem szerepel semmilyen nyilatkozat, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdés e) pont szerint az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az eladó később a foglalóról újabb számlát állított ki áfa feltüntetésével, és a vevőt kérdésére arról tájékoztatta, hogy a beépített ingatlan értékesítését korábban áfakötelessé tette. Ez esetben a vevőnek 16 200 000 forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett volna. A vevő arra hivatkozott, hogy az adás-vételi szerződés 6./ pontja alapján az eladó arról nyilatkozott, hogy az ingatlanértékesítés áfamentes, és nem fogadta el a későbbi bejelentését az eladónak, hogy a kialkudott 60 millió forint vételár felett még 27 százalék áfa megfizetése terheli az ügyletet. Állásfoglalásukat arra kérem, hogy a fentiek tekinthetők-e eladói nyilatkozatnak áfatartalom szempontjából.
Külföldi cégnek engedélyköteles építési tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha szlovák (cég) megrendelőnek egy magyar cég Magyarországon hatóságiengedély-köteles építés-szerelési munkát végez (járműtárolási céllal garázs építése), akkor is érvényes, hogy az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti [142. § (1)]? A számlára ez esetben mit kell ráírni? Vagy 27 százalékos áfával kell számlázni? A külföldi cégnek az építendő garázs telephelynek minősül, és ezáltal magyar adóalanynak számít? Köszönöm válaszát!
Vételi jegy
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vételi jegy könyvelésével kapcsolatban kérnénk segítséget. Áfakörös egyéni vállalkozó használt, illetve teljesen tönkrement tárgyi eszközöket összesítő nyilvántartásában szereplő eszközöket (például létra, talicska) eladta egy hulladékátvevőnek. Erről vételi jegyet kapott. A kapott vételi jegyet értékesítés bevételeként lekönyveljük. Kérdésünk, hogy ez az áfát érinti-e? És van-e még valami teendő? Köszönöm a szíves segítséget.
Ingatlanfoglaló
Kérdés
Ingatlan vásárlásakor foglalót adott a kft. banki utalással. A kiállított bizonylaton a foglaló fordított áfásan szerepel. A végszámla még nem érkezett meg. A foglaló és az előleg fordított áfás vásárlás esetén tudomásom szerint nem szerepel az áfabevalláson, csak amikor a végszámla elkészül, akkor kell bevallani. Kérem válaszukat, mi a helyes megoldás.
Forditott áfás szolgáltatásban anyag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gyártó céggel a szerződés úgy szól, hogy legyártja az alapanyagot az épitésköteles mélyépítési munkához, és beszereli azt. A szolgáltatás fordított áfás, a számlában viszont tételesen feltünteti a beépített, általa legyártott anyagot, majd külön tételben magát a szolgáltatási díjat. Ilyen esetben az anyag külön értékesítésnek minősül, és egyenes áfás, vagy ilyenkor is a szolgáltatás részeként értelmezhető, és a teljes összegre a fordított áfa vonatkozik? Köszönöm válaszát.
Áfa vagy fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy ügylet, melyben zálogháztól áfásan vásárolt használt arany- vagy ezüstékszerek kerülnek továbbértékesítésre egy olyan adóalany felé, aki alanya az áfának. Kérdésem, hogy áfásan vagy fordított áfásan kell-e kiállítani a számlát az ügyletről? Darabonként tételesen kötelező-e feltüntetni a számlán az ékszereket? Kell-e különbséget tenni az esetlegesen szakadt és a sérülésmentes ékszerek között? Áfa szempontjából figyelembe kell-e venni, hogy a vevő milyen céllal vásárolja meg az ékszereket? Válaszát előre is köszönöm!
Adószámos magánszemély – áfa ingatlanvásárláskor
Kérdés
Az áfa általános szabályai alá bejelentkezett magánszemély adószámos magánszemélyként használt ingatlant vásárolna (bérbeadásra) egy az értékesítéseire szintén áfakötelezettséget választó kft.-től. Ebben az esetben fordított áfával az adószám megadásával kellene az ügyletet lebonyolítania. Azonban az adószámos magánszemély hitelből vásárolt volna, viszont a bank a nettó áron történő vásárlás és az adószám megléte miatt nem minősíti fogyasztónak, így a lakossági hitelkérelmét, amit csak fogyasztó vehet fel, elutasította. Ezt követően az adószámos magánszemély, mint "sima" magánszemély bruttó áron vásárolja meg az ingatlant, hogy hitelhez jusson. Az adószám viszont még létezik. – Iyenkor köteles visszaadni az adószámot az adásvétel előtt? – Vagy megtarthatja, és ő dönt, hogy jelzi-e az eladó felé, hogy adószám alatt vásárol vagy sem? – Ha ő dönt, és úgy dönt, hogy megtartja az adószámát, de ennek létét nem jelzi az eladónak, és bruttó árat fizet az ingatlanért, a későbbiekben levonásba helyezheti az áfát (mert áfásan szálláshely- vagy bérbeadás-szolgáltatást nyújt)?
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szabályos-e, megfelel-e az áfatörvény előírásainak az a számla, amelynek egyik sora egyenes áfás tételt, a másik sora pedig fordított áfás tételt tartalmaz? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné
Láncértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyletben az áfa meghatározásához kérném a segítségüket. "A" magyar cég terméket értékesít "B" cégnek, amely Dániában bejegyzett, de Magyarországon, a belföldi értékesítései vonatkozásában áfaregisztrációval rendelkezik. "B" továbbértékesíti "C" román végvevőnek. Az áru fuvarozását "C" végzi; "A" telephelyéről ő szállítja/szállíttatja el az árut. Véleményüket kérem az egyes értékesítések áfabeli megítéléséhez és "B" által használandó adószám eldöntéséhez abban az esetben, ha "B" végül rendelkezik a szükséges CMR-rel (a román vevő megküldi azt neki), illetve, ha nem.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az eladó az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján választotta az adókötelezettséget, de a vevő, aki egyébként áfaalany, de ingatlanhasznosításra nem választott adókötelezettséget az adásvétel kapcsán kell-e áfát fizetni a vevőnek? Jól értelmezem-e a törvényt, mely szerint, ha az eladó az áfatörvény 142. §-a alapján fordított áfás számlát állít ki, a vevő – tekintettel arra, hogy nem választott adókötelezettséget – a felszámított áfát levonásba nem helyezheti? Válaszukat megköszönve, Tisztelettel: Dulló Ida
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés c) pontja értelmezésében kérem segítségüket. Abban az esetben, ha egy társaság a következő szolgáltatást vesz igénybe, megvalósul-e a fordított adózás alá eső tényállás: – Szállítással foglalkozó cég ("A") az elszállítandó termékek (bútorok, berendezési tárgyak) szállítás előtti be-, és utáni kicsomagolásával alvállalkozót bíz meg ("B" cég). A speciális igényeknek megfelelő szállító ládákat "A" cég bocsátja rendelkezésre. Ebben az esetben a csomagolást végző "B" cég szolgáltatása személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik? – Ipari karbantartást végző "A" cég a karbantartási feladatok egy speciális feladatának, illetve egy részének elvégzésére "B" kapcsolt vállalkozását (hasonló tevékenységet végző) bízza meg. "B" cég szakképzett személyzettel vesz részt a feladat elvégzésében, a szükséges eszközöket "A" cég adja. Ez személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik? – Ugyan az az ipari karbantartást végző "A" cég a karbantartási feladatok egy speciális feladatának, illetve egy részének elvégzésére "B" kapcsolt vállalkozását (hasonló tevékenységet végző) bízza meg. "B" cég szakképzett személyzettel és egyes eszközök (például a munkába járáshoz szükséges gépjármű rendelkezésre bocsátása) rendelkezésre bocsátásával vesz részt a feladat elvégzésében, a többi szükséges eszközt "A" cég adja. Ez személyzet rendelkezésre bocsátásának minősül, és fordított áfa alá tartozik?
Fordított áfás termékekhez közvetve kapcsolódó szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egyik ügyfelünk fordított áfás terméket vásárolt, amihez szállítást is igénybe vett, amit külön tételként fel is vezetett a számlán a partner. Ezt a számlában ugyanúgy fordított adós tételként kezelték, ami szerintünk az általános szabály szerint áfás ügylet. A partner szerint, ami ezekhez a termékekhez kapcsolódó szolgáltatás, azt is fordított adózás keretében kell kezelni, de ez nem szerepel az áfatörvény 142. paragrafusában. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Várom mielőbbi válaszát.
Egyenes áfa korrekciója fordított áfára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy adott építőipari kivitelezést a megrendelő nyilatkozata alapján – mely szerint az adott munka nem volt építésiengedély-köteles –, egyenes áfásan számlázott ki a partnere részére. A számla teljesítési időpontja 2015. március havi volt, az adóalapot és az áfát szerepeltettük is az adott havi áfabevallásban. Partnerünk 2015. augusztus végén jelezte, hogy a munka mégis építésiengedély-köteles, ezért kérte számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását, és a teljesítésnek az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b.) pontja szerint történő kezelését. A módosító okiratot kibocsátottuk, melynek eredményeképpen fizetendő áfánk jelentősen csökkent a korábban bevallotthoz képest. Kérdésünk arra vonatkozik, helyesen jártunk-e el azzal, hogy az eredeti számla teljesítési időszakának áfabevallását (2015. március) önellenőriztük, vagy a negatív elszámolási különbözetet csak későbbi időszakban vehetjük figyelembe az áfabevallásunkban? Válaszát előre is köszönjük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
