Tisztelt Szakértő! Cégünk új építésű társasházi lakások építésével és forgalmazásával foglalkozik. Egy kft. lakást és garázst szeretne vásárolni, amit a későbbiekben bérbe kíván adni. A kft. áfakörös tevékenységet folytat. Ebben az esetben az értékesítés egyenes vagy fordított áfa hatálya alá tartozik? A kft. levonhatja az áfát?
2018. januárjában jogerőre emelkedett NAV határozat értelmében áfahiányt állapított meg a NAV a 2016. évet érintően. Fordított áfás számlákat kell helyesbíteni 27 százalékos áfásra. Kiállítottuk a helyesbítő számlákat 2018. január 28-ára (fordított adósan mínusz előjellel, 27 százalékos áfásan újból kiállítva), melyeket a partnerünk befogad és ki is egyenlíti. E vizsgálat megállapításai következtében önellenőrizni kell 2016. 4. negyedévét és 2017. teljes évét is az áfa tekintetében. Hogyan és mikorra könyvelem az így kiállított helyesbítő számlákat?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. februárban vett egy raktárépületet, nem továbbértékesítési céllal, vállalkozási tevékenységéhez. Az áfát levonásba helyezte. "Kinőtte" a raktárépületet, ezért eladja, és újat vásárol. Kérdésem: milyen áfával tudja továbbadni (fordított áfa vagy áfamentes...)? Ha adómentes, akkor a figyelési időszak – 240 hónap – miatt kell-e korrekciózni a levont áfát? Ha fordított áfásan adja el, akkor be kell-e jelentkezni, hogy adókötelesen adja el az ingatlant? Ezt a bejelentkezést csak decemberben lehet megtenni vagy év közben is van rá lehetőség? Fel kell-e vennie a tevékenységi körbe az értékesítés Teáor számát (6810)? Ha fordított áfásan adja el, akkor mind a két félnek – az eladónak és a vevőnek – be kell jelentkezni az adókötelezettség alá ingatlanértékesítés tekintetében? Várom szíves válaszát! Üdvözlettel. G
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2006-ban vásárolt magánszemélyektől belterületi, művelés alól kivett beépítetlen területet, melynek elkezdte a közművesítését. Majd 2008-ban értékesítette leányvállalatának a telkeket, a közműfejlesztést viszont továbbra is ő maga finanszírozta. Az évek során 100 millió forint nagyságrendben gyűlt össze különféle költség, nemcsak közműfejlesztési hozzájárulás. Most értékesített a leányvállalat egy kisebb darabot a telkekből. Kérdésem az lenne, hogy ha az anyavállalat az értékesített telek nagyságával arányosan szeretne a leányvállalattal a költségeiből megtéríttetni, akkor azt áfásan vagy fordított áfásan teheti-e meg? Mindkét társaság belföldi adóalany, mindkét társaság adókötelessé tette ingatlan értékesítését.
Tisztelt Szakértő! Magyar áfaalany kft. mérnöki szolgáltatásokat nyújt magyar cégeknek jellemzően építésiengedély-köteles beruházásokhoz, de előfordul, hogy nem szükséges engedély a beruházáshoz. (Mindig egyenes áfás számlát állítunk ki, mivel szerintem a tervezési díj nem tartozik az áfatörvény 142. paragrafusa alá.) Adott egy ukrán egyéni vállalkozó (nem tudom, hogy alanyi mentes vagy áfakörös), amely időnként besegít a tervezésbe, Ukrajnából dolgozik be nekünk, nem jár Magyarországra. Hogyan szükséges meghatározni az áfát? Keletkezhet-e valahol áfafizetési kötelezettség? Fordított áfa releváns lehet-e? Jelenleg az ukrán partner áfa területi hatályán kívüli áfamentes számlát állít ki részünkre, így senki nem fizet áfát. Azt gondolom, magyar adószámot nem szükséges kérnie az ukránnak, viszont mi többéves munkakapcsolatra tervezünk. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfa ügyletnek három szereplője van: "A" megrendelő, "B" kivitelező és "C" alvállalkozó. A megrendelés tárgya: egy 9 épületből álló épület kompexum, aminek a helyére társasház épül. A bontás pillanatában nem volt még építési engedély. A megrendelő az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordult bontási engedély miatt, de az eljárást hatáskör hiánya miatt megszüntette. A bontás volumenére való tekintettel a megrendelő rendelkezik kivitelezési dokumentációval, illetve vezettek elektronikus naplót is. A lebontandó épületek mérete az 500 m3, illetve az 5 méter homlokzatmagasságot meghaladta. A munka elvégzése után az alvállalkozó "C" kiállította a számláját a kivitelező "B" felé, fordított áfával. Utána a kivitelező "B" kiállította a számláját megrendelő "A" felé, fordított áfával. A szereplők közül egyik fél elbizonytalanodott és felvetette a kérdést, hogy ez mégsem fordított adózású ügylet. A NAV-tól állásfoglalást kértünk, de nem adtak egyértelmű választ. Azt szeretném kérdezni, hogy a számlák kiállításánál helyesen jártak-e el az ügyfelek? Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Cégünk havi áfabevalló és az általános szabályok szerint számolja el az áfát. A cég egy novemberi teljesítésű, fordított áfás vetőmagszámlát kapott a novemberi áfabevallást követően, 12.28-án. A számla 12.27-én készült. Ellenérték-kifizetés nem történt. Szükséges a 11. havi áfabevallás önellenőrzése vagy a számla a 12. havi áfabevallásba beépíthető?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fordított áfás építkezésnél, saját munkagépével sittet pakol fel saját teherautójára, és azt elszállítja onnan. Egyéb más építési-szerelési tevékenységet nem végez. Kérdésem, ez fordított áfás tevékenység-e? Köszönettel: Ruha Klári
Tisztelt Szakértő! Egy különbözeti áfa alá bejelentkezett magyarországi használtautó-kereskedő egy, a közösség másik államában működtetett aukciós honlapon keresztül szerez be német EU-s adószámmal rendelkező (Activity Germany) holland partnertől személygépjárművet értékesítésre. Az aukciós oldalon kiválasztja az autót, majd előre utalással kifizeti a 2635 eurót, és utána pár nap múlva megkapja az gépkocsit három darab számla kíséretében. Egyik számla a gépjármű értékesítéséről szól, 1945 euróról, "Application of differential taxation according to § 25a UStG- Margin scheme/Second-hands goods" megjegyzéssel. A második számla az aukciós költségről (Auction fee) szól 616 euróról, "Invoice for Use of Auction Platform Intracommunity Service- The reverse charge procedure (acc.to § 13b Abs. 1 UStG i.V.m. 3a Abs. 2 UStG ) applies. The recipient/customer is VAT liable for this intracommunity googds-transport service" megjegyzéssel. A harmadik számla 74 euró, "Invoice for Vehicle-Related Services" elnevezésű és "Document handling" 25 euró és "Car handling" 49 euró szolgáltatásokat tartalmaz, és az aukció második szálán szereplő megjegyzés szerepel az áfa tekintetében. Az így beszerzett gépjármű belföldi értékesítésekor különbözeti adózás – használt cikkek megjegyzéssel kerül kiállításra a számla. Kérdésem: az autó értékesítésekor az 1945 vagy a 2635 euró lesz az autó beszerzési ára a különbözeti áfaalap megállapításakor? Ha az 1945, akkor a 616 és 74 az EU-n belüli szolgáltatásigénybevétel (fordított áfa)?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsi-parkolók, buszmegállók és járulékos létesítményeinek (gyalogos átkelő) kivitelezését vállalta el. A megrendelő a kivitelezéssel kapcsolatosan az alábbi iratokat adta át: a megyei kormányhivatal által kibocsátott gyalogos átkelő létesítésének engedélye és a polgármesteri hivatal által kibocsátott útkezelői hozzájárulás. A szerződésben a következő áfa szövegezés van; "a vállalkozói díj számla ellenében esedékes, melyben az áfa összegét a mindenkori érvényes törvényi előírásoknak megfelelő mértékben külön kell feltüntetni." Kérdésünk: az egész kivitelézési munkát a fordított áfa szabályai szerint kell kezelni, vagy pedig az engedélyben feltüntetett gyalogos átkelőhely építéséhez kapcsolódó kivitelezési munka adózik csak fordítottan? Ha külön kell kezelni, akkor egy kivitelezési szerződésben szerepelhet-e a fordított és az egyenes adózású ügylet, vagy pedig két külön vállalkozási szerződést kell kötni? Mind a kivitelező, mind a megrendelő belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Válaszadásukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági pályázat keretein belül valósulna meg egy kertészeti beruházás, melynek összértéke 440 millió forint. Ezen belül épül egy új építésiengedély-köteles fólia 300 millió forint értékben, egy napkollektor 25 millió forint összegben, egy engedélyköteles puffertartály 45 millió forintért, és a már meglévő fólia felújítása 70 millió forintba kerül. Kérdésem, hogy a számlát hogyan kell kiállítani, lehet-e a teljes beruházást építőipari fordított áfásan számlázni? Vagy meg kell osztani? Illetve, ha az új fólia nem építésiengedély-köteles lenne, hogyan alakulna az áfa? Válaszát előre is megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Társaságunk kölcsönszerződésének fedezetéül a könyveiben szereplő ingatlanja szolgál. Az ingatlan beszerzésénél a fordított áfa szabályai szerint felszámítottuk az áfát, melynek teljes összegét levonásba is helyeztük. A társaság az ingatlant 100 százalékban olyan tevékenységhez használja, mely tevékenységéből származó bevétele adólevonásra jogosítja. Kérdésem: Szükséges-e az előzetesen levont áfa összegét korrigálni akkor is, ha fizetésképtelenség esetén a 240 hónapos figyelési idő lejárta előtt a kölcsönt nyújtó vállalkozás tulajdonába kerül az ingatlan? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban szeretnénk a véleményüket kérni. Társaságunk engedélyköteles, fordított áfával számított mérnöki, kivitelezési munkákat végez. A projekt lezárult, megtörtént a munka elfogadása, átvétele. Az egyik alvállalkozónktól érkezett egy számla, melynek tartalma szerint átvállalna egyes garanciális munkát. Ez a projekt zárása után merül fel, de igazából a projekthez kapcsolódik. Kérdésünk, ezt fordított vagy egyenes áfával kell-e az alvállalkozónak számláznia? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fordított adózás alá eső szolgáltatást nyújt ügyfelének. A szerződésben kikötötték, hogy késedelmes és/vagy hibás teljesítés esetén kötbér- és kártérítésfizetési kötelezettség terheli a kft.-t, tehát pénzben téríti meg a kárt. Kérdésünk, hogy kell-e számlát kiállítania az ügyfélnek a kártérítésről és kötbérről, ha igen, akkor a kártérítés áfás lesz-e? A Ptk. és az áfatörvény szerint a kötbér nem minősül ellenértéknek, így nem esik az áfatörvény hatálya alá. Tehát számlát sem kell kiállítani róla, elegendő számviteli bizonylat hozzá? Az áfatörvény szerint ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Jól értelmezzük, hogy ezek alapján a kártérítésről nem kell számlát kiállítani és áfát felszámítani? Mert abban az esetben, ha a károkozó az általa okozott kárt pénzben téríti meg, akkor az az áfatörvény értelmében nem minõsül teljesítés ellenértékének, így nem jön létre az áfatörvény hatálya alá tartozó adóztatandó tényállás. Ebben az esetben a kártérítésként átadott pénzeszközrõl áfatörvény szerinti számlát nem kell kiállítani, annak könyvviteli elszámolása a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szabályai szerint kiállított egyéb számviteli bizonylattal történhet. Helytálló részünkről a kártérítés és kötbér bizonylatolási módja és áfa szempontjából történő megítélése? Válaszát előre is köszönöm: Lívia
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. egy új társasház (építésiengedély-köteles) vakolási, burkolási, festési munkáit végzi anyagosan, egy szerződés készült a teljes munka elvégzéséről. A számlákat a részteljesítések (anyag+munkadíj) után fordított áfával állítja ki. Most viszont csak anyagelőleget számláz, melynek beépítése jövőre fog megtörténni. Számlázhatja-e az anyag előleget fordított áfával? Mivel előleg, ezért jól gondolom, hogy ez a tétel idén nem lesz taoalap? Köszönettel: Királyné Anikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték