hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kirúgták az állásából? Így kaphat végkielégítést

  • adozona.hu

Melyik időpont irányadó a végkielégítés szempontjából: a felmondás közlése vagy a munkaviszony megszűnésének időpontja? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének (vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének) időpontjában álljon fenn a meghatározott tartamban.

A végkielégítésre való jogosultság esetén a felmondás időpontja a mérvadó. Tehát például, ha 2014. január 28-án a munkavállalónak 2 év 11 hónap munkaviszonya van, és ezen a napon közli vele a munkáltató a felmondást, hiába lesz összesen 3 éves munkaviszonya a 30 napos felmondási idő elteltével, nem lesz jogosult az egyhavi végkielégítésre.

Fontos megemlíteni azt is, hogy nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Azaz a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a munkáltató felmondására a működésével összefüggő okból kerüljön sor.

Nem jár végkielégítés továbbá a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének (vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének) időpontjában nyugdíjasnak minősül (az Mt. 294. § (1) bekezdés g) pontja alapján).

Azt is tudni kell továbbá, hogy a végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időszakot, amelyre a munkavállalót nem illette meg munkabér. Kivétel e főszabály alól a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó időtartama.

A végkielégítés mértéke az Mt. szerint:

a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Az a)-b) pontban meghatározott mérték egyhavi, a c)-d) pontban meghatározott mérték kéthavi, az e)-f) pontban meghatározott mérték pedig háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállalót a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül bocsátják el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hiba a beszámolóban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Saját gépkocsi költségelszámolása társaságnál

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Bejelentett részesedés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink