48 találat a(z) fenntarthatóság cimkére

Cikk

Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.

Cikk

Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!

Cikk

Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.

Cikk

Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.

Cikk

A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.

Cikk

Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.

Cikk

Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign keretrendelet az Európai Unióban, amely lehetővé teszi azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. A keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit.

Cikk

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.

Cikk

Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket élveznek azokkal a versenytársaikkal szemben, amelyek erre a területre nem fordítanak kellő figyelmet – derül ki egy nemrégiben közzétett, vállalati felsővezetők körében készített globális kutatásból, írja sajtóközleményében a K&H Csoport.

Cikk

Nemzetközi szinten is előre mutatóak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzésének megállapításai, amelyben a versenyhatóság vizsgálói a környezetvédelemhez kötődő állításokat vették górcső alá – derült ki a GVH angol nyelvű workshopján. A január közepén nyilvánosságra hozott tanulmányban a GVH vizsgálói arra a következtetésre jutottak, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a vállalkozások által alkalmazott zöld állítások, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, jelentésével.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított adózás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink