502 találat a(z) felmondás cimkére

Visszatérés gyedről a munkába: ezek a munkáltatói, illetve munkavállalói kötelezettségek Cikk

A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkába való visszatérés során sok bizonytalansággal találkozik a munkavállaló. Nem tudja, van-e lehetősége visszatérni a munkahelyére, mit mikor kell jeleznie, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak. A munkáltatónak is számos jogszabálynak meg kell felelnie a munkavállaló visszatérése során. A cikkben a két fél, a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit nézzük végig.

10 ezer dolgozót küld el a brit olajipari óriáscég Cikk

A BP olajipari konszern jelentős létszámleépítést jelentett be hétfőn, a foglalkoztatottak 15 százalékát, csaknem 10 ezer embert elbocsát részben a koronavírus miatt megcsappant kereslet miatt.

Felmondási idő közlése Kérdés

Felmondáskori bér kifizetésének napja Kérdés

Fizetés nélküli szabadságról visszatérés: mit tehet és mit nem a munkáltató? Cikk

Gyakori probléma, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamát, kispapát nem várják vissza a munkahelyére. Mindez fokozottan érvényesül a veszélyhelyzet tartama alatt. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató már az első munkanapon kezdeményezi az alapbér mértékének csökkentését vagy felkínálja a fizetés nélküli szabadság további igénybevételének lehetőségét. Hogyan kell eljárni ezek visszautasítása esetén? Figyelembe kell-e venni az esetleges bérfejlesztést a szabadság kiadásának tartama alatt? Sok további kérdés merülhet fel, azzal együtt, hogy egyébként a munkáltatóknak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelniük.

Végkielégítés veszélyhelyzet miatti munkaadói felmondásnál Cikk

A munkaidőt és a bért is csökkentette a járványhelyzetben a munkaadó, aki most már csak napi kétórás munkaidőt és ennek megfelelő bért írna elő. Ezt a munkavállalók nem fogadják el. Munkaadói felmondás esetén mekkora végkielégítésre számíthatnak? Az Adózóna olvasójának kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Munkaadói felmondás koronavírus veszélyhelyzetben Kérdés

Felmondás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató el akar küldeni egy dolgozót, a mai nappal aláírt felmondással. A munkaszerződésben 2017. 11 .01. a dátum határozatlan időre (ezt elírta az előző könyvelő). A bejelentés 2017. 11. 17. (ez lenne a jó dátum), a bér is innentől van számolva, a NAV-bejelentő is ez a dátum, a szerződés aláírásának dátuma is ez. Ilyenkor mi a teendő? Mikortól szűnik meg a munkaviszonya? Én úgy számoltam, hogy 2020. 06. 12. (30 nap), az utolsó munkában töltött nap 2020. 05. 26. Bemásolom, hogy az ügyvezető milyen indokkal küldené el a dolgozót. " Munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére a következők miatt került sor: Az elektromos hálózatszerelés-karbantartás, a gépek villamos karbantartása alvállalkozó bevonásával fog történni. A koronavírus (COVID-19) társaságunknál érzékelhető hatásaival összefüggésben az eddigi folyamatos megrendelések átütemezésre kerültek, legyártott késztermékek átvételének- kiszállítása bizonytalan időre tolódtak >> átmeneti tárolási kapacitás kiterjesztése bérraktár igénybevételével, >> munkavégzés, munkakörök betöltése más munkaterületről történő létszám-átcsoportosítással.” Ebből nem lesz gond, ha közben meg másik munkára (például lakatos) vesz fel a cég új embert? Köszönöm a segítséget.

Távolléti díj számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátó cég, amely jelen helyzetben nem tud bevételszerző tevékenységet végezni. A vírus alatti időszakot úgy próbálta megoldani, hogy munkavállalóival megállapodást kötött, hogy állásidőt fizet, ami az alapbérük 50%-a. Ezt el is fogadták. Most viszont kénytelen volt felmondani néhány munkavállalójának. Kérdésünk az lenne, hogy a 30 napos felmondási időre járó bért, amit a távolléti díjjal kell számolni, mi alapján határozza meg, tehát melyik alapbér alapján számoljuk a távolléti díjat? Az eredeti alapbért, a csökkentett, 50%-os alapbért, vagy az elmúlt 6 hónap átlagát vegyük figyelembe? Korábban (az elmúlt 6 hónapban) bérpótlékra is jogosultak voltak. A többi dolgozónak, akiket nem bocsát el, az alapbére vissza lett állítva 100%-ra, mert rájuk igénybe veszi a bértámogatást. A megállapodás, amit az állásidőre kötöttek, a vészhelyzet megszűnéséig érvényes, tehát megteheti azt a munkáltató, hogy a bértámogatásba bevont dolgozókat 100% alapbéren bérszámfejti, s az elbocsátott dolgozókat tartja a munkaviszony megszűnéséig az 50%-os állásidőn? Nekik végkielégítést fog fizetni, ugyancsak távolléti díjjal, de nagyon nem mindegy egyik fél számára sem, hogy mennyinek kell lenni a távolléti díjnak.

Táppénz egyéves időtartamának számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2006.05.01-től van alkalmazásban társaságunknál, 2019. 07.01-től keresőképtelen lett, betegszabadságát kimerítette, és utána folyamatosan táppénzt kapott. Elindította a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításának eljárását, így 2019. 10.29-től keresőképes lett arra az 1 napra, amelyen egyébként nem dolgozott, hanem igazolt, fizetett távollétnek lett leszámfejtve. 2019. 10.30-tól újra keresőképtelen lett, és újra táppénzt folyósítanak részére. A keresőképtelensége azóta is fennáll. 2019. 11.01-től a 40 órás munkaideje heti 20 órás munkaidőre változott, közös megegyezéssel. A kérdésem, hogy melyik időponttól kell számítani a maximum egyéves táppénz időszakát, 2019. július 1-től vagy az "újra" kezdéstől, 2019. 10.30-tól? Valamint, mivel a cégünk nem tudja tovább foglalkoztatni a megváltozott egészségi állapota miatt, nem tudunk olyan munkakört felajánlani, így ebben az esetben jár a munkavállalónak a felmondási idő és a végkielégítés? A kérdésben említettem, hogy 2019. november 1-től 20 órás lett a munkaviszonya és az alapbére is a felére csökkent, amennyiben jár a munkavállalónak a végkielégítés és a felmondási idő, akkor ezen juttatásokat a már csökkentett alapbérrel, illetve távolléti díjjal kell számítani? Válaszát köszönöm! Tisztelettel!

Kényszertörlés Kérdés

Egy kényszertörlés alá került szociális szövetkezet vezető tisztségviselője 4 órás munkaviszonyban van bejelentve a szövetkezethez. A kényszertörlési eljárás alatt felmodhat-e, megszüntetheti-e a munkaviszonyát, illetve lemondhat-e a vezetői státuszáról? Válaszukat előre is köszönöm!

Így hat a fizetés nélküli szabadság a végkielégítés mértékére és az álláskeresési járadékra Cikk

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel: végkielégítés és felmondási idő Cikk

Munkáltatóként sokan próbálják a költségeiket minimalizálni, ami jelen helyzetben érthető, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a mostani, sok munkáltató számára nehéz gazdasági helyzet sem indok arra, hogy a munkavállalók nem jogosultak végkielégítésre, felmondási időre munkáltatói felmondás esetén.

Bér nélküli állásidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.

Fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt