Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a társasági adó alanyaként fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt határidőn belül, beruházásra. Az erre szóló értékcsökkenést növelő tételként, szabályszerűen, minden tao-bevallásban elszámolta. Tavaly áttért a kivára. Szeretném megkérdezni, hogyan kell az említett és megmaradt értékcsökkenést a kiva alanyaként kimutatni? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy társaság a megszűnés szabályait nem alkalmazva tért át 2013. 01. 01-től a kisvállalati adózás hatálya alá. 2011. évben fejlesztési tartalékot képzett a cég jövőbeni beruházásaira. A beruházásokat a 2013. évben megvalósította. A kérdésem az, hogy kell-e módosítani a kiva-alapot a fejlesztési tartalék terhére a 2013. évben beszerzett beruházási értékkel, ha igen a bevallás melyik során kell ezt feltüntetni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2007. évben 25 000 eFt értékű fejlesztési tartalékot képzett. 2013. év végén új tárgyi eszközt szerzett be 21 000 eFt értékben, de nem helyezte üzembe. Ilyen esetben hogyan történik ennek a könyvelése és az elszámolása? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a vállalkozását, ha 2013 év végén fejlesztési tartalékot képeztünk neki? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíves tájékoztatásukat egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban. 2012. évben az egyéni vállalkozó 2,5 millió forintot fejlesztési tartalék címén elszámolt, melyből 2013. év folyamán beruházást hajtott végre 1,2 millió forint értékben. Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó hogyan tartja nyilván a fejlesztési tartalékot? Mikor képezhet, és mennyit? Ha maradt fel nem használt fejlesztési tartalék a 2013. év zárásánál, képezhez-e újra tartalékot ingatlan-felújítás, beruházás címén? Várom megtisztelő válaszukat! Köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértők! Adott bt. 2009. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képzett, 2011-ben ingatlant vásárolt, amelyre felhasználta a fejlesztési tartalékot (a fejlesztési tartalék értéke az ingatlan értékének 1/4-e volt). Most a bt. tagjai úgy döntöttek, hogy megvásárolják a bt.-től ezt az ingatlant. Milyen feltételek mellett tehetik ezt meg? Válaszukat köszönöm.
Hogyan kell értelmezni az adózás előtti eredmény maximum 50 százalékos csökkentésének lehetőségét abban az esetben, ha van előző évekről elhatárolt negatív adóalap és fejlesztései tartalékot is szeretnék képezni. Együttesen csökkenthetem 50 százalékig vagy külön-külön?
A társaság fejlesztési tartalékot képzett 2012-ben. 2013-ban beruházás történt (tehergépkocsi vásárlása), amire feloldanánk a fejlesztési tartalékot. Az eszközökre 2 hónap elteltével kihagyhatatlan vételi ajánlat érkezett, és ezért a társaság értékesítette azokat. Kérdéseim: lehet-e a fentiekben leírt beruházásra felhasználni a fejlesztési tartalékot? Mi történik a kivezetett nettó értékkel? Eesetleg ugyanúgy nem csökkentő tétel a társasági adóalapnál, mint az értékcsökkenés, arra tekintettel, hogy fejlesztési tartalékból valósult meg? A fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnak van-e olyan jellegű időbeli korlátja, hogy az így megvásárolt eszközre értékesítési tilalom lenne valamennyi ideig? Másik eset: lízingszerződés alapján történik a beruházás, a konkstrukció szerint az eszközt a társaság tartja nyilván a könyveiben, havi díjat fizet, és a futamidőt követően maradványértéken megvásárolhatja az eszközt. Ilyen jellegű beruházásra elszámolható-e a fejlesztési tartalék? Mi történik, ha a futamidő végén nem vásároljuk meg maradványértéken az eszközt , és kivezetjük, kvázi mintha eladtuk volna?
Egyéni vállalkozó 2012-ben 15 millió Ft fejlesztési tartalékot képezett, ezzel adóalapja csökkent. 2013-ban vásárolt 20 millió Ft-ért egy traktort. 2013 évi bevallásában ez hogyan érinti az adóalapot, hogyan történik a fejlesztési tartalék kivezetése, értékcsökkenés elszámolása, hogy alakul a traktor nettó értéke?
Nem törölhetik el múltjukat a katára áttért vállalkozók. Van például teendőjük a korábban képzett fejlesztési tartalékkal vagy az áttéréskor meglévő készlettel. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.
Kérdésem az egyéni vállalkozóval kapcsolatos, aki 2013. január 01-től a "kisadózást" választotta. A 2012. évi adóbevallásában fejlesztési tartalékot képzett, ezzel csökkentette az adó alapját. A fejlesztési tartalékot a képzést követően 5 év alatt célszerű felhasználni (ha nem akarja pótlékkal növelten visszafizetni a kedvezményt). Ha ő 5 évig kisadózó lesz, csak a bevételeit könyveljük (nem áfás), mi történik a kedvezménnyel? A másik kérdésem is a kisadózással kapcsolatos. A vállalkozó zárókészlettel rendelkezett 2012-12-31-én. Ez be is lett írva az adóbevallásába. Hogyan követjük a készlet változását, ha nem könyveljük a kiadásait? Mi történik a 2012. évi zárókészlettel a 2013. évi adóbevallásában? Ugyanaz az összeg kerül be? Köszönöm a válaszát.Tisztelettel: Marcsi
Egy társaság lakóház + udvar megnevezésű ingatlant vásárolt. Lehet-e a fejlesztési tartalék terhére elszámolni, vagy a vételárat meg kell bontani a ház, illetve udvar részre és csak a házat lehet elszámolni, mivel arra lehet értékcsökkenést számolni?
Tisztelt Szakértők!2012.évben szeretnék fejlesztési tartalékot képezni. 2012-ben az eredménytartalék értéke nulla. De a mérleg szerinti eredmény pozitív. Képezhetek tartalékot? Ha lekönyvelem, akkor az eredménytartalék mínusz lesz, de a pozitív mérleg szerinti eredmény miatt a saját tőke el fogja érni a jegyzett tőke szintjét.Vagy csak egy év múlva, a pozitív eredménytartalék terhére képezhetek fejlesztési tartalékot.Válaszukat előre is köszönöm.
A következőkben kérném a segítségét:Milyen szankcióval lehet számolni, ha az ET-ból LT-ba történő átvezetés a következő év elsején történik meg s nem év végén? A Tao bevallásban bevallásra került az adóalap csökkentő tételként, s a mérlegben kimutatásra került LT-ként?Érvényes ez esetben a fejlesztési tartalék képzés vagy nem?
Olvasói kérésre, összefoglaltuk a fejlesztési tartalék képzéséről és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói bevétel a személyi jövedelemadó 49/B §-a alapján -- legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető többek között az úgynevezett fejlesztési tartalék összegével, ami valójában nem más, mint egy szimulált, szabályozás által körülhatárolt összeg, (gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenés, vagy halasztott adó).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték