Tisztelt Szakértő! 2017. évtől kiva hatálya alá tartozó vállalkozás olyan tárgyi eszközt értékesít, amelyre a megelőző évben fejlesztési tartalékot vett igénybe. Úgy tudom, hogy a tao szerint adóalap-növelő lenne a nyilvántartási értéke, amikor kivezetem, viszont a kivás időszaka alatt hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékra jutó korábban igénybe vett adóalap-csökkentő tételt, ha értékesítésre kerül sor? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2017-ben tao alá tartozó, de 2018-tól kivás vállalkozás leköthet-e fejlesztési tartalékot a 2017. évre? Ha igen, akkor ennek hogyan fog történni az felhasználás utáni elszámolása? Tao-s cég esetében a beszerzett eszköz értékcsökkenésének mértékével fokozatosan növeljük vissza az adóalapot, de kiva-időszak alatt ilyen nincs. Hogyan történik ez idő alatt a korábban taoalap-csökkentésként igénybe vett adókedvezmény "visszatöltése"? Kérem ebben a kérdésben szakértő válaszukat. Köszönettel: Bálint Eszter
Egyéni vállalkozó szeretné korábban képzett fejlesztési tartalékát felhasználni székhelyén garázsépítésre a tevékenységéhez használt erőgépek tárolására. A székhelye megegyezik az állandó lakcímével. A tartalékot felhasználhatja-e és milyen mértékben?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves állásfoglalásukat. A kft. 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett. A társaság tevékenysége: sportlétesítmény építése. 2016-ban a beruházással kapcsolatban az alábbi tevékenységek folytak: üzleti partnerekkel tárgyalások szervezése, hatóságokkal történő egyeztetés, építési engedély intézésében segédkezés, befektetőtárs keresése, tulajdonostársak tájékoztatása a projekt előrehaladásáról, a honlap kezelése, információk aktualizálása a projekttel kapcsolatban. A fenti tevékenységek, ha megfelelnek a beruházás fogalmának, és azok téves könyvelés miatt nem kerültek 161-es beruházás számlára, lehet-e ezeket önrevízió keretében átkönyvelni és a fejlesztési tartalék felhasználására elszámolni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdésem kizárólag az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása miatti pótlólagos társaság adót hogyan kell az eredménykimutatásba beállítani? Az eredeti kérdésem ez volt, amelyre nem kaptam sajnos választ: Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt – könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó – K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék – K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni – 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm, ha fentiek eldöntésében szakszerű segítséget kapnék.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2013-ban fejlesztési tartalék terhére nagy értékű ingatlant vásárolt új építésű társasházban, melyet a kivitelezőnek még a megrendelő kérésének megfelelően be kellett volna fejeznie. Sajnos a kivitelező társaság ellen a bankja és a NAV végrehajtást kért és hosszú évekig tartó huzavona után tegnap az egész társasházat mint a kivitelező cég vagyonát elárverezték, többek közt az ügyfelem lakásával egyetemben, mivel az egy ügyvédi hibából eredendően már nem került fel fenntartással a széljegyre mint tulajdoni hányad. Most nekem a beruházások közül ki kell vezetnem. Kérdésem lenne, hogy ugyan a megvételtől számított 4 év eltelt, de ez esetben hogyan számolok el a fejlesztési tartalékkal, a vétellel felhasználtam és rajtam kívülálló ok miatt elbuktam vagy mintha nem is használtam volna fel? Válaszát előre is köszönöm ! Üdvözlettel, Sárköziné Annamária
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfél képzett fejlesztési tartalékot két éve. Közben a tevékenység változott, és jobban megérné a kata keretein belül adózni. Kérdésem: mi történik a képzett fejlesztési tartalékkal, ha felhasználja, illetve nem használja fel? Mi a pontos teendő? Mikor keletkezik az esetleges visszafizetési kötelezettség? Ha tao.-ból átmegy katába, akkor sújtják-e az adózót bírsággal a fejlesztési tartalék miatt? Válaszát előre is köszönöm! Bereczky Réka
Tisztelt Szakértő! Cégünkbe beolvadt 09. hóban egy másik társaság. Könyveinkben megjelentettük tárgyi eszközök között az átvett eszközöket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságunknál 2016. évben képzett fejlesztési tartalék feloldásaként felhasználhatjuk-e a beolvadó társaságtól átvett tárgyi eszközöket? Ezekre a beolvadó társaságnál nem volt képezve fejlesztési tartalék. Köszönöm.
Egy cég előző években veszteségesen gazdálkodott. Magas a bérköltsége, és szeretnénk áttérni a kivára. A kiva csökkentésénél mindig veszteségről beszélnek. Számomra nem egyértelmű, milyen veszteség vehető figyelembe a kivaalap csökkentésekor. Van az évek óta felhalmozott veszteség az eredménytartalékban, és van a társasági adó szerinti veszteség. A kettő nem ugyanaz, hisz van, ami már a taóban elévült. Az évek folyamán veszteségesen működő vállalkozásoknak az eredménytartaléka negatív. Ha kivaidőszak alatt nyereséget produkálna a cég, csökkenthető-e az eredménytartalékban lévő veszteség? Ez azért merül fel kérdésként, mert azt olvastam, hogy a kiva alatt keletkezett eredménytartalékot lekötött tartalékba kell helyezni, és a társasági adó alá történő visszatéréskor le kell adózni. Ha ez igaz, akkor ugyan helyreáll a cég saját tőkéje, de így még adófizetési kötelezettségre is számítania kell, ami, ha a társasági adó hatálya alatt marad, nincs neki.
Tisztelt Szakértő! Egy cég szeretne áttérni a kivára. Számos fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköze van, amelyek értéke még nem csökkent nulla értékre. Ezen kívül több milliós fejlesztési tartaléka is van, amelyet még nem használt fel. Véleményem szerint a fejlesztési tartalék képzésekor nem elengedett adó, hanem halasztott adó keletkezik. Mi lesz ezek sorsa, ha a cég kilép a társasági adó hatálya alól, mielőtt ezt megfizette volna? Egyáltalán lehetséges így átlépni a kivába? És ha igen, akkor mi lesz a sorsa ezeknek a tételeknek ? Köszönettel
Tisztelt Szakértő, egyéni vállalkozó január 1-jétől át kíván térni kata szerinti adózásra. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolja-e az áttérés azt, hogy az egyéni vállalkozó a korábbi években és a 2017-es év eredményéből fejlesztési tartalékot különített el? A korábbi évek fejlesztési tartalékát fel is használta, a 2017-ben elkülönítendő összeg felhasználása kérdéses egyedül. Beruházási adókedvezményt is igénybe vett a cég. Ezen eszközöket kata adózás mellett sem adhatja el, ha jól gondolom 4 évig. Így van? Ha ezen kívül bármilyen korlátja lehet az áttérésnek, kérem írja meg! Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szerkesztö! 2013-ban képeztünk lekötött tartalékot, és most úgy szeretnénk feloldani, hogy ügyfelem garázst venne cég kocsijának tárolására december hóban, de a teljes összeget nem fizetné ki, megállapodna az eladóval, hogy 1 millió forintot ad, a többit pedig részletekben törleszti. A birtokba adás megtörténne 2017. december 31-éig. Az adásvételi szerződést is beadnák még ebben az évben. Valószínű, hogy a földhivatal 2018-ban jegyzi be az új tulajdonost. Ily módon lehet-e feloldani a lekötött tartalékot 2017-ben? Mert az adásvételi szerződés alapján rátenném a beruházási számlára 2017-ben. A részletfizetés akadálya-e a feloldásnak? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem 2013-ban 10 millió forint fejlesztési tartalékot képzett tárgyi eszköz vásárlására. Úgy döntött, személygépkocsit lízingel, a lízing nyílt végű. Elindította az ügyletet még októberben, és most úgy néz ki, csak 2018. január hóban jegyzik be a forgalmiba, mint üzembe tartót. Kérdésem az, hogy ez probléma lesz-e, mert 2017. december 31-ével lejár a határidő, és ha a lízingszerződés 2017. december 31-én lesz aláírva, akkor mint beruházást lekönyvelhetem-e? Az önrész természetesen ügyfelem részéről ki lesz fizetve. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy újonnan megvásárolt eszközre fejlesztésitartalék-keretet veszek igénybe, emellett elszámolható-e ugyanezen eszköz kisvállalkozói beruházási kedvezményként is? Köszönettel.
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték