Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy újonnan megvásárolt eszközre fejlesztésitartalék-keretet veszek igénybe, emellett elszámolható-e ugyanezen eszköz kisvállalkozói beruházási kedvezményként is? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Olvastam az eddigi hozzászólásokat és két dologra nem egyértelmű a válasz számomra: a fejlesztési tartalék feloldására használt tárgyi eszköz akár kisértékű eszköz is lehet? Valamint a feloldásra már felhasznált eszköz (pl. cégautó) még az eredeti értékcsökkenés-elszámolási időszak előtt értékesíthető (pl. tartalékképzés 2012, cégautó-vásárlás és fejlesztésitartalék-feloldás: 2015, autó értékesítés 2017.) vagy van szankció? Köszönettel.
Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket – hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetniük a vállalkozásoknak.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság két év viszonylatában kivitelezővel végeztet egy nagy éttermi beruházást. A kivitelező részszámlát bocsájt ki 2017-ben, a projekt 2018-ban fog befejeződni. Amennyiben 2018-ban szeretnénk kisvállalkozói adókedvezményt erre igénybe venni, vagy fejlesztési keretből leírni, akkor lehetőség van-e erre 2018-ban, tekintve, hogy részszámla már benyújtásra került 2017-ben? A részteljesítés a beruházási számlán van. Esetleg a részteljesítésekre vegyünk igénybe kedvezményt 2017-ben? Köszönöm válaszukat.
Kft. 2013.12.31-én képzett lekötött tartalékot, melyből 300 ezer forintot nem használ fel 2017.12.31-ig. Ki kell számolni a 1329-es bevallás benyújtásától 2017.12.31-ig a késedelmi kamatot a fel nem használt összeg után, és ezt be kell fizetni 2018.01.30-ig a NAV-nak? Továbbá kérdezném, hogy ilyenkor vissza kell vezetni 2017.12.31-ével a nyilvántartott lekötött tartalékot az eredménytartalékba? Esetleg ezzel kapcsolatban van-e további teendőnk! Várom válaszát! Köszönettel;
Sietniük kell azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2014-ben fejlesztési tartalékot képeztek, a fel nem használt összeget ugyanis 2017. december 31-éig költhetik el beruházásra szankciómentesen.
Tisztelt Cím! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt 4 éven belül, személygépkocsit vásárlásra. A személygépkocsi értékcsökkenése 20 százalék a számviteli és az adótörvény szerint is. A leírás így 5 év. Eladhatja-e ezt a személygépkocsit a cég 5 éven belül (écs elszámolás időszaka alatt). Ha igen, az eladás évében mennyivel növelem és csökkentem a társaságiadó-alapomat, a kivezetéskor elszámolt hátralévő écs-vel? Köszönöm a választ. Polyák Márta 70-3872719
Kedves Szakértő! Cégünk fuvarszervezési és szállítási tevékenységet végez. A cégben lévő kamionokat, tehergépkocsikat a nyilvántartásban helyesen műszaki berendezések, felszerelések, járművek között vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között tartsuk nyilván? Adózási vagy számviteli szempontból van-e ennek jelentősége? Amennyiben téves a nyilvántartásunk, javíthatjuk-e és módosítani kell-e a társaságiadó-bevallásunkat az A-02-01 lapon? Fejlesztési tartalékot képeztünk kettő járműre, ezért minden törvényi előírásnak meg szeretnénk felelni. Nagyon köszönjük a válaszukat.
Az elhatárolt fejlesztési tartalék egy része ebben az évben esedékes lesz felhasználásra, de a beruházás, amire felhasználni szeretnénk, valószínűleg nem fejeződik be az év végéig. Mi a teendő a 20 millió forint fejlesztési tartalékból a 3 millió forinttal, ami a 2013. évi eredményből lett elhatárolva? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fejlesztési tartalékot használt fel ingatlanvásárláshoz 2016. januárban. 2017 októberében eladja ezt a ingatlant. Van-e bármiféle adófizetési kötelezettsége, illetve ha vásárol új ingatlant, akkor arra tovább lehet-e vinni a már egyszer felhasznált fejlesztési tartalékot? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi fejlesztési tartalékkal kapcsolatos kérdésben kérném állásfoglalását: Saldo-kiadványban a következő magyarázat olvasható: “Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg azzal együtt sem haladja meg, feltéve, hogy az adott évben a lekötött tartalékba helyezett összeg – a beszámoló alapján – erre fedezetet biztosít“. Pontosan hogyan kell ezt érteni? Ha a 2016-os évben nem képzett fejlesztési tartalékot, de önrevizió során nő a 2016-os év adózás előtti eredménye, akkor az új, megnövekedett adózás előtti eredmény 50 százalékát utólag beállíthatja tao-bevallás önrevíziójaként, és könyveli a 2017-es évben a megképzett fejlesztési tartalékot? Vagy mivel nem képzett eredendően fejlesztési tartalékot a 2016-os évre (“adott évben a lekötött tartalékba helyezett összeg“ értéke nem volt), ezért nincs módja a 2016-os év megnövekedett adózás előtti eredményének 50 százalékát adóalap-csökkentőként utólag beállítani egy önrevizió keretében? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2015-ös évben a lekötött tartalék összegéből beruházások miatt a fejlesztési tartalékából feloldott bizonyos összeget egy meghatározott tárgyieszközkör tekintetében, majd annak megfelelően visszavezette az eredménytartalékba a feloldott összeget, és a társaságiadó- (tao) bevallást is a megfelelő értékcsökkentési korrekciók figyelembevételével elkészítette. Később van-e lehetősége megváltoztatnia a döntését a feloldás tekintetében: a.) a feloldás összege változatlan marad, de más tárgyi eszközökre oldja fel, emiatt változik az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, így a tao-bevallást szükséges önrevízióznia; b/ a feloldást teljes egészében "visszacsinálja", azzal az indokkal hogy azt későbbi – de határidőn belüli – más beruházásra kívánja felhasználni. Ebben az esetben szintén változik a tao-bevallása (kötelezettségcsökkenés lesz), és a döntés évében az eredménytartalékból visszavezeti a lekötött tartalékba az érintett fejlesztési tartalékot . Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük!
Egy magyar kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Tekintettel arra, hogy elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás (könyveléstechnika, bizonylatolás, bevallási kötelezettség stb.) a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Tisztelt Szakértő! Egy 3 éves kombájnba tönkrement a motor. A garancia 2 év volt. Az elmúlt év októberében motorcsere történt. Felújításként könyveltem. Az üzembehelyezés is megtörtént. Ez év májusában kaptunk egy jóváíró számlát a kombájn motor összegéből, mert megállapították, hogy az eredeti motor gyári hibás volt. A kérdésem az lenne, hogy a bekerülési értéket kell ezzel az összeggel csökkentenem vagy egyéb bevételként könyvelődik? A motorfelújítás fejlesztési tartalékot is érint. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalékot a társaságiadó-bevallás mely sorában kell szerepeltetni növelő tételként? Illetőleg ha már 2 év elteltével tudja a társaság, hogy nem fogja tudni felhasználni, megfizetheti előbb a társasági adót? Ha előbb fizeti meg a rá eső társasági adót, kell késedelmi kamatot számítani, vagy azt csak a 4. év után kell? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték