2008. évi eredmény terhére képzett fejlesztési tartalékot nem tudtuk felhasználni. Jelenleg nincs a cégnek pénzügyi forrása, hogy egy összegben kifizesse. Lehet-e kérni haladékot, illetve részletfizetést? Meddig kell benyújtanom a kérelmet? És mekkora kamattal kell számolnom, illetve lehet-e kérni, hogy a kamatok mértékét csökkentsék?
Melyek a fejlesztési tartalék feloldásának könyvelési lépései?
Tisztelt Cím! Élni szeretnénk a konzultációs szolgáltatás lehetősével. A következő kérdésre keresnénk a választ. „A” Kft. 2012-ben vásárolt egy ingatlant, részben banki hitelből. 2012-ben és 2013-ban élt a Tao. törvény 22./A § által nyújtotta lehetőséggel, a kamat adókedvezményével. 2014. év végén „A” Kft.-ből kedvezményezett kiválással létrejön „B” Kft., az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó hitel könyv szerinti értékének átvételével. Az a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben „B” Kft. igénybe veheti-e a kamat adókedvezményét? A kiválás keretében átvett ingatlan beszerzésnek minősíthető? „A” Kft.-nél a kiválás miatt fennáll a 22./A § (5) b) miatti szankció? Másik kérdés a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos. „A” Kft. fejlesztési tartalékot használt fel az ingatlannal kapcsolatban. A kiválás kapcsán „B” vagyonleltárában nem szerepel átvett lekötött tartalék. Hogyan történik a fejlesztési tartalék elszámolása? „A” és „B” Kft.-nél hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, a tao-alap módosítása?
Tisztelt Adózóna Szakértők! Az egyéni vállalkozó lakás és üzlethelyiség bérbeadással foglalkozik, továbbá az alkalmazottja révén nyelvtanítással. 2013. évben fejlesztési tartalékot jelzett az szja-bevallásában. A fejlesztési tartalékot kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére lehet feloldani. Kérdésem: ilyennek minősül-e, ha a bérbeadott lakás fűtésrendszerét korszerűsíti, konkrétan az eddigi gázkonvektorok helyett kondenzációs gázkazánt és az ahhoz tartozó radiátorokat, egyéb szerelvényeket vásárol, beleértve a kémény megfeleltetését is az új fűtési rendszernek? Ennek lesz egy komplett költsége a munkadíjjal együtt. Az egyik bérbeadott üzlethelyiségben az eddigi kazán elromlott, javíthatatlan. Ha egy korszerűbbre cseréli, lehet-e ez is üzemi célúnak minősített felhasználás? A másik tevékenységhez a nyelvtanításhoz kötődik, ha például számítógépet, nyomtatót vásárol, ez is elfogadható-e üzemi célúnak? Köszönettel: Kerékjártóné
Véleményük érdekelne a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás társasági adóalap csökkentés érdekében képzett fejlesztési tartalék létrehozása kapcsán. A jogszabály a mikrogazdálkodói beszámoló esetében arra hivatkozik, hogy a társasági adó amortizációs kulcs és az számviteli törvény szerinti amortizációs kulcs egybe kell, hogy essen. A gondom az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásakor az adott eszközre nem lesz társasági adó szerinti értékcsökkenésem, hiszen pont ezért képeztem meg a fejlesztési tartalékot, ezáltal nem tudom teljesíteni az előírást. Így jól gondolom, hogy mikrogazdálkodói beszámoló esetében nincs mód fejlesztési tartalék képzésére?
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a társasági adó alanyaként fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt határidőn belül, beruházásra. Az erre szóló értékcsökkenést növelő tételként, szabályszerűen, minden tao-bevallásban elszámolta. Tavaly áttért a kivára. Szeretném megkérdezni, hogyan kell az említett és megmaradt értékcsökkenést a kiva alanyaként kimutatni? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy társaság a megszűnés szabályait nem alkalmazva tért át 2013. 01. 01-től a kisvállalati adózás hatálya alá. 2011. évben fejlesztési tartalékot képzett a cég jövőbeni beruházásaira. A beruházásokat a 2013. évben megvalósította. A kérdésem az, hogy kell-e módosítani a kiva-alapot a fejlesztési tartalék terhére a 2013. évben beszerzett beruházási értékkel, ha igen a bevallás melyik során kell ezt feltüntetni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2007. évben 25 000 eFt értékű fejlesztési tartalékot képzett. 2013. év végén új tárgyi eszközt szerzett be 21 000 eFt értékben, de nem helyezte üzembe. Ilyen esetben hogyan történik ennek a könyvelése és az elszámolása? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a vállalkozását, ha 2013 év végén fejlesztési tartalékot képeztünk neki? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíves tájékoztatásukat egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban. 2012. évben az egyéni vállalkozó 2,5 millió forintot fejlesztési tartalék címén elszámolt, melyből 2013. év folyamán beruházást hajtott végre 1,2 millió forint értékben. Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó hogyan tartja nyilván a fejlesztési tartalékot? Mikor képezhet, és mennyit? Ha maradt fel nem használt fejlesztési tartalék a 2013. év zárásánál, képezhez-e újra tartalékot ingatlan-felújítás, beruházás címén? Várom megtisztelő válaszukat! Köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértők! Adott bt. 2009. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képzett, 2011-ben ingatlant vásárolt, amelyre felhasználta a fejlesztési tartalékot (a fejlesztési tartalék értéke az ingatlan értékének 1/4-e volt). Most a bt. tagjai úgy döntöttek, hogy megvásárolják a bt.-től ezt az ingatlant. Milyen feltételek mellett tehetik ezt meg? Válaszukat köszönöm.
Hogyan kell értelmezni az adózás előtti eredmény maximum 50 százalékos csökkentésének lehetőségét abban az esetben, ha van előző évekről elhatárolt negatív adóalap és fejlesztései tartalékot is szeretnék képezni. Együttesen csökkenthetem 50 százalékig vagy külön-külön?
A társaság fejlesztési tartalékot képzett 2012-ben. 2013-ban beruházás történt (tehergépkocsi vásárlása), amire feloldanánk a fejlesztési tartalékot. Az eszközökre 2 hónap elteltével kihagyhatatlan vételi ajánlat érkezett, és ezért a társaság értékesítette azokat. Kérdéseim: lehet-e a fentiekben leírt beruházásra felhasználni a fejlesztési tartalékot? Mi történik a kivezetett nettó értékkel? Eesetleg ugyanúgy nem csökkentő tétel a társasági adóalapnál, mint az értékcsökkenés, arra tekintettel, hogy fejlesztési tartalékból valósult meg? A fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnak van-e olyan jellegű időbeli korlátja, hogy az így megvásárolt eszközre értékesítési tilalom lenne valamennyi ideig? Másik eset: lízingszerződés alapján történik a beruházás, a konkstrukció szerint az eszközt a társaság tartja nyilván a könyveiben, havi díjat fizet, és a futamidőt követően maradványértéken megvásárolhatja az eszközt. Ilyen jellegű beruházásra elszámolható-e a fejlesztési tartalék? Mi történik, ha a futamidő végén nem vásároljuk meg maradványértéken az eszközt , és kivezetjük, kvázi mintha eladtuk volna?
Egyéni vállalkozó 2012-ben 15 millió Ft fejlesztési tartalékot képezett, ezzel adóalapja csökkent. 2013-ban vásárolt 20 millió Ft-ért egy traktort. 2013 évi bevallásában ez hogyan érinti az adóalapot, hogyan történik a fejlesztési tartalék kivezetése, értékcsökkenés elszámolása, hogy alakul a traktor nettó értéke?
Nem törölhetik el múltjukat a katára áttért vállalkozók. Van például teendőjük a korábban képzett fejlesztési tartalékkal vagy az áttéréskor meglévő készlettel. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték