Az elhatárolt fejlesztési tartalék egy része ebben az évben esedékes lesz felhasználásra, de a beruházás, amire felhasználni szeretnénk, valószínűleg nem fejeződik be az év végéig. Mi a teendő a 20 millió forint fejlesztési tartalékból a 3 millió forinttal, ami a 2013. évi eredményből lett elhatárolva? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fejlesztési tartalékot használt fel ingatlanvásárláshoz 2016. januárban. 2017 októberében eladja ezt a ingatlant. Van-e bármiféle adófizetési kötelezettsége, illetve ha vásárol új ingatlant, akkor arra tovább lehet-e vinni a már egyszer felhasznált fejlesztési tartalékot? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi fejlesztési tartalékkal kapcsolatos kérdésben kérném állásfoglalását: Saldo-kiadványban a következő magyarázat olvasható: “Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg azzal együtt sem haladja meg, feltéve, hogy az adott évben a lekötött tartalékba helyezett összeg – a beszámoló alapján – erre fedezetet biztosít“. Pontosan hogyan kell ezt érteni? Ha a 2016-os évben nem képzett fejlesztési tartalékot, de önrevizió során nő a 2016-os év adózás előtti eredménye, akkor az új, megnövekedett adózás előtti eredmény 50 százalékát utólag beállíthatja tao-bevallás önrevíziójaként, és könyveli a 2017-es évben a megképzett fejlesztési tartalékot? Vagy mivel nem képzett eredendően fejlesztési tartalékot a 2016-os évre (“adott évben a lekötött tartalékba helyezett összeg“ értéke nem volt), ezért nincs módja a 2016-os év megnövekedett adózás előtti eredményének 50 százalékát adóalap-csökkentőként utólag beállítani egy önrevizió keretében? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2015-ös évben a lekötött tartalék összegéből beruházások miatt a fejlesztési tartalékából feloldott bizonyos összeget egy meghatározott tárgyieszközkör tekintetében, majd annak megfelelően visszavezette az eredménytartalékba a feloldott összeget, és a társaságiadó- (tao) bevallást is a megfelelő értékcsökkentési korrekciók figyelembevételével elkészítette. Később van-e lehetősége megváltoztatnia a döntését a feloldás tekintetében: a.) a feloldás összege változatlan marad, de más tárgyi eszközökre oldja fel, emiatt változik az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, így a tao-bevallást szükséges önrevízióznia; b/ a feloldást teljes egészében "visszacsinálja", azzal az indokkal hogy azt későbbi – de határidőn belüli – más beruházásra kívánja felhasználni. Ebben az esetben szintén változik a tao-bevallása (kötelezettségcsökkenés lesz), és a döntés évében az eredménytartalékból visszavezeti a lekötött tartalékba az érintett fejlesztési tartalékot . Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük!
Egy magyar kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Tekintettel arra, hogy elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás (könyveléstechnika, bizonylatolás, bevallási kötelezettség stb.) a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Tisztelt Szakértő! Egy 3 éves kombájnba tönkrement a motor. A garancia 2 év volt. Az elmúlt év októberében motorcsere történt. Felújításként könyveltem. Az üzembehelyezés is megtörtént. Ez év májusában kaptunk egy jóváíró számlát a kombájn motor összegéből, mert megállapították, hogy az eredeti motor gyári hibás volt. A kérdésem az lenne, hogy a bekerülési értéket kell ezzel az összeggel csökkentenem vagy egyéb bevételként könyvelődik? A motorfelújítás fejlesztési tartalékot is érint. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalékot a társaságiadó-bevallás mely sorában kell szerepeltetni növelő tételként? Illetőleg ha már 2 év elteltével tudja a társaság, hogy nem fogja tudni felhasználni, megfizetheti előbb a társasági adót? Ha előbb fizeti meg a rá eső társasági adót, kell késedelmi kamatot számítani, vagy azt csak a 4. év után kell? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.
Tisztel Szakértő! Vállalkozás 2014-ben személygépkocsit vásárolt. A korábban képzett 5 millió forint fejlesztési tartalékot a személygépkocsi-vásárlásra feloldotta. (A gépkocsit vállalkozás érdekében használta.) A 2014-ben vásárolt személygépkocsit 2016-ban ellopták. A személygépkocsi vásárlásakor feloldott fejlesztési tartalékkal hogyan kell 2016-ban elszámolni? Tisztelettel: Kecskemétiné HK
A 2016. évre a társaság fejlesztési tartalék képzéséről döntött. Könyveltük, a mérlegben szerepel, a taggyűlés határozatot hozott róla. A közzétett határozatból sajnálatos módon a tartalék képzése kimaradt. Kizáró ok-e ez a taokedvezmény igénybevételénél, passzív állományba helyeztessük-e emiatt a már közzétett beszámolónkat?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett 500 ezer forint értékben. 2016-ban megszűnt a vállalkozás. Kérdésem az lenne, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik ezen összeg után, mivel nem használta fel ezt az összeget? Fizetnie kell az összeg után a vállalkozói jövedelemadót késedelmi pótlékkal növelten, és még vállalkozói osztalékadót, plusz ehót is?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mennyiben módosul a céltartalék és a fejlesztésitartalék-képzés abban az esetben, ha a gazdálkodó mikrogazdálkodói beszámolót készít. Nagyon köszönöm a választ.
2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Ügyfelem (nonprofit kft.) egy szimfonikus zenekar fenntartója, olyan hangszerek felújítására szeretné a fejlesztési tartalékot feloldani, mely hangszereknek nem ő a tulajdonosa. Az eszközök egy alapítvány könyveiben vannak, ügyfelem egy szerződés alapján használja a hangszereket, mely szerződés szerint a kft. a használatért külön nem fizet az alapítványnak, de fizeti a biztosítást, a fenntartáshoz szükséges költségeket, javítást, felújítást. Bizonytalan vagyok abban, hogy a hangszerek felújítását el lehet-e számolni a kft.-nél fejlesztési tartalék feloldására. Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték