Cikkünkben ezúttal az evaalanynál, a kata, illetve a kiva szerinti adózást alkalmazó adóalanynál és mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnál felmerülő fejlesztési tartalékkal kapcsolatos kérdéseket taglaljuk.
Több jelentős, a vállalkozások adózási kötelezettségeit érintő törvényi változás lép életbe 2015. január 1-jén. Az aktuális adóév végéhez közeledve a cégeknek ezért is érdemes átgondolniuk a legfontosabb adózási teendőket, illetve feltérképezniük és végrehajtaniuk a főbb adónemekben még elvégezhető ésszerűsítési lépéseket.
Tisztelt Szakértő! Európai uniós pályázati forrásból megvalósuló telephelyfejlesztés esetén feloldható-e a fejlesztési tartalék a beruházás terhére? Köszönettel!
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
Tisztelt Szakértő! Egyéni ügyvéd szeretne a vállalkozásába nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit beszerezni. A vételár 30 százalékát fizeti be önerőként. Fejlesztési tartalék felhasználásnál figyelembe veheti-e az önerőként befizetett összeget? Továbbá ezen összegre vonatkozóan hogyan alakul az áfa- és az értékcsökkenés-levonási lehetőség?
Ügyfelem kettő jogcímen szeretné csökkenteni 2014. évi társasági adóalapját: kiszámlázott jogdíjbevétel, illetve fejlesztési tartalék címen. Mindkét adóalap-csökkentési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 százalékáig vehető igénybe. A mi számításunk szerint az adóalap lemegy nullára esetünkben. Van-e bármilyen korlát, ami elkerülhette a figyelmünket a fentiek alkalmazása esetén? 2.) Ismernek-e bármilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a növekedési hitelből vásárolt eszközök beszerzésekor a fejlesztési tartalék feloldása akadályba ütközhet? Üdvözlettel, CSK
Tisztelt Adózóna! Őstermelő vágóhídat építtet, ebben az évben 10 millió forintot kifizetett (előleget) az építési vállalkozónak. A beruházás 2015.06.01-vel készül el.A 2014. év nyereséges lesz, fejlesztési tartalékképzéssel csökkenthető a szja-alap? Ildikó
Kft. 2014. évi eredményéból előreláthatólag 5 millió forintot kíván fejlesztési tartalék címén elhatárolni. A társaság 2015-ben tehergépkocsit kíván vásárolni 8 millió forint értéken a fejlesztési tartalék terhére is. Kérdés : mikor jár legjobban a kft., ha fejlesztési tartalékból vásárolja meg a tehergépkocsit, vagy ha inkább az évenkénti értékcsökkenési eljárást választja? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbiakban részletezett - egyéni vállalkozóra vonatkozó - kérdésekkel kapcsolatosan: 1. Az 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban szja törvény) 49/B § (6) bekezdés f pontja alapján az egyéni vállalkozó a bevételét csökkentheti a fejlesztési tartalék összegével a bevétele összegéből a elszámolt költségek összegét meghaladó rész 50 százalékáig. 2. Az szja törvény 49/B § (7) rendelkezik az elhatárolt veszteség elszámolásának lehetőségéről. Eszerint a korábbi években elhatárolt veszteség maximum a vállalkozói osztalék alap 50 százalékáig számolható el. Kérdések: 1. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékból milyen eszköz beszerzését valósíthatja meg? 2. Egy kereskedelmi vállalkozás, árufuvarozásra tehergépkocsit vásárolna a jövőben. Ezzel a beruhással a fejlesztési tartalék feloldható-e? 3. Amennyiben a fejlesztési tartalék címén 2014-ben a bevételt csökkenti az egyéni vállalkozó, majd 2015-ben megvásárolja a fent említett tehergépkocsit, akkor erre a beruhásra tekintettel figyelmbe vehet-e a vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt? Kizáró körülmény-e, hogy ugyanaz az eszköz fejlesztési tartalék és kisvállalkozói kedvezmény okán is adómegtakarítást eredményez? 4. Mik a kisvállalkozói kedvezmény igénybe vételének feltételei egyéni vállalkozónál? 5. Alkalmazható egyidejűleg a fejlesztési tartalék bevételcsökkentő és az elhatárolt veszteség adóalap csökkentő hatása? Válaszukat köszönöm!
Kedves Szakértő! Cégünk 2012-ben fejlesztési tartalékot képzett 2 millió 400 ezer forint értékben. 2013-ban tehergépkocsit vásároltunk nettó 4 millió 900 ezer forintért. Ehhez felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, a 2 millió 400 ezer forintot, a maradékra pedig értékcsökkenést számoltunk el. Most 2014.11. hóban a tehergépkocsit értékesítettük, helyette egy nagyobb értékű, nettó 5 millió 900 ezer forintos tehergépkocsit vásároltunk. Mi lesz így az elszámolt fejlesztési tartalékkal, kell-e valamit módosítanunk, milyen hatással lesz az értékcsökkenésre, valamint a társasági adóra? Kérjük segítő válaszukat.
2008. évi eredmény terhére képzett fejlesztési tartalékot nem tudtuk felhasználni. Jelenleg nincs a cégnek pénzügyi forrása, hogy egy összegben kifizesse. Lehet-e kérni haladékot, illetve részletfizetést? Meddig kell benyújtanom a kérelmet? És mekkora kamattal kell számolnom, illetve lehet-e kérni, hogy a kamatok mértékét csökkentsék?
Melyek a fejlesztési tartalék feloldásának könyvelési lépései?
Tisztelt Cím! Élni szeretnénk a konzultációs szolgáltatás lehetősével. A következő kérdésre keresnénk a választ. „A” Kft. 2012-ben vásárolt egy ingatlant, részben banki hitelből. 2012-ben és 2013-ban élt a Tao. törvény 22./A § által nyújtotta lehetőséggel, a kamat adókedvezményével. 2014. év végén „A” Kft.-ből kedvezményezett kiválással létrejön „B” Kft., az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó hitel könyv szerinti értékének átvételével. Az a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben „B” Kft. igénybe veheti-e a kamat adókedvezményét? A kiválás keretében átvett ingatlan beszerzésnek minősíthető? „A” Kft.-nél a kiválás miatt fennáll a 22./A § (5) b) miatti szankció? Másik kérdés a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos. „A” Kft. fejlesztési tartalékot használt fel az ingatlannal kapcsolatban. A kiválás kapcsán „B” vagyonleltárában nem szerepel átvett lekötött tartalék. Hogyan történik a fejlesztési tartalék elszámolása? „A” és „B” Kft.-nél hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, a tao-alap módosítása?
Tisztelt Adózóna Szakértők! Az egyéni vállalkozó lakás és üzlethelyiség bérbeadással foglalkozik, továbbá az alkalmazottja révén nyelvtanítással. 2013. évben fejlesztési tartalékot jelzett az szja-bevallásában. A fejlesztési tartalékot kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére lehet feloldani. Kérdésem: ilyennek minősül-e, ha a bérbeadott lakás fűtésrendszerét korszerűsíti, konkrétan az eddigi gázkonvektorok helyett kondenzációs gázkazánt és az ahhoz tartozó radiátorokat, egyéb szerelvényeket vásárol, beleértve a kémény megfeleltetését is az új fűtési rendszernek? Ennek lesz egy komplett költsége a munkadíjjal együtt. Az egyik bérbeadott üzlethelyiségben az eddigi kazán elromlott, javíthatatlan. Ha egy korszerűbbre cseréli, lehet-e ez is üzemi célúnak minősített felhasználás? A másik tevékenységhez a nyelvtanításhoz kötődik, ha például számítógépet, nyomtatót vásárol, ez is elfogadható-e üzemi célúnak? Köszönettel: Kerékjártóné
Véleményük érdekelne a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás társasági adóalap csökkentés érdekében képzett fejlesztési tartalék létrehozása kapcsán. A jogszabály a mikrogazdálkodói beszámoló esetében arra hivatkozik, hogy a társasági adó amortizációs kulcs és az számviteli törvény szerinti amortizációs kulcs egybe kell, hogy essen. A gondom az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásakor az adott eszközre nem lesz társasági adó szerinti értékcsökkenésem, hiszen pont ezért képeztem meg a fejlesztési tartalékot, ezáltal nem tudom teljesíteni az előírást. Így jól gondolom, hogy mikrogazdálkodói beszámoló esetében nincs mód fejlesztési tartalék képzésére?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték