Így védje ki a buktatókat a fejlesztési tartalék képzésénél

Megosztás Tetszik

A fejlesztési tartalék képzésének számos előnye van, de óriási hátrányokat okozhat az előírások ismeretének hiánya. Bemutatjuk, hogyan kerülje el az elkövethető hibákat.

Fejlesztési tartalék 

A fejlesztési tartalék rendszere elsősorban a kis- és közepes vállalkozások beruházásainak előmozdítását szolgálja. Lényege, hogy a társasági adó alanya (de tartalmában hasonló lehetőséget az szja törvény is tartalmaz az egyéni vállalkozók számára) az adóévi adózás előtti eredmény felének megfelelő, de legfeljebb 500 millió forint összegű fejlesztési tartalékot képezhet, amellyel csökkentheti a társasági adó alapját. A fejlesztési tartalékképzés azt jelenti, hogy az adózó a beszámoló elkészítésekor az eredménytartalékból a képzett összegnek megfelelő összeget saját elhatározása alapján lekötött tartalékba vezeti át a Szt. 38. § (2) bekezdés c) pont alapján.

Az átvezetésnek nem feltétele, hogy arra az eredménytartalék fedezetet nyújtson. Az átvezetés akkor is lehetséges, ha az eredménytartalék e miatt negatív lesz vagy a negatív értéke nő [Szt. 38. § (2) bekezdés]. Ha a beszámolóban nincs kimutatva a fejlesztési tartalék összege lekötött tartalékként, akkor nem jogosult az adózó e címen adózás előtti eredménycsökkentésre. A fejlesztési tartaléknak lekötött tartalékként történő kimutatása önellenőrzéssel utólag nem lehetséges.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetekben nincs lehetőség fejlesztési tartalék képzésére, hogyan használható fel a lekötött tartalék, mikor kell adót és késedelmi pótlékot fizetni!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.