106 találat a(z) fejlesztés cimkére

Koronavírus elleni vakcina: versengés helyett közös beszerzés legyen az EU-ban Cikk

Az Európai Unió készen áll a koronavírus elleni oltóanyagok közös beszerzésére, és ennek köszönhetően a védőoltás nagyobb valószínűséggel juthat majd el mindenkihez a megfelelő mennyiségben és áron, elkerülve a tagállamok közötti ártalmas versengést – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdai videóüzenetében.

Fejlesztésre kapott támogatás Kérdés

Fejlesztés a tömegközlekedésben: a közúti és vasúti csomópontok összekapcsolása Cikk

Több mint tucatnyi városban kezdik meg a közeljövőben az intermodális csomópontok fejlesztését az országban, amelynek lényege, hogy a jelenleg egymást elkerülő, közpénzből fenntartott közúti és vasúti közösségi közlekedési szolgáltatás fizikailag összekapcsolódjon – írta a szerdai Magyar Nemzet.

A kkv-szektort a jövőbeli kilátásokról kérdezték Cikk

A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.

Szerszám közösségi "értékesítése" Kérdés

A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!

Újabb fejlesztések várhatóak a Magyar Postánál Cikk

Panulin Ildikó elmondta, várhatóan vidéken is lesz automata csomagszortírozó gépük, ahogy a fővárosban, és bizonyos IT-fejlesztéseket is bevezetnek.

Erőteljesen nőttek a beruházások, kiemelkednek a feldolgozóipari fejlesztések Cikk

2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.

Megtorpant a vállalatok beruházási kedve Cikk

Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során, s a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni – derül ki a K&H növekedési index legfrissebb adataiból.

Kis- és középvállalkozások: új fejlesztési stratégia készül Cikk

Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára ma egy háttérbeszélgetésen.

1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás víziközmű-fejlesztésre Cikk

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából 1,5 milliárd forintot igényelhettek a víziközművek a fenntartható működés biztosítására és a hozzá kapcsolódó rendszerek műszaki állapotának fejlesztésére.

Kétmilliárdos fejlesztés az oroszlányi hulladékkezelőben Cikk

Az Oroszlány, Tata és több kistelepülés hulladékkezelését végző társaság uniós támogatással kétmilliárd forintos fejlesztéssel bővíti a helyi lerakót, 22 új járművet állít forgalomba és szelektív hulladékkezelési rendszert vezet be – tájékoztatta szerdán az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetője az MTI-t.

Szuperszámítógép épül magyar részvétellel Cikk

Magyarország is részt vesz abban az olasz vezetésű konzorciumban, amely Bolognában hozza létre a világ egyik legnagyobb kapacitású szuperszámítógépét 2020 közepéig – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Kisvasutak fejlesztése: cáfol a kormánybiztos Cikk

Több lapban álhírek és valótlan állítások jelentek meg a magyarországi kisvasutak felújításával kapcsolatosan – írja az Országos Sajtószolgálathoz eljutatott közleményében Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

Kétmilliárd forintos fejlesztés egy veszprémi sasjtüzemben Cikk

Több mint kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajt végre veszprémi üzemében a Savencia Fromage & Dairy Magyarország Zrt. – közölte a társaság az MTI-vel.

Kkv tao-kedvezménye befejezetlen beruházásra Kérdés

Tisztelt Szakértő! Középvállalatnak számító társaságunk egy korábban saját tevékenység keretében kifejlesztett és üzembehelyezett berendezés további fejlesztésére – a fejlesztés második ütemére –vett fel pénzintézeti hitelt. A fejlesztés továbbra is jórészt saját alkalmazottakkal végzett kutatási-fejlesztési tevékenység keretében valósul meg. A hitelből tehát költöttünk, a berendezéshez szükséges anyagok és eszközök mellett saját alkalmazottak bérköltségére is. A fejlesztés még nem fejeződött be, a költségeket befejezetlen beruházásként tartjuk nyilván a 2018. évi mérlegben. A kérdés az lenne, hogy elszámolhatjuk a Tao tv. 22/A paragrafus (1) bekezdése szerinti adókedvezményként a hitelre tárgyévben fizetett kamatot?