150 találat a(z) fejlesztés cimkére

Cikk

A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.

Kérdés

A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!

Cikk

2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.

Cikk

Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során, s a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni – derül ki a K&H növekedési index legfrissebb adataiból.

Cikk

Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára ma egy háttérbeszélgetésen.

Cikk

Az Oroszlány, Tata és több kistelepülés hulladékkezelését végző társaság uniós támogatással kétmilliárd forintos fejlesztéssel bővíti a helyi lerakót, 22 új járművet állít forgalomba és szelektív hulladékkezelési rendszert vezet be – tájékoztatta szerdán az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetője az MTI-t.

Cikk

Magyarország is részt vesz abban az olasz vezetésű konzorciumban, amely Bolognában hozza létre a világ egyik legnagyobb kapacitású szuperszámítógépét 2020 közepéig – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Cikk

Több lapban álhírek és valótlan állítások jelentek meg a magyarországi kisvasutak felújításával kapcsolatosan – írja az Országos Sajtószolgálathoz eljutatott közleményében Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Középvállalatnak számító társaságunk egy korábban saját tevékenység keretében kifejlesztett és üzembehelyezett berendezés további fejlesztésére – a fejlesztés második ütemére –vett fel pénzintézeti hitelt. A fejlesztés továbbra is jórészt saját alkalmazottakkal végzett kutatási-fejlesztési tevékenység keretében valósul meg. A hitelből tehát költöttünk, a berendezéshez szükséges anyagok és eszközök mellett saját alkalmazottak bérköltségére is. A fejlesztés még nem fejeződött be, a költségeket befejezetlen beruházásként tartjuk nyilván a 2018. évi mérlegben. A kérdés az lenne, hogy elszámolhatjuk a Tao tv. 22/A paragrafus (1) bekezdése szerinti adókedvezményként a hitelre tárgyévben fizetett kamatot?

Cikk

Napokon belül megkezdődik négy kiemelt idegenforgalmi térség kerékpáros hálózatának fejlesztése, a Balatonnál, a Tisza-tónál, a Felső-Tisza és a Nyírség körzetében, valamint a Sopron-Fertő-tó térségben 2020 őszére épül ki a szervizpontok, a kölcsönzők és a pihenőpontok hálózata – tájékoztatta a Világgazdaságot Princzinger Péter, a program balatoni és Tisza-tavi konzorciumát vezető Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezető többes jogviszonyban gyed/gyes mellett

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Áfabevallás

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink