A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásának eredményeként a Spar a jövő évtől új, regionális beszállítói rendszert alakít ki. Az 1,7 milliárdos program növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket teremt.
2020 II. negyedévében tovább csökkentek a nemzetgazdasági beruházások, a fejlesztések volumene 9,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A csökkenés a legtöbb nemzetgazdasági ágban bekövetkezett. A költségvetési szervek beruházásai jobban mérséklődtek, mint a vállalkozások fejlesztései. Előbbi esetében leginkább az uniós projektek csökkenő teljesítményértéke, utóbbinál elsősorban a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet okozta az alacsonyabb aktivitást, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások: a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a duplájára, 100 milliárd forintra emelték az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázat első támogatói szerződéseinek átadásán.
Az Európai Unió készen áll a koronavírus elleni oltóanyagok közös beszerzésére, és ennek köszönhetően a védőoltás nagyobb valószínűséggel juthat majd el mindenkihez a megfelelő mennyiségben és áron, elkerülve a tagállamok közötti ártalmas versengést – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdai videóüzenetében.
Több mint tucatnyi városban kezdik meg a közeljövőben az intermodális csomópontok fejlesztését az országban, amelynek lényege, hogy a jelenleg egymást elkerülő, közpénzből fenntartott közúti és vasúti közösségi közlekedési szolgáltatás fizikailag összekapcsolódjon – írta a szerdai Magyar Nemzet.
A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.
A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!
Panulin Ildikó elmondta, várhatóan vidéken is lesz automata csomagszortírozó gépük, ahogy a fővárosban, és bizonyos IT-fejlesztéseket is bevezetnek.
2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.
Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során, s a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni – derül ki a K&H növekedési index legfrissebb adataiból.
Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára ma egy háttérbeszélgetésen.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából 1,5 milliárd forintot igényelhettek a víziközművek a fenntartható működés biztosítására és a hozzá kapcsolódó rendszerek műszaki állapotának fejlesztésére.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték