135 találat a(z) fejlesztés cimkére

Cikk

A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.

Kérdés

A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!

Cikk

2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.

Cikk

Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során, s a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni – derül ki a K&H növekedési index legfrissebb adataiból.

Cikk

Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára ma egy háttérbeszélgetésen.

Cikk

Az Oroszlány, Tata és több kistelepülés hulladékkezelését végző társaság uniós támogatással kétmilliárd forintos fejlesztéssel bővíti a helyi lerakót, 22 új járművet állít forgalomba és szelektív hulladékkezelési rendszert vezet be – tájékoztatta szerdán az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetője az MTI-t.

Cikk

Magyarország is részt vesz abban az olasz vezetésű konzorciumban, amely Bolognában hozza létre a világ egyik legnagyobb kapacitású szuperszámítógépét 2020 közepéig – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Cikk

Több lapban álhírek és valótlan állítások jelentek meg a magyarországi kisvasutak felújításával kapcsolatosan – írja az Országos Sajtószolgálathoz eljutatott közleményében Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Középvállalatnak számító társaságunk egy korábban saját tevékenység keretében kifejlesztett és üzembehelyezett berendezés további fejlesztésére – a fejlesztés második ütemére –vett fel pénzintézeti hitelt. A fejlesztés továbbra is jórészt saját alkalmazottakkal végzett kutatási-fejlesztési tevékenység keretében valósul meg. A hitelből tehát költöttünk, a berendezéshez szükséges anyagok és eszközök mellett saját alkalmazottak bérköltségére is. A fejlesztés még nem fejeződött be, a költségeket befejezetlen beruházásként tartjuk nyilván a 2018. évi mérlegben. A kérdés az lenne, hogy elszámolhatjuk a Tao tv. 22/A paragrafus (1) bekezdése szerinti adókedvezményként a hitelre tárgyévben fizetett kamatot?

Cikk

Napokon belül megkezdődik négy kiemelt idegenforgalmi térség kerékpáros hálózatának fejlesztése, a Balatonnál, a Tisza-tónál, a Felső-Tisza és a Nyírség körzetében, valamint a Sopron-Fertő-tó térségben 2020 őszére épül ki a szervizpontok, a kölcsönzők és a pihenőpontok hálózata – tájékoztatta a Világgazdaságot Princzinger Péter, a program balatoni és Tisza-tavi konzorciumát vezető Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink