hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kisokos a lakásbérbeadás költség-elszámolásáról, adójáról és ehójáról

  • adozona.hu

Közös tulajdonú lakás bérbeadásáról, költségelszámolásáról, adójáról és egészségügyi hozzájárulásáról kérdezett olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE:

Kétszintes családi házunk (férjemmel 50-50 százalékban vagyunk tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó almérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz, hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk, hogy mindketten adózzunk a bevétel után, úgy döntöttünk, hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben, ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház, hanem családi ház)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 17. § (3) bekezdése értelmében a nem egyéni vállalkozás keretében történő ingatlan-bérbeadásból származó bevételből tételes elszámolással a jövedelem

♦        legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet szerint – elismert költség, valamint
♦        a 11. számú melléklet szerint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület területarányos értékcsökkenési leírása
levonásával határozható meg.

A 3. számú melléklet nem tartalmaz konkrét rendelkezést a bérbeadás esetén felmerülő rezsiköltségek elszámolási módjára, csak általános érvénnyel mondja ki, hogy a magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat. Mindezt figyelembe véve – véleményem szerint – nincs akadálya, hogy a bérbeadó házastársak a bármelyikük nevére számlázott havi rezsiköltség bérlő által térítendő összegét a főmérők és az almérők adatai alapján „házi elszámolás” szerint állapítsák meg.

Fontos, hogy az adóalap megállapítása szempontjából bevételként a bérleti díj és a bérlő által megtérített rezsiköltség együttes összegét kell figyelembe venni.

A területarányos értékcsökkenési leírás elszámolásának nem akadálya, ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével.

Például: nem szálláshely-szolgáltatás céljára történő bérbeadás (albérletbe adás) esetén, ha

♦        a bérleti díj havi 100 ezer forint,
♦        a rezsitérítés a „házi elszámolás” szerint 30 ezer forint,
♦        a területarányos értékcsökkenés havi szinten 10 ezer forint,
a jövedelem (havi): 100 000+30 000–30 000–10 000=90 000 Ft.

Az adó 15 százalék, és 14 százalék ehót is kell fizetni (az ehotörvény 3. § (3) bekezdése szerinti értékhatárig) minden olyan évben, amikor éves szinten a jövedelem meghaladja az egymillió forintot (a példa szerint, ha egész évben történik a bérbeadás, 12x90 000=1 080 000 Ft a jövedelem, az adó és az eho 1 080 000x(0,15+0,14)=313 200 Ft.

Megjegyzem, a példa szerinti esetben érdemes lenne a házastársaknak a tulajdoni hányaduk (50-50 százalék) arányában vállalni az adókötelezettség teljesítését, mert akkor éves szinten egyiküknél sem haladná meg a jövedelem az egymillió forintot, ami azt jelenti, 151 200 forint ehót nem kellene fizetniük.

Szálláshely-szolgáltatás esetén viszont nincs értékhatár, az eho 22 százalék.

Ha a bérlő magánszemély, a bérbeadónak negyedévenként, a következő hónap 12-éig a megállapított jövedelem után 15 százalék adóelőleget, és ha a bérbeadásból származó várható jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja 14 százalék, nem szálláshely-szolgáltatás céljára bérbe adott ingatlan esetén 22 százalék ehót is kell fizetnie.

Amennyiben a bérlő kifizetőnek minősül (például egy cég), a kifizetéskor az adóelőleget és az ehót le kell vonnia a bérbeadó költségnyilatkozatának és az ehóra vonatkozó nyilatkozatának figyelembe vételével. A költségnyilatkozatban az igazolható kiadások összegéig, de legfeljebb a bérleti díj 50 százalékáig, a költségtérítő rész 100 százalékáig lehet nyilatkozni, de ha a ténylegesen igazolt költségek (a korábban még el nem számolt értékcsökkenést is beleértve) több levonást tesznek lehetővé, azt utólag az adóbevallásban lehet érvényesíteni, és ennek megfelelően lehet a túlvont adóelőleget, ehót visszaigényelni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemély adómentes bevétele

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Tagdíj átvállalása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Üzemanyag hatósági/piaci ár könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs