További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ne dobja ki a dolgozók papírjait! Változnak az iratőrzési szabályok

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
3

Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 46. és 47. szakaszai meglehetősen precízen meghatározzák, hogy a foglalkoztatóknak a tevékenységében személyesen közreműködő biztosítottak (egyéni vállalkozónál saját magának), illetve biztosítási jogviszonyuk milyen adatait kell nyilvántartaniuk, illetve ezen adatokból miként kell adatszolgáltatást teljesíteniük.

Az adatszolgáltatási kötelezettségének a kötelezett jellemzően az Art.-ban meghatározott módon a NAV-hoz teljesített bevallás útján tesz eleget. Ugyanakkor bizonyos esetekben a Tbj. 47. paragrafusának (4) bekezdése értelmében közvetlenül a nyugdíjbiztosításhoz kell az adatszolgáltatást benyújtani a 2010. évet megelőző, illetve az elévülési időn túli időszakok vonatkozásában. Ezzel összefüggésben a 2009. évi CXVI. törvény 148. paragrafusának (6) bekezdése rögzíti, hogy a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. paragrafus (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontjában foglaltak (tehát a NYENYI adatszolgáltatásra vonatkozó előírások) 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók. E jogszabályi helyre hivatkozással kaphat a foglalkoztató felszólítást például arra vonatkozón, hogy pótolja, vagy éppen javítsa 1993. évi adatszolgáltatását.

Mindezt a Tbj. 97. paragrafusának (1) bekezdése azzal egészíti ki, hogy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben elemezzük az iratőzésre vonatkozó hatályos rendelkezések hiányosságait, és bemutatjuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint hogyan változnának a vonatkozó szabályok!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (3)

széles imre

A felvetés valóban életszerű. Ugyanakkor tény, hogy az ellátások túlnyomó többsége (a főszabálynak megfelelően) a nyilvántartásban szereplő adatok alapján kerül megállapításra. A foglalkoztató megkeresésére akkor kerül sor, ha az adat nem áll rendelkezésre (mert például a foglalkoztató az adott időszak vonatkozásában nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének) vagy a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak (pl. utólagos önellenőrzésre került sor) vagy az igénylő nem ért egyet velük. Ebben az esetben az eredeti bér és munkaügyi dokumentumok alapján kell, illetve lehet tisztázni a jogviszonnyal kapcsolatos valamennyi információt. Ennek a lehetőségnek a fenntartása érdekében van/lenne szükség a bér- és munkaügyi iratok megőrzésére.

cég001

Már megint az adózónak kell mindent csinálni, minek akkor az adatszolgáltatás és a fogadó hivatalok?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Lehívott bankgarancia

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Szállásdíj továbbszámlázása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5% áfa beépített bútorra

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X