Egyenlő bánásmód: változnak a hatósági szabályok

Megosztás Tetszik

December 31-én megszűnik az európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére létrehozott, autonóm államigazgatási szervként működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, feladatait 2021. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa veszi át. Összefoglaljuk a változás legfontosabb részleteit.

Az esélyegyenlőségi irányelvek szerepe

Az Európai Unió fő szabályozási eszközei az irányelvek és a rendeletek. Míg az irányelvek csupán a szabályozási kereteket és a kötelező célt határozzák meg, és a tagállamok számára a megvalósításban jelentős önállóságot biztosítanak, addig a rendeletek változtatás nélkül, közvetlenül alkalmazandóak minden tagállamban. A diszkrimináció tilalmát az Európai Unió irányelveken keresztül szabályozza.

Az úgynevezett esélyegyenlőségi irányelvek kötelező rendelkezéseket tartalmaznak a tagállamok számára az egyenlő bánásmód követelménye, illetve a jogérvényesítés eljárási szabályai vonatkozásában. Ezen irányelvek közül az egyik legfontosabb a 2000/78/EK irányelv, mely a foglalkoztatással összefüggő egyenlő bánásmód követelményéről szól. Ezen túlmenően irányelv szabályozza a nők és a férfiak egyenjogúságát, valamint a faji és etnikai alapú megkülönböztetések tilalmát is. Az irányelvek meghatározzák a hátrányos megkülönböztetés fogalmát (közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás), a jogérvényesítés eljárási kereteit (fórum, bizonyítási szabályok), illetve nagyobb vonalakban a jogsértések szankcióit is (arányos, elrettentő erejű).

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával egyidejűleg akként határozott, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére külön hatóságot hoz létre az ombudsmani rendszer érintetlenül hagyása mellett. Az irányelvek azonban nem írták elő egy egyenlő bánásmód követelményével foglalkozó újabb hatóság alapítását csupán azt, hogy elkülönült, önálló hatóság bírálja el az egyenlő bánásmód követelményének sérelmével kapcsolatos sérelmeket.

Míg Magyarország úgy döntött, hogy külön hatóságot hoz létre, más államok az ombudsmani rendszer keretein belül valósították meg az irányelvi kötelezettséget. Olyan tagállam is létezik, ahol több hatóságot is létrehoztak a sérelmek kivizsgálására. A 2020. évi CCXXVII. törvény 2021. január 1. napjával egy másik megvalósítási módra, azaz az ombudsmani rendszer igénybe vételére tér át.

Így változnak a szabályok

Alapvető változás, hogy 2021. január 1. napjával az alapvető jogok biztosa látja el az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskörébe tartozó feladatokat. A feladatok átvételére változtatás nélkül kerül sor, így az alapvető jogok biztosa teljesen megegyező feladat és hatáskörrel fog rendelkezni.

Változatlan módon fennmarad az úgynevezett közérdekű igényérvényesítés szabályozása is. Ennek értelmében amennyiben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a törvényben meghatározott valamely olyan un. védett tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, abban az esetben civil- és érdekképviseleti szervezetek az Alapvető Jogok Biztosa előtt eljárást indíthatnak, illetve bírósághoz is fordulhatnak.

Nem változnak a bizonyítás szabályai sem. A sérelmet szenvedett félnek így továbbra is csupán azt kell valószínűsítenie, azaz bizonyítékok útján igazolnia, hogy rendelkezik egy un. védett tulajdonsággal (például nem, életkor, fogyatékosság, egészségi állapot, faji hovatartozás stb.), illetve azzal összefüggésben valamely hátrány érte. Ezt követően a bepanaszoltnak kell úgynevezett kimentési bizonyítást előterjesztenie, azaz azt bizonyítania, hogy a sérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, illetve, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy azt nem volt köteles megtartani. Foglalkoztatással összefüggésben pedig azt kell a munkáltatónak bizonyítania, hogy a jogszerű és arányos megkülönböztetést a munka természete, jellege indokolta (nehéz fizikai munkára férfi munkavállaló alkamazása).

Végezetül a 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Alapvető Jogok Biztosa fogja ellátnia légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogainak védelmét is.

Januártól így nyújtható be a diszkriminációs panasz

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a 1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11. szám alatt található. Ha valaki személyesen szeretné felkeresni, szükséges előzetesen időpontot egyeztetni. Levélben a 1387 Budapest, Pf.40. számon érhető el a hivatal. Ügyintézésre, ügyindításra lehetőség nyílik elektronikus úton, személyes megjelenés nélkül, a www.ajbh.hu honlapon keresztül is.