Tisztelt Adószakértő! Szeretném kérdezni, hogy ha egy kisadózó egyéni vállalkozó egy bt.-ben kisadózó kültag, akkor milyen összegű katát kell fizetnie az egyéni vállalkozásban, illetve a betéti társaságban? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Tevékenységét most kezdő egyéni vállalkozó az ügyfélkapun keresztüli bejelentkezéskor elírta a főtevékenység, illetve az egyéb tevékenysége ÖVTJ kódját. Hogyan tudom ezt javítani? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó (25 000 forintot fizet) eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosító kéri a 2015-2016-os foglalkoztatói igazolásokat. Nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként milyen összeget kell szerepeltetni? Köszönöm válaszát!
Egyéni vállalkozó vagyok, és a Tigáz 2016. 05. 22-én felszámított 12 ezer forintot behajtási költségátalány címén, mert 2015. 06. 16-án késedelmesen fizettem ki a gázdíjat. Kérdésem az, hogy rám, mint fogyasztóra kiterjed-e a törvény hatálya? Szolnoki Béla 2016. 03. 29-ei cikke alapján tettem fel a kérdésem.
Tisztelt szakértő! Egyéni vállalkozó saját tulajdonú személygépkocsiját használja a vállalkozásában. A személygépkocsi-beszerzését annak idején nem számolta el az egyéni vállalkozásában. Hogyan számolhatja el a gépjárműhasználattal kapcsolatos költségeit? Kell-e cégautóadót fizetnie emiatt? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja munkajogviszonyban látja el az ügyvezetői és a felelős műszaki vezetői teendőket a gazdasági társaságban, s mellette egyéni vállalkozó. Korára való tekintettel öregségi nyugdíjra még nem, de korhatár előtti nyugellátásra (61 éves, bányában szerzett munkajogviszony alapján) jogosult, melyet szeretne igénybe venni. Kérdésem az lenne, hogyan tudná a korhatár előtti nyugellátást jogszerűen igénybe venni úgy, hogy a kft.-nél végzett felelős műszaki vezetői posztját meg szeretné tartani (esetleg rövidebb időre szüneteltetné is), meg szeretné tartani a tagságát a kft.-ben, valamint az egyéni vállalkozását is szeretné folytatni (rövidebb szünetelés itt is megoldható)?
Nyugdíjas, mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (tételes költségelszámolást alkalmaz, áfaalany) két gyermekével (15 és 10 éves tanulók) családi gazdaságot szeretne létesíteni, ahol az egyéni vállalkozó apa a családi gazdálkodó. A termékértékesítést ő végezné, a tagok számlát nem állítanának ki. Kérdéseim az alábbiak: A kiskorú gyermekek részére szükséges-e mezőgazdasági őstermelőként őstermelői igazolványokat igényelni? Mivel az értékesítést nem ők végzi, szükséges-e áfakörbe bejelentkezniük? A családi gazdálkodó továbbra is maradhat egyéni vállalkozó, tevékenységét ennek megfelelően végezheti, csupán az adóbevallását kell az őstermelőkével azonos módon elkészíteni, a bevételt és a költségeket háromfelé megosztva? Ha év közben jön létre a családi gazdaság, hogyan történik a megosztás? A családi gazdaság megalakulása előtti időszakra egyéni vállalkozóként kell még bevallást készíteni? Jelenleg az egyéni vállalkozónak fejlesztési tartalékként még nyilvántartásban lévő összeg miatt fejlesztési kötelezettsége van. Ennek rendezése hogyan történik, ha őstermelői bevallást kell benyújtania? A családi gazdaság létrejötte után az egyéni vállalkozó családi gazdálkodó már nem lesz jogosult a kisvállalkozói kedvezményre és a fejlesztési tartalék összege után érvényesíthető kedvezményre?
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó lízingelt tehergépkocsiját nullára írta, de a fizetendő lízingdíjból még 2 év van hátra. Bevétel hiányában már nem tudja fizetni a lízingdíjat. Amennyiben sikerül eladnia, vagy visszaadni a lízingbe adó cégnek a gépkocsit, akkor milyen fizetési kötelezettségei lesznek (szja, eho...)?
Alanyi adómentes egyéni vállalkozónak is kötelező-e pénztárgépet használnia? Ha igen, mely esetekben kell nyugtát adnia, mikor állíthat ki számlát, és arról kell-e adatot szolgáltatnia a NAV részére? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy 8 hónapos gyermekével gyeden lévő, a szülés előtt kisadózó egyéni vállalkozó elvállalna egy munkát, amely egy-két hónapot venne igénybe. Hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelentenie a NAV felé, hogy a gyed mellett mely hónapra kívánja fizetni a tételes adót (50 ezer forintot), mivel munkát végez? Jelenleg havonta a T101E nyomtatvány B02 lapján minden hónapra vonatkozóan bejelenti a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülést gyed miatt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó nagyon sok számlával rendelkezik havonta, aminek a könyvelését úgy oldottuk meg, hogy átadja xml fájlban az adatokat a könyvviteli programba, de erre csak a kettős könyvviteli programom alkalmas. Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó vezethet-e kettős könyvvitelt? Ha igen, mikor térhet át, milyen bevallásokkal kell lezárni az egyszeres könyvvezetést, illetve az áfa elszámolása hogyan változik? Az adózás szabályai változnak-e? Egyelőre nem szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi áfamentes) Ausztriában szeretne piacozni. Évente maximum 5-6 alkalommal, de huzamosabb ideig sosem tervezi. Kell-e kérnie közösségi adószámot? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen bizonylatot kell kiállítania az értékesítésről? Használhatja a magyar nyugtatömbjét? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülő magánszemély egyéni vállalkozó szeretne lenni 2016. június 1-jétől. Jól gondolja-e, hogy a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugdíjnak, és a járulékokat havonta a 129 000 forint után, mint egyéni vállalkozónak meg kell fizetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a saját lakásában tart fenn egy kis irodát. A rezsiszámlák a neje nevére érkeznek. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben is el lehetne-e számolni az arányos rezsiköltségeket az egyéni vállalkozói tevékenységében? És, ha igen, akkor az arányos rezsiköltségek áfáját (havi áfás) is vissza lehetne-e igényelni? Köszönöm a választ! Gy.
Egyéni vállalkozáson belül két, egymástól teljesen eltérő jellegű tevékenységet szeretnék folytatni. Az informatikai tevékenység már működik, belőle bevétel származik (jelenleg költségelszámolásos a vállakozás). A másik tevékenység mezőgazdasági termelés, amihez épp most sikerült földet bérelni, ezzel kapcsolatban komoly költségek várhatóak, és néhány évig veszteséges a tevékenység. Kérdéseim: 1. Lehet-e az egyik tevékenység bevételéből a másik indulását finanszírozni, és így gyakorlatilag elköltségelni minden bevételt? 2. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, lehet-e az erre szánt kiadásokat a következő adóévre átvinni, amennyiben a kiadások meghaladják a másik tevékenységből származó adott évi jövedelmet? 3. Amennyiben az első kérdésre nem a válasz, mit érdemes ilyenkor tenni? Új vállalkozást alapítani a mezőgazdasági vállalkozásra, esetleg őstermelőként tevékenykedni, vagy más vállalkozási formát választani?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték