Ügyfelem újraélesztené szünetelő vállalkozását. Nyugdíjas. Katás szeretne lenni. Azt mondja, hogy a minimálbér 1-szorosánál többet nem kereshet, mint katás, mert elveszik a nyugdíját. Ez valóban így van? Ha igen, akkor ez nem egyenlő a kiszámlázott bevételével, hogyan kell számolni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adószámát adótartozás miatt törölték 2015. januárban, amelyről a határozatot nem vette át, így vélelmezték az átvételt. Azóta is működik alkalmazottakkal és online pénztárgépekkel. A tevékenységét mostantól egy kft.-ben szeretné folytatni. A kérdésem, hogy a pénztárgépeket a 48/2013 (XI.15) NGM rendelet értelmében egyszerűen a kft. regisztrálja a PTGREG nyomtatványon, és kicserélik az adóügyi ellenőrző egységet? Mi a teendő az alkalmazottak azóta is nyitott jogviszonyával? Köszönöm szépen segítségét.
Tisztelt Szakértő! Evás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Ez év májusában nyugdíjba megy. Az üzletét továbbra is bérbe kívánja adni. Kérdés az, hogy van-e a fenti tevékenységére "olcsóbb megoldás", mint az eva, beleértve az ingatlan vállalkozásból történő kivonását, illetve a járulékokat is? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kolléganőm 40 éves munkaviszony után nyugdíjba ment, de továbbra is dolgozik alkalmazotti munkaviszonyban, és szeretne egyéni vállalkozókét is tevékenykedni. Az egyéni vállalkozói bevételét hogyan kell figyelembe venni a jövedelemkorlát szempontjából, az egész bevétellel kell számolni, vagy a költségekkel csökkentett valós jövedelmet kell csak figyelembe venni? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Komplex felülvizsgálat keretében megállapított rehabilitációs ellátásban részesülök. Felsőfokú végzettségű informatikus vagyok, a rehabilitációs ellátásom összege eléri a havi 200 000 forintot. Kérdésem; lehetek-e egyéni vállalkozó, és milyen korlátokkal, feltételekkel, illetve milyen esetleges kedvezményekkel? Válaszukat előre is megköszönve!
Tisztelt Adószakértő! Készlettel kapcsolatos kérdésem lenne. Egyéni vállalkozónak a vállalkozói jövedelem alatti adózási időszakában 2015. év végén készlete keletkezett. 2016-ban áttér a kata adózásra. Kata adózás alatt értékesítené a meglévő készletét. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben megszűnik a vállalkozása, vagy visszatérne a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, akkor meg kell fizetnie a 40 százalék különadót, a 6 millió forintos árbevételtől függetlenül a 2015. év végén kimutatott készletre, illetve ebből amennyit értékesített, az után? Idézek a NAV információs füzetéből, utalva a készlet számbavételére: Ha pedig a Katv. szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében megállapított. – Mármint a készletet. Erre kitérve, ezt a készletet értékesíti a kata időszak alatt. Akkor duplán adózik le a készlet után? Hiszen a 25-50 ezer forintos összeggel kiváltja az szja-t, osztalékadót...stb. Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!
Egyéni vállalkozó internetes kereskedelemmel szeretné bővíteni tevékenységi körét, ami eddig központi fűtés és csőhálózat szerelése volt. Szükséges-e kereskedelmi végzettség, illetve valamilyen engedély, bejelentési kötelezettség a vállalkozói engedély bővítésén kivül? Olyan termékeket szeretne árulni, amilyeneket használni szokott anyagként a szerelési tevékenysége során. Válaszukat előre is köszönöm: Szakál Józsefné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulást fizet. Tudja, hogy év végén magas jövedelemmel zár, ezért év közben előleget fizet egészségügyi hozzájárulásra. (Saját maga előre teljesít befizetéseket). Az előre fizetésnek két következménye lehet: 1. Vagy kevés a befizetett eho, 2. vagy több, mint amit az éves adóbevallásban feltüntetünk. Kérdésem, hogy az év közben befizetett egészségügyi hozzájárulást költségként leírhatja-e a befizetéskor, ha nem, akkor mikor van rá lehetősége? Mert kötelezettségként, adóként majd csak a következő év február 25-én írják elő. Akkor válik adókötelezettséggé. Tehát az év közben befizetett eho mikor könyvelhető el költségként? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2016. 04. 01-től katás lesz. Április hónapban megszűnt a munkája, és szüneteltetni szeretné a vállalkozást. Mint katás vállalkozó megteheti ezt? Hol kell bejelenteni: webes ügysegéden keresztül, vagy a NAV-nak, illetve mindkét helyre? Április hónapra be lehet-e jelenteni a szüneteltetést, vagy csak májustól? Megteheti-e azt, hogy ha lesz munkája, újból visszamegy katás egyéni vállalkozónak? Egy évben ezt hányszor teheti meg? Milyen be-, illetve kijelentési határidők vannak? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes körbe tartozó katás egyéni vállalkozó a közösség egy tagállamába szeretne adóalany részére szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatás a tevékenység jellegére való tekintettel egyébként nem tartozik az áfakörbe (egészségügyi szolgáltatás). Kérdésem, hogy helyesen értelmezem-e, a következőket, illetve amennyiben nem, mi a helyes eljárás? Alapvetően az áfatörvény 193. § (1) d) pontja szerint nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Amennyiben áfaalanyként jár el, áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik az áfatörvény 37. § (1) alapján. A számlát tehát 0 százalékos áfával kell kiállítania, s áfabevallási kötelezettség terheli. Az áfabevallásban az alanyi mentesség miatt jelölendő, az (E) blokkban a "Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett" rovat. Továbbá a bevallás 3. oldalán a bevallást részletező adatok közt a 91. és 92. sorban kell szerepeltetni a számlázott ellenértéket. A 65-ös, illetve az A60 bevallás tekintetében mi lesz a bevallás gyakorisága? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen jogcímen, és mennyi járulékot fizet a főállású katás egyéni vállalkozó, aki egyben egy cégben ügyvezető is? Elég-e a katás, havi 50 ezer forintot megfizetnie? Van-e jelentősége annak, hogy a másodlagos ügyvezetői tevékenységet megbízásos alapon, társas tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban látja el? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Egyéni vállalkozó európai uniós tagállamokba értékesíti termékeit webáruházon keresztül. Hogyan tudja igazolni, hogy a terméket külföldön adta el? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Egyéni vállalkozó szeretné az általa használt italboltot felújítani, amely magánszemélyként a tulajdona. Vajon vállalkozóként mit számolhat el költségként vagy értékcsökkenéssel, illetve az áfát visszakapja-e? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőtől megtudjuk.
Nők 40 éves munkaviszonyával nyugdijba vonuló hölgy, ha egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor is érvényben van, hogy a keresete/dijazása, ha eléri a minimálbér 18-szorosát, akkor onnantól a nyugdíját szüneteltetni kell? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték