Jár-e szabadság a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalóknak, kell-e utánuk járulékokat, szochót fizetni, és hogyan csökkenthetik a foglalkoztatók a szakképzési hozzájárulás összegét? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi témában kérném véleményének megadását: Németországban biztosított magyar/német kettős állampolgár Magyarországon szeretne egyéni vállalkozást indítani. Milyen igazolást kell kérnie annak bizonyítására, hogy más tagállamban fennáll a biztosítási jogviszonya? Magyarországon az egyéni vállalkozásában hogyan keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Egy egyszemélyes Kft végelszámolásról hozott döntést. Az volna a kérdésem, hogy ha a tag lesz a végelszámoló és máshol biztosítása nincs, itt a végelszámolás ideje alatt ő biztosított-e, járulékolnia kell-e?
Speciális előírások határozzák meg a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó tb-terheket és az őket megillető ellátásokat. A szabályok teljes körű megismeréséhez négy törvény paragrafusait kell összerakni. Cikksorozatunkban ezúttal konkrét példákkal illusztrálva a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat foglaltuk össze.
Kaphat-e táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyed-et biztosítási jogviszonya megszűnését követően a volt munkavállaló? Összefoglaltuk, passzív jogon mikor jár tb-ellátás és mikor nem.
Megbízási szerződéssel heti egy-két alkalomra és alkalmanként 1-2 órára megbízási szerződéssel alkalmazna egy cég olyan munkatársat akinek van 36 órát meghaladó munkaviszonya is. A Tbj. szerint ha a minimálbér 30 %-át nem éri el a díjazás, akkor nem minősül biztosítottnak. Egy mérnök emberről van szó, tehát csak a szakmunkás minimálbérről lehet esetében szó, aminek a 30%-a 34.200,- Ft/hó. Viszont a jogszabály mindenhol a 98.000,- Ft. 30%-át 29.400,- Ft-ot nevesíti.Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben ha a 114.000,- Ft. 30%-át nem haladja meg a díjazása, (Pl: 34.000,- Ft/hó) akkor biztosítottnak minősül-e és mit kell utána fizetni a szja- kívül. Azt tudom, hogy be kell jelenteni a 1341-es nyomtatványon, és be is kell vallani a 1308-as bevallásban.Köszönettel:Buriánné
Rgy belföldi társaság ügyvezetője magyar illetőségű személy, aki Ausztriában egyéni vállalkozó, ahol a járulékait megfizeti. Az osztrák hatóság E104. jelű nyomtatványon adta ki az igazolást arról, hogy Ausztriában biztosított. Elfogadható ez az igazolás ahhoz, hohy Magyarországon ne fizessen járulékot? Minden szakirodalomba az A1 jelű igazolásról olvasok a külföldi jogviszony igazolásaként.
2013-ban nem változnak alapvetően az egyes jogviszonyok után fizetendő társadalombiztosítási terhek, jelentősebb változás az új tételes adófizetési mód, az úgynevezett katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) közteherfizetések esetében van, ahol az adózási mód választásakor a közterhek nagysága mellett az is a mérlegelendő szempontok között kell legyen, hogy a katás választás milyen következményekkel jár a jövendő társadalombiztosítási ellátások szempontjából, illetve az is, hogy többes vállalkozási tevékenység esetén a másik, nem katás jogviszonynál milyen közteherfizetés keletkezik. Más törvényi változásokkal összefüggésben, ez évtől változik az is, hogy a bedolgozó mikor tekinthető biztosítottnak. Cikksorozatunkban részletesen áttekintjük az egyes jogviszonyokra vonatkozó szabályokat, s az eligazodás megkönnyítése érdekében azokat egy-egy konkrét példán is bemutatjuk.
Tisztelt Szakértő! Iskolaszövetkezet ügyvezető szerve 3 tagú igazgatóság. Azt szeretném megkérdezni, hogy az igazgatóság tagjai biztosítottak lesznek-e, mint vezető tisztégviselők? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség, ha máshol munkaviszonyban állnak, és hogy ha nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonyuk? Az igazgatóság mellett 3 tagú felügyelőbizottság is alakult. Jövedelmet, sem az igazgatóság tagjai, sem a felügyelő bizottsági tagok nem vesznek fel. Van-e bejelentési kötelezettség az "T1041-es nyomtatványon?
Tisztelt Tanácsadó! Egy kft. tagjának külön megállapodás alapján fizetik nyugdíjjárulékot. Kötelező biztosítottként bejelenteni a társasághoz (hiszen így ő már biztosított)? A másik kérdésem: ha a kft. tagját 2013-ban bejelentik munkaviszonyos szerződéssel, akkor rá vonatkozik-e az 55 év felettiek alkalmazásának kedvezménye? Az 55 év feletti foglalkoztatás kedvezménye csak az új munkavállalóra érvényes, vagy azokra is, akik már 2013 előtt is munkavállalók voltak a cégnél? Köszönettel: Czinege Jánosné
Egy magyarországi egyszemélyes Kft ügyvezetője (tulajdonosa) Dániában kapott munkát, ott biztosított, erről igazolással rendelkezik. A magyar cégben jelenleg egyszerűsített munkaszerződéssel heti egy napon foglalkoztat egy munkavállalót, aki a cég ügyeit intézi (számláz, utal). A kérdésem, hogy a fenti munkavállalót be tudjuk-e jelenteni a cégbíróságon és az adóhivatalnál ügyvezetőként munkaviszonyban? Esetleg megbízott ügyvezetőként?
Szeptembertől módosultak a jövedelemigazolásra vonatkozó szabályok. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Helyesen jártunk-e el az alábbi jogviszonyok kezelésében:Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is. Az egyéni vállalkozásában fizeti meg a járulékokat, illetve az adót./Rendszeres havi kivét, a törvényi minimumnál magasabb érték után./A társas vállalkozás munkájában személyesen nem vesz részt, az ügyvezetést választott tisztségviselőként (taggyűlési határozat alapján) látja el 0 Ft-ért.Mivel a jövedelme a minimálbér 30%-a alatt van, a társaságnál nem biztosított, a T1041-es bejelentést nem készítettünk, és - az egyébként az alkalmazottak után leadott - 08-as bevallásban sem szerepeltetjük.Köszönettel: László
Ismert az a helyzet, hogy 2012. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege több mint 25 százalékkal emelkedett. Így a tavalyi havi 5100 forint helyett ettől az évtől már havi 6390 forintot kell fizetni. A tapasztalatok szerint e tény mellett kevesen tudnak azokról a lehetőségekről, amelyeket az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 16. §-a tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel lehet valaki úgy egészségügyi ellátásra jogosult, hogy nem biztosított, s ennek ellenére sem kell fizetnie a havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldi magánszemélyeknek január 1-jétől havonta 4500 (napi 150) forintot kell fizetniük egészségügyi szolgáltatási járulékként, amit a tárgyhót követő hó 12-ig, vagy ha ez az időpont munkaszüneti vagy pihenőnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon kell megfizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték