Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    457 találat a(z) biztosítás cimkére

    Kérdés

    Testvérem 2007-ben közlekedési balesetet szenvedett. A biztosítóval szemben pert nyert 2014 évben. A következőket állapította meg a bíróság jogcímenként: főállásából adódóan keresetkiesést, nem vagyoni kártérítést, mezőgazdasági őstermelőként elmaradt haszont. A keresetkiesés és a mezőgazdasági őstermelőként elmaradt haszon után jól értelmezem a törvényt, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezik? Itt figyelembe vehetem a szja-törvény 1. számú mellékletének 6.7 pontja alapján írt napi 15 ezer forintos adómentes részt? Ha igen, akkor jól számolom, hogy a napi 15 ezer forintot megszorzom az eltelt napok számával (például ha a keresetveszteséget 66 hónapra számolták, akkor az adómentes rész 66 hónap egyenlő 1980 nap, ezt szorzom a napi 15 ezer forinttal)? Melyik sorban kell ezt bevallanom az szja-bevallásban? 27százalékos ehofizetési kötelezettsége is keletkezik? Az elmaradt haszont 2008. 04. 01-től 2014. 12. 01-ig állapította meg a bíróság, a keresetkiesést 2008. 04. 01-től 2013. 06. 30-ig. A nem vagyoni kártérítés adómentes vagy adóköteles? Ha adóköteles, akkor hogyan kell számolni az adót, és hová kell beírni azt a bevallásba?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Nagyon hasznos a ma megjelent határozott tartamra, vagy lejáratra szóló biztosítások adózásával kapcsolatos tájékoztató. Kérdésem: a lejárat nélküli, egész életre szóló kockázati elemeket nem tartalmazó, UL. biztosítások esetében, amikor a szerződő a munkáltató, biztosított az alkalmazott, és a szerződő a tartam alatt bármikor átadja a szerződői jogot a biztosítottnak, kinek, mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: A munkáltató határozott idejű (10 év) vegyes biztosítást köt az alkalmazott számára. A szerződés megkötésekor, az elérési kedvezményezett a szerződő, haláleseti kedvezményezett a biztosított hozzátartozója. A lejárat előtti utolsó évben megváltoztatják az elérési kedvezményezettet. Így a szerződő helyett a biztosított lesz a kedvezményezett. Konkrét kérdésem: a biztosítói kifizetés esetén milyen fizetési kötelezettsége merül fel a szerződőnek, illetve a biztosítottnak (szja, eho, kamatadó, stb. )? Köszönettel...

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély felbontotta beföldi biztosító társaságnál lévő biztosítási szerződését. A biztosító társaság visszautalta a visszavásárlási értéket mindenféle adó levonása nélkül. A magánszemély semmilyen szja-kedvezményt nem vett igénybe ezzel kapcsolatban a korábbi években. Kell-e adóznia a visszavásárlási érték után? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Egy kft. biztosítási szerződést kötött egészségbiztosítás címén, melyben a szerződő a kft., a biztosított és kedvezményezett a dolgozó (k). Az egészségbiztosítás a kötvényben felsorolt betegségek bekövetkeztekor a megjelölt biztosítási díj kifizetését teszi lehetővé. A biztosítás hosszú távú, havi díja nem éri el személyenként a minimálbér 30 százalékát. Ezekkel a feltételekkel van-e befizetési kötelezettsége a munkáltatónak, ha van, mennyi, és ez a biztosítás beleszámít-e a cafetéria keretbe ? Válaszát előre köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! Érdeklődnék , hogy az alábbi esetben az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közül a vevő által továbbhárított biztosítás mint közvetített szolgáltatás továbbszámlázása adómentesen helyes-e ((2007. évi CXXVII. tv. 15. §-a szerint), vagy a szállító partner főtevékenysége szerinti áfával számlázandó-e tovább a szolgáltatás ((2007. évi CXXVII. tv. 70. §-a szerint)? A vevő (megrendelő) biztosítást kötött több szállítójának csoportosan azzal a céllal, hogy így kedvezőbb díjazás érhető el a biztosítónál. Ezt az összeget továbbszámlázza szállítói felé arányosan. Tevékenységet viszont nem végez Vevő Szállító felé (így ő nem is számláz), csak a biztosítást intézte el részére, azaz közvetíti feléje, csak ezt számlázza tovább. Szállító a biztosítás összegét nem számolja fel külön Vevő felé, hanem az a vállalási díjban benne foglaltatik. Tehát ő nem számláz biztosítási díjat főtevékenységéhez kapcsolódóan Vevőnek. A 2007. évi CXXVII. tv. 70 § (1) bek.b) pontja értelmében a termék értékesítője, szolg. nyújtója által továbbszámlázott járulékos díjak veszik fel a főtevékenység áfa mértékét. Itt ez nem történik meg, hiszen nem a szolgáltatás nyújtója (szállító) számlázza vevője felé, hanem fordítva. Tisztelettel és köszönettel

    Kérdés

    Biztosítási kötelezettség megállapításához kérem az állásfoglalásukat: 2014. évi megbízási jogviszony alapján egy főnek egy kifizetőnél több tevékenységre van megbízási szerződése. A szerződések teljesítési időpontjai egymást fedő időszakok. 2014. I. féléves szerződés 35 100 Ft, mellette féléven belül két db 4 napos 18 000 Ft összegű szerződés is van. A kifizetés 2015. január hónapban történik. Kérdésem, ez esetben megállapítható-e biztosítási kötelezettség, vagy nem? Ezen túlmenően kérdésem, hogy a 2014 I. félévben már kifizetett megbízási díjak összegeit (ha volt) az elbírálásánál figyelembe kell-e venni? Köszönöm.

    Kérdés

    Kft. ügyvezetője biztosítást köt, kedvezményezett a kiskorú gyermek. (Bármely okból történő halál esetére, közlekedési balesetből eredő halál esetére.) A biztosítás 10 évre szól, évi gyakorisággal fizeti a díjat. (A kötvényen a biztosító megjelölte azt is, milyen befektetési alapokba helyezi a befizetéseket.) Az a kérdésem, hogy most az első részlet befizetését hogyan kell kezelnem a társasági adóban és az szja-ban? Köszönöm előre is a válaszukat. Gura Andrásné

    Cikk

    December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét. Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

    Cikk

    A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, az új jogszabály korszerűsíti a biztosítók működési kereteit.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Bérszámfejtés ICT tartózkodási engedély esetén II.

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    Cégautóadó-fizetési kötelezettség

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Értékpapír-vásárlás

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media