hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vezető tisztségviselők felelőssége: bizonytalanságok az adózásban

  • adozona.hu

Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására – írja a LeitnerLeitner blogjában Siklós Márta és dr. Szecskay András.

A jogi megközelítéshez hasonlóan, adózási szempontból is el kell különítenünk a vezető tisztségviselő a társaságnak okozott kárért való felelősségét a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemleges felelősségétől harmadik személyeknek okozott kárért. Hogyan érinti mindez az adókötelezettségeket?

A vezető tisztségviselő felelőssége kapcsán elsődlegesen a személyi jövedelemadó kötelezettség merülhet fel. Ugyanis ha a vezető a társaságnak okoz kárt, de ezt utólag a vállalat elengedi, akkor elengedett tartozás címén bevétel keletkezik a vezető tisztségviselőnél, ami után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetnie. A társaságnál a követelés magánszemély részére történő elengedése jogcímén ugyan nem keletkezik adóalap növelési kötelezettség, de kérdéses, hogy ezt az összeget tekintheti-e üzleti költségnek.

Ha nem, akkor az a társaságnak is többletadó-kötelezettséget okoz, ha igen, akkor az nem tisztázott még, hogy hogyan, milyen bizonyítékokkal támasztható alá ez az álláspont eredményesen egy esetleges adóhatósági vizsgálat során.

Kevésbé kockázatos megoldást jelent adószempontból, ha előre kizárják vagy korlátozzák a vezető tisztségviselő felelősségét a társasággal szemben. Ez azonban jelentősen beszűkíti a társaság mozgásterét, érdemes ilyenkor inkább valamilyen felelősségbiztosításban gondolkodni.

Harmadik személyeknek okozott kár esetében a károkozó vezető tisztségviselő mellé lép be egyetemleges felelősként a társaság, ezért a kártérítésre több változat is elképzelhető.

Ha a vezető saját vagyona terhére megfizeti a kártérítést, akkor ez sem a társaságnak, sem neki nem jelent plusz adóterhet. Ennek valószínűsége azonban az okozott kár mértékének a nagyságával fordítottan arányos: ha jelentős a kár, kevésbé valószínű, hogy a vezető tisztségviselő saját vagyonából képes azt megfizetni. Bár az egyetemleges felelősséggel kapcsolatban adójogi gyakorlat még nincs, ha a társaság fizeti meg a kártérítést, és nem él a tisztségviselővel szembeni arányos megtérítési igényével, úgy véleményünk szerint ismét adóköteles bevétel keletkezhet a vezető tisztségviselőnél, melyre a társasággal szemben okozott kár esetében leírtak lesznek érvényesek.

Éppen az új Ptk.-hoz kapcsolódó médiavihar következtében a vezető tisztségviselőket érintő kockázatok kivédése érdekében egyre népszerűbbé válik a részükre köthető úgynevezett D&O (Directors and Officers) azaz vezetői felelősségbiztosítás. Ez ugyan megoldást jelenthet a károk megtérítésére, de az ezzel járó költségek ismét adózással kapcsolatos problémákat vetnek fel. Elméletben ugyan lehetséges, hogy a vezető önállóan köti meg, és saját forrásból fizeti a felelősségbiztosítást, a jelenlegi gyakorlat tükrében azonban ez nem tűnik életszerűnek. Sokkal jellemzőbb, hogy a juttatási csomag részeként az esetlegesen felmerülő károk ellentételezésére a társaság köti meg a biztosítási szerződést és fizeti a díjat.

A jelenlegi személyi jövedelemadózási szabályok alapján, a társaság által fizetett biztosítási díjat nem kell a magánszemély bevételének tekinteni, ha a vezető tisztségviselő az őt alkalmazó társaságnak okoz kárt.

A harmadik személyeknek okozott károkra vonatkozó felelősségbiztosítás azonban csak akkor nem minősül a magánszemély bevételének, ha kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázatok elhárítására szolgál. Az új Ptk. azonban bevezette a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemleges felelősségét harmadik személyek felé. Így már nem igaz, hogy kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozna a kár, vagyis – egy lehetséges jogszabály-módosításig – az ilyen biztosításoknak a vezető tisztségviselő helyett a társaság által megfizetett díja a magánszemélynél adóköteles. A társaság viszont mindkét kockázati kör esetében tekintheti a felmerült költségeket a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, azaz többlet társasági adó fizetési kötelezettséget nem von maga után.

Összefoglalva a vezető tisztségviselők felelősségi körére vonatkozó Ptk. módosítás adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. Így az érintettek számára világossá válhatna, hogy kezelheti-e üzleti költségként a társaság, ha a kártérítési igényt nem érvényesítik a vezető tisztségviselővel szemben, és ezt mivel kell alátámasztaniuk. Továbbá, hogy jelent-e személyi jövedelemadó kötelezettséget, ha egyetemlegesen felelősek, de a társaság teljesen vállalja a kár megtérítését vagy a biztosítási díjfizetést a vezető tisztségviselő helyett.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. – alkalmazotti kedvezmény

Széles Imre

tb-szakértő

Nyílt végű pénzügyi lízing

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close