Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 3. paragrafusának 94. pontja szerinti, a vállalat által a vezetők részére fizetett egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó biztosítási díj után felmerülhet-e adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen adóterheket jelent ez a kifizető részéről? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Egy kft. személyautót bérel. Visszaigényelheti-e 100 százalékban a bérleti díj áfáját? Közvetített szolgáltatásként kiszámlázza bérbeadó a biztosítási díjat és az esetleges bírságokat is (áfaval növelten). Ezek áfája visszaigényelhető-e? Kötelező-e menetlevelet vezetni a bérlet fennállásának időszaka alatt? Kell-e cégautóadót fizetnie?
Szerb állampolgárságú, szerb állandó lakóhellyel rendelkező személy Magyarországra átjár dolgozni heti 10 órás munkaviszonyban segédmunkásként. Szerbiában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. 1. Keletkezik-e utána a magyar munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon, illetve TAJ-számot kell-e igényelni? 2. A jövedelméből kell-e járulékot és szja-t levonni? 3. Kell-e a magyar munkáltatónak valamilyen iratot bekérni a munkavállalótól a szerb biztosítási jogviszonya igazolásához? 4. Ha magyar állampolgársága is van, az van-e hatással az előzőekre?
Tisztelt Szakértő! A cég által kötött biztosítás megfelelt eddig az szja-törvény 1. sz. melléklet 6.9-es pontjának. De ez a pont hatályát veszti 2018-tól. Kérdés, hogy a korábbi években megkötött szerződésre is vonatkozik innentől az adókötelezettség? Köszönöm!
A köznapi értelemben vett kamatfogalom nem azonos a kamatjövedelem fogalmával a személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából. Mutatjuk a különbséget.
Nap mint nap számos kérdés merül fel a táppénzszabályokkal kapcsolatban. A következőkben a jogosultság vonatkozásában hívjuk fel a figyelmet néhány jellemző problémára, előrebocsátva, hogy a baleseti táppénzre más – jelen cikkünkben nem részletezett – szabályok érvényesek.
Tisztelt Szakértő! Sok munkavállalónknak térítjük a gépkocsival történő napi munkába járását, illetve hétvégi hazautazását. A dolgozók nyilatkozatai mögé mindig elkértük a forgalmi másolatát, illetve a gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény másolatát. Jogosan járunk-e el, hogy január 1-jétől az szja-törvény 3. számú melléklet IV. fejezet 9. pontjában meghatározott törzskönyvet kérjük?
Az Alpokban az elmúlt hetekben esett temérdek hó sokakat csábít síelésre, snowboardozásra, szánkózásra, ami a szépsége mellett különösen balesetveszélyes időtöltés. Aki az Európai Unió országaiban tervez téli sportolást, mindenképpen vigye magával Európai Egészségbiztosítási Kártyáját! Súlyosabb baleseteknél azonban az sem elég, csak a sportbalesetre kiterjedő speciális biztosítás, és még annak megkötésekor is körültekintően kell eljárni, mutatjuk, miért.
Megkezdődött az idei síszezon. A mintegy félmillió hazai síelő elsősorban a környező külföldi síterepeket keresi fel, jellemzően autóval. A veszélyek ellenére csak az utazók fele köt biztosítást, pedig minden századik síelőt baleset ér a pályákon. Ez mintegy százezer síbalesetet és köztük körülbelül tízezer fejsérülést jelent évente.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy napi egyórás munkaviszony képez-e tb-jogosultságot? Köszönettel: DM
A két ünnep közötti időszak egyre nagyobb tömegek számára a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A 25-55 év közötti lakosság 12 százaléka kap jelenleg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítást, miközben 59 százalékuk fontosnak tartja, hogy munkaadójuk ilyen biztosítást kössön számára – közölte az Union Biztosító az MTI-vel a legutóbbi kutatása alapján.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a személyesen közreműködő tagjára vonatkozóan életbiztosítási szerződést kötött. A díjakat a társaság fizeti, egyes meghatározott juttatásként költségként elszámolja és e szerint 15% szja-t és 22% ehot fizet. A szerződésnek van visszavásárlási értéke. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: – amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte nélkül lejárat előtt visszavásárlás történik, milyen adófizetési kötelezettség terheli a társaságot a pénzkivonásra vonatkozóan? – ha szerződőváltás (a biztosított lenne a szerződő) után a biztosított vásárolja vissza, őt milyen adófizetési kötelezettség terheli? Köszönettel.
A most kezdődő síszezonban a mentési és ellátási költségek fedezete miatt átlagosan 800 forint körüli napi díjjal kell számolnia az utasbiztosítást kötőknek azzal szemben, hogy a nyaralások idején egy európai útra átlagosan naponta 510, míg nem európai útra 770 forintos átlagos utasbiztosítási díjat költöttek – közölte a netrisk.hu az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték