445 találat a(z) biztosítás cimkére

Cikk

A két ünnep közötti időszak egyre nagyobb tömegek számára a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság a személyesen közreműködő tagjára vonatkozóan életbiztosítási szerződést kötött. A díjakat a társaság fizeti, egyes meghatározott juttatásként költségként elszámolja és e szerint 15% szja-t és 22% ehot fizet. A szerződésnek van visszavásárlási értéke. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: – amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte nélkül lejárat előtt visszavásárlás történik, milyen adófizetési kötelezettség terheli a társaságot a pénzkivonásra vonatkozóan? – ha szerződőváltás (a biztosított lenne a szerződő) után a biztosított vásárolja vissza, őt milyen adófizetési kötelezettség terheli? Köszönettel.

Cikk

A most kezdődő síszezonban a mentési és ellátási költségek fedezete miatt átlagosan 800 forint körüli napi díjjal kell számolnia az utasbiztosítást kötőknek azzal szemben, hogy a nyaralások idején egy európai útra átlagosan naponta 510, míg nem európai útra 770 forintos átlagos utasbiztosítási díjat költöttek – közölte a netrisk.hu az MTI-vel.

Kérdés

A kft. alkalmazottja, egyben 50%-os tulajdonos ügyvezetője tiszta életbiztosítást kötött (nincs lejárat, csak baleseti halál vagy baleseti rokkantság esetén fizet a biztosítottnak, illetve halál esetén a feleségnek mint kedvezményezettnek). Az éves 204 ezer forint biztosítási díjat a munkáltató kft. fizette meg, és számolta el költségként. Kérdésünk: van-e ennek a kft. szempontjából adófizetési kötelezettsége? Most ezt a biztosítást átdolgozva a magánszemély fizetné tovább. A másik kérdésünk az, hogy az átdolgozás miatt (ami kvázi megszűnést jelent a kft. szempontjából) jelentkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, de gyest nem. Szeretne felmondani, három gyermeke van. Szabadságai szempontjából van jelentősége, hogy 2017 decemberében vagy 2018 januárjában, a fizetés nélküli szabadság letelte után mond-e fel? Illetve az, hogy nem igényelt gyest, azt jelenti, hogy szünetel a biztosítása? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

A céges autó sok vállalatnál a béren kívüli juttatások közé tartozik, amit így nem csak üzleti, de magáncélú utazásokra is aktívan használhatnak a dolgozók. Jellemző azonban, hogy azoknál a cégeknél, ahol a flotta mindössze néhány autóból áll, vagy nincs nemzetközi anyavállalati nyomás, ezt cégautó szabályzat teljes hiányában teszik a munkavállalók, amely mind rájuk, mind a munkáltatóra nézve jelentős kockázatot hordoz.

Kérdés

Ha egy vállalkozás az áfás szolgáltatásai mellett biztosítási tevékenység közvetítést is végez, kell-e arányosítani a levonandó áfát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy árufuvarozó gazdasági társaság, ahol szeretnének alkalmazni egy sofőrt részmunkaidőben, nagyjából heti 20 órás munkaviszonynak megfelelő időtartamra. Az említett sofőrnek jelenleg Németországban is van munkaviszonya, és ezen meglévő biztosítása mellett Magyarországon is vállalna munkát az említett kft.-nél. Kérdésem az lenne, hogy ennek van-e bármilyen jogi akadálya? Nem minősül-e kettős adóztatásnak? Esetleg a két tagállamban lévő biztosítást jelenteni kell-e külön valamely szervnek? Véleményem szerint a jogviszony megköttethető lenne, de felmerültek az aggályok és szeretnénk tisztázni az ügyet. Válaszát előre is köszönöm! Gyenes Ferenc

Cikk

Több mint 12 százalékkal, mintegy 60 milliárd forintra nőtt tavaly a biztosításközvetítők jutaléka – írta a pénteki Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! - nyíltvégű pénzügyi lízinget vett igénybe egy kft., a lízingelt tárgy új személygépkocsi - 6 084 000 forint a bruttó értéke - A kft. cégautóadót fizet a lízing igénybevételét követő hónaptól a személygépkocsira. - Tudjuk azt, hogy az áfatörvény 124. § (1) d. pontja értelmében személygépkocsi áfa nem igényelhető vissza, ugyanúgy működik-e a tiltás a nyíltvégű pénzügyi lízingelt gépkocsi költségek áfa visszaigénylésére? Az első lízingdíj 2 000 000 forint A cég a magán-gépjárműhasználatot engedélyezi, 80 százalékban céges, 20 százalékban magánhasználat. Kérdéseink: 1. Az első részlet után alkalmazni kell-e a fentiek szerinti megosztást, vagy vissza lehet-e 100 százalékban igényelni az áfát a 2 000 000 forint után? 2. A nyíltvégű lízingelt személygépkocsira felmerült költségek (javítás, szerviz, alkatrész stb.) áfatartalmának visszaigénylésére és a költségek elszámolhatósága szempontjából kell-e a megosztási arányt alkalmazni ? A biztosítási költséget meg kell-e osztani, vagy 100 százalékban költségként elszámolható? 3,/ Magánhasználat esetén keletkezik-e a magánszemély használónál bevétel, amit szja kötelezettség terhel, ha engedélyezve van a magánhasználat? 4,/ A nyílt végű pénzügyi lízinggel bérelt személygépkocsira az értékcsökkenést is meg kell-e bontani 80 – 20 % arányában ? 5,/ A havonta esedékes tőke-részletek áfa tartalmát is meg kell-e bontani %-os arányban ? Üdvözlettel! Könyvelde Bt Nagyné Farkas Ida

Kérdés

Tisztelt szakértő! Helyes eljárással kapcsolatban kérném a segítségét. Ha nem egy határozott időszakra, hanem úgymond állandó szerződést kötöttek megbízási jogviszony keretében egy magánszeméllyel, akkor hogyan járunk el helyesen a bejelentés terén? Előfordul ugyanis, hogy 3 hónapig sincs számfejtés, majd a 4. hónapban volt teljesítés, így számfejtés is történik. Ebben az esetben nem kell a szerződés kezdetekor a magánszemélyt bejelenteni, hanem minden számfejtéskor elbírálom, hogy abban a hónapban biztosított volt-e és annak megfelelően jelentem be megbízási jogviszonyban hó elejétől hó végéig? Viszont, ha tudom a konkrét napokat, hogy 4. hónapban 2-án, 10-én, 25-én történt teljesítés, akkor hogyan történik a bejelentés? Attól, hogy állandó a szerződés, megfelelő, ha csak ilyen esetben 3-mal osztunk, a biztosítás elbírálásánál, mivel csak azokon a napokon történik a teljesítés és így a bejelentés is csak 3 napra történik? Köszönöm

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Licencdíj adózása

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Pékség kisvállalkozói kedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink