405 találat a(z) biztosítás cimkére
Továbbszámlázott biztosítás áfa
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Érdeklődnék , hogy az alábbi esetben az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közül a vevő által továbbhárított biztosítás mint közvetített szolgáltatás továbbszámlázása adómentesen helyes-e ((2007. évi CXXVII. tv. 15. §-a szerint), vagy a szállító partner főtevékenysége szerinti áfával számlázandó-e tovább a szolgáltatás ((2007. évi CXXVII. tv. 70. §-a szerint)? A vevő (megrendelő) biztosítást kötött több szállítójának csoportosan azzal a céllal, hogy így kedvezőbb díjazás érhető el a biztosítónál. Ezt az összeget továbbszámlázza szállítói felé arányosan. Tevékenységet viszont nem végez Vevő Szállító felé (így ő nem is számláz), csak a biztosítást intézte el részére, azaz közvetíti feléje, csak ezt számlázza tovább. Szállító a biztosítás összegét nem számolja fel külön Vevő felé, hanem az a vállalási díjban benne foglaltatik. Tehát ő nem számláz biztosítási díjat főtevékenységéhez kapcsolódóan Vevőnek. A 2007. évi CXXVII. tv. 70 § (1) bek.b) pontja értelmében a termék értékesítője, szolg. nyújtója által továbbszámlázott járulékos díjak veszik fel a főtevékenység áfa mértékét. Itt ez nem történik meg, hiszen nem a szolgáltatás nyújtója (szállító) számlázza vevője felé, hanem fordítva. Tisztelettel és köszönettel
Biztosítási kötelezettség
Kérdés
Biztosítási kötelezettség megállapításához kérem az állásfoglalásukat: 2014. évi megbízási jogviszony alapján egy főnek egy kifizetőnél több tevékenységre van megbízási szerződése. A szerződések teljesítési időpontjai egymást fedő időszakok. 2014. I. féléves szerződés 35 100 Ft, mellette féléven belül két db 4 napos 18 000 Ft összegű szerződés is van. A kifizetés 2015. január hónapban történik. Kérdésem, ez esetben megállapítható-e biztosítási kötelezettség, vagy nem? Ezen túlmenően kérdésem, hogy a 2014 I. félévben már kifizetett megbízási díjak összegeit (ha volt) az elbírálásánál figyelembe kell-e venni? Köszönöm.
Biztosítás szja-ban és társasági adóban 2014.
Kérdés
Kft. ügyvezetője biztosítást köt, kedvezményezett a kiskorú gyermek. (Bármely okból történő halál esetére, közlekedési balesetből eredő halál esetére.) A biztosítás 10 évre szól, évi gyakorisággal fizeti a díjat. (A kötvényen a biztosító megjelölte azt is, milyen befektetési alapokba helyezi a befizetéseket.) Az a kérdésem, hogy most az első részlet befizetését hogyan kell kezelnem a társasági adóban és az szja-ban? Köszönöm előre is a válaszukat. Gura Andrásné
Biztosítási ügyletek: mikor kell illetéket fizetni?
Cikk
Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.
Nyugdíjbiztosítás: akár 130 ezer forint is lehet az adókedvezmény
Cikk
December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét. Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Nyugdíj: a tb-nél nem gondolták, hogy ez is beszámít az évekbe
Cikk
Perre vitte nyugdíjazási ügyét egy nő, mert szerinte a társadalombiztosítási határozatban a szolgálati időnél nem vették figyelembe két ledolgozott évét. A munkaügyi bíróság neki adott igazat, de végül az ügy a Kúriánál kötött ki.
Új törvény a biztosításról
Cikk
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, az új jogszabály korszerűsíti a biztosítók működési kereteit.
Biztosítás és illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.
Biztosítás és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Az szja-törvény 29. §-a kimondja, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, teljes életre szóló biztosítások (melyek visszavásárlási értékkel rendelkeznek) után a 27 százalékos ehót a magánszemély köteles megfizetni. Azonban, ha 10 év elteltével kerül sor a biztosító általi visszavásárlásra, az egyéb jövedelmet 14 százalékos eho terheli az ehotörvény 3. § (7) szerint. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 14 százalékos eho esetében is alkalmazható-e a 78 százalékos szabály? Továbbá, hogy jól értelmezem, hogy az szja-törvény kifizetőt nevesít, ezáltal akár társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat adómentesen ilyen konstrukcióban kedvezményes adózású juttatást?
Vezető tisztségviselők felelőssége: bizonytalanságok az adózásban
Cikk
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására – írja a LeitnerLeitner blogjában Siklós Márta és dr. Szecskay András.
Adós a kgfb-vel? Itt a segítség
Cikk
Részletfizetési engedményt kaphat a biztosítótól az utólag fizetendő fedezetlenségi díjra júliustól az a gépjármű-tulajdonos, akinek nem volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), amennyiben a biztosítással nem fedezett idő meghaladja a 120 napot.
Munkanélküliség-biztosítás adó- és járulékmentesen?
Kérdés
Kedves Szakértő! HR-esként keresek kedvező feltétellel nyújtható biztosítást a munkavállalóimnak. Az egyik biztosító csomagjában nemcsak élet-, baleset és betegségbiztosítás van, hanem a munkáltató felmondására is biztosít. Vajon köthetek én ilyet a dolgozóim javára? Vajon tényleg adó- és jrulékmentes, ahogy ezt a biztosító állítja? A jogszabályból számomra az derül ki, hogy ez valóban kockázati biztosítás, azonban maga a biztosítási esemény nem jogosít járulékmentességre. És amennyiben nem járulékmentes a munkanélküliség, akkor az egész biztosítási összeg után a magasabb kulcsot kell fizetni? Köszönöm előre válaszát.
Alkalmi munkavállalók: érthetetlen, miért sújtja őket ez a teher
Cikk
Az utóbbi hetekben többen is kérdezték, hogy azokra a napokra is kell-e a napi 227 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, amikor alkalmi munkavállalóként dolgoznak? Ha igen, akkor miért?
Biztosítás visszavásárlása utáni adókötelezettség
Kérdés
Tisztelt Cím! A 2008. szeptember 2-án megkötött Axa Aranyeső Plusz határozatlan idejű biztosítást 2013. szeptember 2-án megszüntettem. A biztosító konkrét igazolást nem adott ki, csak egy elszámolást küldött ,melyben értesít, hogy a levont költségek és a levont kamatadó (ami 0 Ft) után a bankszámlámra utalja a fennmaradt részt. Az összeget 8 napon belül meg is kaptam. Kérdésem, fel kell tüntetnem a szja-bevallásomban, és kell szja-t vagy ehót fizetnem utána? Válaszukat előre is köszönöm.
Biztosításból származó jövedelem: így változtak a szabályok
Cikk
A NAV tájékoztatót adott ki a biztosításból származó jövedelem szabályainak január 1-jei módosulásáról.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
