Tisztelt Szakértő! Ha a foglalkoztató nem kifizetőhely, akkor a táppénzen lévő beteg közvetlenül beadhatja a méltányossági kérelmet az egészségbiztosítási pénztárnak? És ameddig elbírálják a kérelmet, illetve a 04. 04-től eltelt időre fizessük a 7050 forintot, hogy legyen biztosítása, ha már munkaviszonya nem lesz? Mert ugye a levél 05.19-én érkezett, és táppénzt nem ad 04. 04-től. Sajnos még a részleges leszázalékolás sincs kizárva. Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Szeretnék választ kapni az alábbi esetre. Egyszeri díjas biztosítás megkötése után, minden évben eseti díjat szeretnék befizetni a kötvényre. Mennyi kamatadót és egyéb járulékot (eho) kell fizetni az alapszerződés, illetve az eseti díj hozamára, ha: Három éven belül, három év után, illetve 5 év után vásárolom vissza, vagy jár le a szerződés? Válaszukat előre is köszönöm.
Bár évek óta nem módosultak érdemben a kötelező társadalombiztosítási rendszeren belüli öngondoskodást szolgáló megállapodásokra vonatkozó szabályok (1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 34-35. paragrafusai, illetve a törvény végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet (Tbj. R) 8-8/A paragrafusai), ennek ellenére nem egy téves információ él a köztudatban a jogintézménnyel kapcsolatban. A következőkben ezek közül szeretnénk néhányat eloszlatni, s kitérünk a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó megállapodás részleteire is.
Az UNION Biztosító másfél ezres mintán lefolytatott felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett kis- és középvállalkozások negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat. Az elmúlt évek során közülük csaknem minden harmadiknak volt vagyoni kára, ők a biztosítók kárrendezését a korábbiaknál is pozitívabban értékelik. A megkérdezettek 81 százaléka viszont nem, vagy rosszul ismerte a dolgozói juttatásként adható biztosítások esetében igénybe vehető kedvezményeket.
Tisztelt Szakértő! Kérem állásfoglalását az alábbi ügyben. Egy kft. zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik, melyeket zömében közösségen kívüli és belüli adóalanyoknak számláz. Kötött egy biztosítást, melynek keretében ha valamelyik vevő nem fizet, akkor a biztosító a követelés egy részét megtéríti. Példa: egy külföldi partner nem fizetett ki 10 millió forintot, a biztosító 8 millió forintot megtérített a kft. részére ezzel a számlával kapcsolatosan. Kérdésünk, hogy ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni? A vállalkozás a 2015. évben veszteséges eredményű, így kérdésünk, hogy a társasági adóalapra ezen tételek milyen hatással vannak? Köszönettel: Tóth Mária
2016 első negyedévében a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja 31 600 forint volt, ami 31 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor regisztrált 24 100 forintos összeget, derül ki a netrisk.hu legfrissebb adataiból. A piacvezető online biztosításközvetítő cég statisztikái szerint az évközi kötések közel kétharmadát jelentő azonnali (az autó vásárlásakor végrehajtott) kötések átlagdíja az első három hónapos időszak során már 37 ezer forint felett alakult. Az év első három hónapja ugyanakkor már érdemi díjemelkedés nélkül telt el.
Milyen feltételek teljesülése esetén nem terjed ki a magyarországi biztosítási kötelezettség a harmadik államból érkező, külföldi munkáltató által kiküldött munkavállalókra? A NAV tájékoztatót közölt a szabályokról.
Behívásos munkaviszonyban hogyan kell bért fizetni, szabadságot és betegszabadságot kiadni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Egy kezdő egyéni vállalkozó általányadózást szeretne választani a vállalkozói tevékenységére. Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. A tevékenységi köre biztosítások kötése lenne. Jól értelmezzük a törvény, hogy Ő választhatja az általányadózást? Köszönjük válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendelési állománya igen hullámzó. A változó igényeknek megfelelő munkaerő-szükségletet eddig alkalmi munkavállalók alkalmazásával hidaltuk át. Ez azonban időben és létszámban is korlátozta a lehetőségeinket. Most hallottam a behívásos munkaviszonyról. Amit eddig olvastam róla, az segítene megoldani az alkalmi munkavállalók alkalmazásával járó többletadminisztrációt. De az alábbi kérdésekre még nem találtam meg a megnyugtató választ. Kell-e állásidőre bért adnom nekik, ha nem végeznek munkát? Szabadságot hogyan számolok el nekik? Jár-e nekik betegszabadság, felmondási idő? Mi van akkor, ha egy hónapban egy napot sem dolgoznak? Szünetel a biztosításuk? Köszönettel: Bleier Györgyi
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nem ügyvezető és személyesen nem közreműködő tagja után van-e járulékfizetési kötelezettség, ha a magánszemély nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal (nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas)? Elég-e, ha a T1011-es nyomtatványon bejelentkezik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés hatálya alá, és azt meg is fizeti? Válaszát előre is köszönöm!
Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Hétfőtől csak az a sofőr dolgozhat az Ubernek, aki az adószámát és adatait feltöltötte a cég platformjára – közölte az Index online hírportál hétfőn.
Ügyfelem időnként megbízással foglakoztat egy koreai illetőségű zenészt, aki úgynevezett Fulbright ösztöndíjjal tartózkodik Magyarországon. Semmilyen általunk értelmezhető egészségbiztosítása nincs, csak AAJ-t tudtunk neki kérni. (Az ösztöndíját kezelő iroda szerint erre nincs is szüksége.) A neki kifizetett jelentős összegű – minden más esetben biztosítási kötelezettséggel járó – megbízási díjat milyen egyéni és kifizetői közteher terheli? Köszönöm, CsK
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tagja (vegyes) életbiztosítást kötött. A biztosítás rokkantság, haláleset esetén fizet. Amennyiben ezek az események nem következnek be, úgy a lejáratkor egy összegben kapja kézhez a kedvezményezett a felhalmozott összeget, tehát van visszavásárlási értéke. Kérdésem az, hogy a kft. hogyan tudja elszámolni a tagok után a biztosítási díjat? Van-e adó- és járulékvonzata az elszámolt biztosítási díjnak? Válaszát köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték