441 találat a(z) biztosított cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Cikk

Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.

Kérdés

Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy utánpótlás koordinátor szakembert. A megbízás egész hónapra szól. Az illető havi megbízási díja 45 000 forint (azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát). Az illető sportszakembernek is minősül (FEOR 2717). Kérdéseim: – Jól értelmezzük-e, hogy mivel sportszakembernek minősül, adózhat az ekho szabályai szerint, azaz a megbízási díjból 15 százalékot vonunk le, illetve kifizetőként megfizetjük utána a 17,5 százalékos kifizetői ekhót? – Mivel megbízási szerződést kötöttünk az illetővel alkalmazhatjuk-e (ekho választása esetén) a 10 százalékos költséghányadot (vagy ez csak abban az esetben lehetséges, ha „normál” módon történne a szja, illetve egyéb közterhek levonása, azaz nem ekho szerint adózna?) – Be kell-e jelenteni a NAV felé a biztosítotti jogviszonyt (T1041-es nyomtatványon) tekintettel arra, hogy a megbízási díjból származó bevétele nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Illetve ez esetben hogy történik az ekho levonása? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ami jelenleg az eva hatálya alá tartozik, és következő évtől a kata adózást választaná. A bt. beltagjának Magyarországon volt főállása, így főállás melletti társas vállalkozó volt, de most Amerikában az USA-ban kapott 1 éves szerződést az egyik egyetemen, tehát kint dolgozna egy évig. Kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a teendő, amennyiben kint az USA-ban dolgozik, és biztosított lesz, az itthoni cégben mennyi katát kell fizetnie? Illetve milyen igazolást kell bemutatnia a külföldi biztosításról? Előre is köszönöm szépen a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! A biztosítotti idő elbírásával kapcsolatosan kérdeznék egy konkrét esetet. Bruttó 134 100 forint tiszteletdíj kifizetésére kerül sor, melynek vonatkozási időszaka 2019.06.01–08.31. (92 naptári nap). Ebben az esetben biztosítottnak minősül a foglalkoztatott? A kifizetett tiszteletdíj összegét 3 hónapra vonatkoztatom, azaz 134100/3=44700 ---> biztosítottnak minősül, vagy naptári napra 134100/92=1457,6 ami a minimálbér 30-d részének 30%-át (1489,99) nem éri el és ezáltal nem minősül biztosítottnak. Köszönettel: Kovács Judit

Kérdés

Külföldi (német) cég szeretné kiküldeni hozzánk egyik munkavállalóját egy évre. Fizetést kintről kapna, ott lenne biztosított stb. Lehetséges ez? Van-e nekünk bejelentési vagy egyéb kötelezettségünk? Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkalehetőséget kaptam, melyben Ausztria területén kellene szórólapot terjeszteni, de feltételként szabták a vállalkozói igazolvány meglétét. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezen tevékenységet katás egyéni vállalkozóként folytathatnám-e? Úgy gondolom, hogy telephelyem nem keletkezne Ausztriában, minden nap saját autóval járnék ki, így jövedelemadó tekintetében Magyarországon kellene fizetnem az adót. Biztosítási jogviszonnyal itthon nem rendelkezem, a tételes 50 ezer forint megfizetésével itthon lennék biztosított, vagy mivel a munkát kizárólag Ausztriában végezném, ott is keletkezik bejelentési kötelezettségem? Gondolom, hogy az A1-es igazolást ki kell kérnem, amit mindig az autómban kellene tartanom. Áfa szempontjából kell közösségi adószámot kérnem? Valószínűleg egy magyar cégnek kellene számláznom, de ha mégis osztrák illetékességű cégnek kell kiállítanom a számlát, hogyan alakulna az adófizetési kötelezettségem? Segítő válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Biztosított őstermelő 2017-ben a teljes évben a minimálbér után járulékot fizetett. 2018. január 1-jétől 2019. március 31-éig a bevétel 20 százaléka után fizette meg a járulékokat, majd április 1-jétől ismét a minimálbér után fizet. Várhatóan 2020. április 12-én fog szülni. Jogosult lesz-e csedre és gyedre? Ha igen, mi lesz az alapja az ellátásának? Mi történik, ha a terhesség alatt táppénzre kell mennie? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Cikk

A foglalkoztatási formák közül ugyan a munkaviszony a legjellemzőbb Magyarországon, de gyakran találkozunk megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal is, akik nem csak egy-egy rövidebb projekt erejéig dolgoznak ezen keretek között. Cikkünkben áttekintjük, milyen ellátásra számíthat egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott szülő.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Távmunka, hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Román forrásadó a kivában

Szipszer Tamás

adószakértő

Kiküldetés – túlóra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink