Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy utánpótlás koordinátor szakembert. A megbízás egész hónapra szól. Az illető havi megbízási díja 45 000 forint (azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát). Az illető sportszakembernek is minősül (FEOR 2717). Kérdéseim: – Jól értelmezzük-e, hogy mivel sportszakembernek minősül, adózhat az ekho szabályai szerint, azaz a megbízási díjból 15 százalékot vonunk le, illetve kifizetőként megfizetjük utána a 17,5 százalékos kifizetői ekhót? – Mivel megbízási szerződést kötöttünk az illetővel alkalmazhatjuk-e (ekho választása esetén) a 10 százalékos költséghányadot (vagy ez csak abban az esetben lehetséges, ha „normál” módon történne a szja, illetve egyéb közterhek levonása, azaz nem ekho szerint adózna?) – Be kell-e jelenteni a NAV felé a biztosítotti jogviszonyt (T1041-es nyomtatványon) tekintettel arra, hogy a megbízási díjból származó bevétele nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Illetve ez esetben hogy történik az ekho levonása? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ami jelenleg az eva hatálya alá tartozik, és következő évtől a kata adózást választaná. A bt. beltagjának Magyarországon volt főállása, így főállás melletti társas vállalkozó volt, de most Amerikában az USA-ban kapott 1 éves szerződést az egyik egyetemen, tehát kint dolgozna egy évig. Kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a teendő, amennyiben kint az USA-ban dolgozik, és biztosított lesz, az itthoni cégben mennyi katát kell fizetnie? Illetve milyen igazolást kell bemutatnia a külföldi biztosításról? Előre is köszönöm szépen a válaszát!
A nyugdíjbiztosítással összefüggő 2020. évben várható változások alapvetően a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény (T/8021. számú törvényjavaslat, továbbiakban Tbj. mód) következnek és elsősorban azokat a nyugdíjasokat érintik, akik ellátásuk mellett keresőtevékenységet folytatnak.
A magyar társadalombiztosítás Magyarország állampolgáraira és a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki, ezen szabály alól azonban vannak kivételek.
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! A biztosítotti idő elbírásával kapcsolatosan kérdeznék egy konkrét esetet. Bruttó 134 100 forint tiszteletdíj kifizetésére kerül sor, melynek vonatkozási időszaka 2019.06.01–08.31. (92 naptári nap). Ebben az esetben biztosítottnak minősül a foglalkoztatott? A kifizetett tiszteletdíj összegét 3 hónapra vonatkoztatom, azaz 134100/3=44700 ---> biztosítottnak minősül, vagy naptári napra 134100/92=1457,6 ami a minimálbér 30-d részének 30%-át (1489,99) nem éri el és ezáltal nem minősül biztosítottnak. Köszönettel: Kovács Judit
Külföldi (német) cég szeretné kiküldeni hozzánk egyik munkavállalóját egy évre. Fizetést kintről kapna, ott lenne biztosított stb. Lehetséges ez? Van-e nekünk bejelentési vagy egyéb kötelezettségünk? Előre is köszönöm.
Tiszteletdíj esetén mikor merül fel a biztosítási jogviszony, lehet-e a jövedelemből költséghányadot érvényesíteni? Olvasói kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Szeptembertől gyermekem külföldön (Ausztriában) kezdi meg felsőoktatási, egyetemi tanulmányait, de az állandó lakóhelye Magyarországon marad, kint egyetemi kollégiumban fog lakni. Hol és milyen feltételekkel lesz jogosult egészségügyi ellátásra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkalehetőséget kaptam, melyben Ausztria területén kellene szórólapot terjeszteni, de feltételként szabták a vállalkozói igazolvány meglétét. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezen tevékenységet katás egyéni vállalkozóként folytathatnám-e? Úgy gondolom, hogy telephelyem nem keletkezne Ausztriában, minden nap saját autóval járnék ki, így jövedelemadó tekintetében Magyarországon kellene fizetnem az adót. Biztosítási jogviszonnyal itthon nem rendelkezem, a tételes 50 ezer forint megfizetésével itthon lennék biztosított, vagy mivel a munkát kizárólag Ausztriában végezném, ott is keletkezik bejelentési kötelezettségem? Gondolom, hogy az A1-es igazolást ki kell kérnem, amit mindig az autómban kellene tartanom. Áfa szempontjából kell közösségi adószámot kérnem? Valószínűleg egy magyar cégnek kellene számláznom, de ha mégis osztrák illetékességű cégnek kell kiállítanom a számlát, hogyan alakulna az adófizetési kötelezettségem? Segítő válaszát előre is köszönöm.
Biztosított őstermelő 2017-ben a teljes évben a minimálbér után járulékot fizetett. 2018. január 1-jétől 2019. március 31-éig a bevétel 20 százaléka után fizette meg a járulékokat, majd április 1-jétől ismét a minimálbér után fizet. Várhatóan 2020. április 12-én fog szülni. Jogosult lesz-e csedre és gyedre? Ha igen, mi lesz az alapja az ellátásának? Mi történik, ha a terhesség alatt táppénzre kell mennie? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A foglalkoztatási formák közül ugyan a munkaviszony a legjellemzőbb Magyarországon, de gyakran találkozunk megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal is, akik nem csak egy-egy rövidebb projekt erejéig dolgoznak ezen keretek között. Cikkünkben áttekintjük, milyen ellátásra számíthat egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott szülő.
Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni: főállású szja-s egyéni vállalkozóról van szó (jelenleg gyesen), akinél az alkalmazott dolgozik csak az egyéni vállalkozásban – így az egyéni vállalkozó nem fizet maga után járulékot. Jól gondolom-e, hogy így ha újfent babát szeretne, akkor a 2 éven belüli 1 év biztosítási ideje a fenti felállásban nem biztosított, és ellátási alapja sem lenne – tehát csedet-gyedet nem kapna? Mivel a 58-as bevalláson a 02 lapon a "Biztosítás szüntetelése, járulékfizetés alól mentes időtartam" soron jelölni kell a gyes kódot? Vagy maga az 1 év így biztosítható? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Egy magyarországi kft. egyik tulajdonosa, aki az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, családjával kiköltözik – előreláthatólag 2 évre – az USA-ba. Ügyvezetői munkaviszonyát ezt követően is fenntartaná, a feladatait távmunkában látná el. Emellett az USA-ban is dolgozna, kezdetben szerződéses jogviszonyban, később munkavállalóként. Kérdésem: hogyan alakul az ügyvezető adóügyi illetősége, illetve biztosítotti státusza, hol fizeti az adóit, járulékait, Magyarországon vagy az USA-ban, esetleg mindkét helyen? Van-e valamilyen adózással, biztosítottsággal kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, mikor elhagyja az országot? Köszönettel: VL
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték