Az alacsonyabb adókulcsok mellett is stabil az államháztartás helyzete, mert a bővülő foglalkoztatás biztosítja az államnak a szükséges bevételeket – mondta Banai Péter Benő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Kedves Szakértő! Lakást szeretnék bérbe adni. A bérleti díj havi 80 000 forint. A rezsiszámlák (víz, áram, közös költség, gáz, internet) a saját nevemre szólnak, ennek havi költsége 35 000 forint. Kérdésünk erre vonatkozóan az lenne, hogy mennyi adót kell ezután fizetni? Az árbevételt a rezsiköltséggel együtt kell figyelembe venni, és ha együttesen meghaladja az 1 millió forintot, akkor az egész után meg kell fizetni a 14 százalékos ehót is? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság 4 főből áll és áfakörbe jelentkezett be. A számlák a családi gazdaság vezetője nevére szólnak. Az egyik tag (nem a vezető) alanyi mentes egyéni vállalkozó, független a tevékenysége a családi gazdaságtól. Alanyi mentes egyéni vállalkozó éves bevétele: 1 960 000 Ft. Éves bevétel a családi gazdaságban: nettó 16,5 millió forint, melyből terület alapú támogatás 4,8 millió forint. A tagok nyilatkozattételre jogosultak és rendelkeznek 20% költséggel. Hogyan osztható fel ebben az esetben a bevétel? Az egyéni vállalkozó bevétele és a családi gazdaságból származó egy főre jutó bevétel, ha meghaladja az áfa értékhatárát, megszűnik-e az alanyi mentessége? Köszönettel
T Szakértő! Egyéni vállalkozónál mi lesz a kata előtti év bevétele az iparűzési adóban? Egyezően az szja bevallással a megszűnés szabályai szerint (a kiegyenlítetlen számlák ellenértékével növelt), vagy a ténylegesen megszerzett bevétel a korrekció nélkül? Köszönettel várom válaszát
Tisztelt Szakértő! Pénzbedobós játékok, darts, csocsó, biliárd asztal üzemeltetésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a gépek üritésénél kell-e jegyzőkönyvet felvenni? Kell-e nyugtát vagy valamilyen bizonylatot kiállítani a könyveléshez? Kell-e valamilyen nyílvántartást vezetni? Van-e bejelentési kötelezettségünk az üzemeltetéssel kapcsolatban? A bevételeket be kell-e ütni a pénztárgépbe?
Tisztelt Adószakértő! Egy lakásszövetkezet 4 éves megtakarítást kötött, ami 2015-ben lejárt, és amit 2015-ben fel is használt a beruházásaira, felújításaira. Sajnos a négy év alatt a lakók által erre a célra befizetett összegek és az állami támogatás sem lettek halasztott bevételként (passzív időbeli elhatárolásként) elszámolva, hanem mint adott évi bevétel voltak a könyvelésben kimutatva. Ebben az esetben a korábbi éveket módosítani kell-e? A másik kérdésem, hogy az állami támogatást is abban az évben kell bevételként nyilvántartani, amikor megvalósulnak a beruházások, vagy a megvalósított beruházásokra elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell majd a passzív időbeli elhatárolásról kivezetni? Nagyon fontos most, hogy ezt tudjam, a 2016-os év zárása miatt, illetve, hogy kell-e önellenőriznem a korábbi éveket. Nagyon köszönöm előre is a gyors válaszát.
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm szépen válaszát, de szeretném kérdésemet (ahogy javasolta is) konkrétabban feltenni. Ügyfelem nyugdíjas, adószámos magánszemély, őstermelő. 2016-ban a következő bevételei voltak az általa termesztett szőlő eladásából: nettó 5 679 000 forint, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 9 325 864 forint vissza nem térítendő támogatást kapott fagykárra, illetve mezőgazdasági fejlesztésre. Ezen kívül mint magánszemély a tulajdonában álló ingatlant bérbe adta egy kft.-nek bruttó 990 000 forintért. A tételes költségelszámolást választja, évközbeni költségei fedezik a szőlő eladásból származó bevételét. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os bevételei után mikor és milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mivel a bevétele meghaladja az Ön által említett 4 000 000 forintot, így e felett a nettó bevételét jövedelemnek kell tekinteni a költségek levonása nélkül és mindent (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szja) meg kell fizetnie utána és bevallania az év végi adóbevallásában? Köszönöm előre is a segítségét!!!
Tisztelt Szakértő! Működési költségek támogatásának elszámolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kapni. A támogatási szerződés 2015. szeptember 01-jétől 2016. augusztus 31-éig szól. A támogatási összeg 70 százalékát utalja a minisztérium 2016 elején. A pályázat elszámolásának határideje: 2016.09.20, a fennmaradó összeget utána utalják. A kérdésem az lenne, hogy a 2015. évre jutó költségekkel szemben 2015. évre el kell határolni a bevételt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2017. január 1-jétől a kata szerinti adózást választotta, áfafizetésre kötelezett adóalanyként. A december 31-ei anyagkészletet leltár szerinti értéken nyilvántartásba vette. Az anyagbeszerzések áfája korábban levonásra került. Tevékenységét március 16-án megszünteti. Kérdésem, hogy a nyilvántartott anyagkészlet értéke most a katás bevételét növeli, illetve van-e áfafizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm.
Az első két hónapban csaknem 5 milliárd forinttal nőtt Magyarország uniós vámbevétele és 4,3 milliárd forinttal több általános forgalmi adó (áfa) folyt be az államkasszába.
Családi gazdaság vezetője úgy dönt, hogy a családi gazdaság tevékenységét befejezi. A meglévő használt 10-15 éves tárgyi eszközeit értékesíti, valamint értékesítik a gazdaság két tagjának tulajdonában lévő termőföldet is, melyet egy mezőgazdasággal foglalkozó őstermelő vásárolt meg és vállalta, hogy még legalább további 5 évig termelésben tartja a termőföldet. Kérdésem, hogy a családi gazdaságnak, vagy a tulajdonosoknak bevétel-e a termőföld értékesítésből származó bevétel, illetve, hogy ez esetben az adómentes lesz-e? Az szja kitöltési utmutató a bevételek között szerepelteti az őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld értékesítéséből származó bevételt, amennyiben az a 100 000 forintot meghaladja. A termőföldvásárlás költségként nem számolható el, nem is került sor annak költségkénti elszámolására, értékcsökkenés természetesen nem számotható el, nem igazán értem miért kellene a családi gazdaságnak ezt bevételként figyelembe venni. Ez csak a magánszemély bevétele, melynek az szja törvény szerint állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, mely szerintem ez esetben nulla, mivel a vásárlás már 15 évvel ezelőtt történt, és olyan őstermelőnek adta el, aki az 5 éves nyilatkozatot adta. Várom megerősítő válaszát. Köszönettel: Varga Andorné
Egy egyéni vállalkozó gépjavítással foglalkozik. Megrendelte nála egy magánszemély egy gép javítását. A vállalkozó a munkát elvégezte. Készpénzfizetésben állapodtak meg. A megrendelő ezek után nem hajlandó fizetni. A megadott címen nem található, személyesen is megkereste a vállalkozó, hogy elszámoljanak. A telefont nem veszi fel. A vállalkozó kiállítja az átutalási számlát a megrendelő nevére és a megadott címre. A vállalkozó felkeresett egy végrehajtót, folyamatban van a tartozás behajtása. Azonban felmerült, hogy ha ez a bevétel nem behajtható és közben a vállalkozó megszűnik, akkor hogy kell ezt a bevételt kezelni? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Kneitner Lea! Ha az egész leírásomat átolvasná még egyszer (http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_21_PTGSZLAH_emu) és nem csak kiragadjuk a 4690 fő tevékenységi kört, akkor is ez a véleménye? Hogy tudom megvédeni egy esetleges ellenőrzés során a revizorral szemben a cég eljárását? Utcáról bejövő magánszemélynek készpénzben eladok egy termosztátot nem üzletként működő helyiségemből, melyről készpénzes számlát adok ki. Mi határozza meg, hogy erről kell lejelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon vagy nem kell lejelenteni a bevételt a fenti nyomtatványon? Köszönöm előre is az ismételt választ.
Ha cégek egymás közötti kölcsöne kamatmentesen történik, akkor az elmaradt kamat után kell-e bevételt képeznie a kölcsönadónak? Van-e bármilyen sajátossága ennek a kölcsönnek számviteli és adózási szempontból? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, ahol a vagyoni hozzájárulás a beltag esetén 2 500 000 Ft, a kültagé 10 000 Ft. A tagok döntése szerint a nyereség és a veszteség a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A beltag végzi a főtevékenység szerinti gépjárműjavítás-karbantartás tevékenységet, kata adózás szerint működnek. A kültag a működésben személyesen nem vesz részt. A kata tv. szerint a jövedelem a megszerzett bevétel 60%-a, több tag esetén annak fejenként egyelő része. Kérdésem: a társasági szerződés és a tagok külön megállapodása alapján dönthetnek-e úgy, hogy a teljes 60% a beltag jövedelme (vagy részesedésük arányában), mivel a kültag nem tart erre igényt. Jövedelemigazolás esetén a NAV milyen igazolást állítana ki? Üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték