Tisztelt Szakértő! 2016. július 1-jétől az igazságügyi szakértőknek kötelező a számlában felszámítani az igazságügyi kamarának járó 1000 forint kamarai hozzájárulást. Ez vállalkozói bevételnek számít, majd költségként leírható, vagy adóalapba be nem számító bevétel? Jelentősége csak annyiban van – ha vállalkozói bevétel –, hogy ez befolyásolhatja az alanyi mentesség értékhatár átlépést, illetve katás vállalkozónál a 40 százalékos alap számítását. Köszönettel CSCS
Tisztelt Szakértó Úr/Asszony! Egy egyéni vállalkozó szünetelteti 2016.03.01-től a vállalkozását, de a szünetelés előtt eladta az árukészletét, aminek nagyobb része a szünetelés alatt havonta folyik be a bankszámlájára. Szeretném tudni, hogy megfelelő-e, ha magánszemélyként valljuk be a havonta beérkező összeget, mivel szünetelés alatt nem lehet bevallást leadni. HIPA-bevallást biztosan nem kell, arra kaptam válasz az Adóirodától, de a 1653-ra az adóhivatal két ügyfél szolgálatosa sem mond egyformát. A bevallás közeli leadása miatt, kérem szépen a sürgős válaszukat! Köszönettel: T.K.
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó, aki kata alá tartozik. 2016 decemberében kiállított számlája nem folyt be csak 2017 januárjában. Ha ez a számla érték befolyt volna, akkor átlépte volna a 6 millió forintos alanyi mentes határt az áfában és a kata határt is. Ezt a számlát kata szerint már 2017. évi bevételnek fogja számolni, de áfa szempontjából figyelembe kell venni az értékhatár számításában?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó és 4 fő a családi gazdálkodásba bejegyzett családi gazdaság adózásával kapcsolatban szeretném kérdezni: ez a családi gazdálkodás 2017 folyamán több, a családi gazdálkodásában használt tárgyi eszközét értékesíteni kívánja. Az alábbi példában egy 2017-es tervet vezetek le, ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Bevételek: 1. Mg-i termék értékesítés árbevétele: 40 000 000 2. Támogatások / földalapú stb/ : 8 000 000 3. Tárgyi eszk. értékesítés bevétele : 100 000 000 Összes bevétele a gazdaságnak: 148 000 000 /29 600 e Ft/fő/ Költségek: 1. anyagbeszerzés: 32 000 000 2. egyéb: 6 000 000 3. értékesített tárgyi eszk. mar.értéke 19 600 000 4. kistermelői ktg átalány (bev. 40%-a) 59 200 000 Összes költség családi gazdálkodás 116 800 000 (23 360 e Ft/fő Jövedelem: 31 200 e Ft (6240 e Ft/fő) elhat.veszt. (38 000 e Ft), de 50% 15 600 e Ft (3120 e Ft/fő) Ezen 31 200 000 Ft/fő jövedelem után fizet mindenki: 15% szja-t és 27% ehót? Kérdésem, hogy helyes-e ez a levezetés? Különösképpen a kistermelői költségátalányra gondolok. A vázolt esetben figyelembe vehető-e a költségek között? Van-e eltérés abban az esetben ha a fő családi gazda egyéni vállalkozásban végzi ezt és évi kb: 300-500 e Ft közötti bevétele származik hóeltakarításból? Szíves válaszát előre is köszönöm: Hideghéty Blanka
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több telephelyen végez palackértékesítést. A telephelyeken a pénzügyi elszámolás havonta egyszer hó végén történik. A társaságnak egy pénztára van, ahová a hónap utolsó napján kerül bevételezésre az eladott áru értéke. Az értékesítésekről a nyugta természetesen az értékesítéskor kiállításra kerül. Helyes-e ez az eljárás, vagy másképpen kellene kezelni ?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár magánszemély a 2016. évben előfoglalási szerződéssel 1db, Csehország területén található ingatlant foglalt le Csehországban úgy, hogy nem lépett tulajdonviszonyba. Erről a jogról bizonyos különbözet fizetése fejében lemondott egy másik személy részére. A foglalási díj az ingatlan értékének 15%-a, melyet kifizetett a magánszemély, majd családi okok miatt lemondott róla magasabb díj fejében. A nevet a beruházó átírta a saját nyilvántartásában. A magyar magánszemély így ingatlantulajdont nem szerzett, bevétele azonban keletkezett. Kérdés, hogy az említett bevétel adóköteles-e Magyarországon, be kell-e vallani a 2016. évi 16SZJA személyi jövedelemadó bevallásában? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kapott a vállalkozás indításához támogatást eszközbeszerzésre, ez a támogatás bevételnek minősül a vállalkozónál? Ha az egyéni vállalkozó csak megfizeti a minimálbér után a járulékokat, nem vesz fel jövedelmet, akkor mely járulékokat lehet költségként elszámolni a szochon és a szakképzésen kívül? Költsége-e a vállalkozásnak a nyba 10%, eba 7%, mpj 1,5%? Vagy adóalapba nem tartozó kiadás? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem új tevékenységével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, ami Bitcoin-bányászat lenne. Ennek lényege, hogy ügyfelem számítógépeket vásárol, melyek kizárólagos feladata a Bitcoin-adatbányászat, aminek "jutalmaként" Bitcoin fizetőeszköz íródik jóvá ügyfelem Bitcoin számláján. Ezt bármikor az aktuális átváltási árfolyamon dollárra válthatják, és így a társaság folyószámláján megjelenik az összeg. Kérdésem, hogy a Bitcoin-bányászat során mikor keletkezik bevétele a társaságnak? Amikor a Bitcoin jóváíródik a Bitcoin-számlán, vagy amikor a Bitcoint dollárra váltják és az a folyószámlán jelenik meg? A bizonylatolással kapcsolatosan is kérdéseim merültek fel, hiszen a Bitcoin egyfajta ellenérték, de számla kiállítására nem kerül sor és így áfa sem merül fel. Az áfabevallásban nem tudom sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatás nyújtásnak besorolni. Van a Bitcoin-kérdéskörre elérhető adózási és számviteli gyakorlat?
Tisztelt Szakértők! Ha valaki korhatár előtti nyugdíja mellett dolgozik és túllépi az úgynevezett kereseti korlátot, szüneteltetni kell a nyugdíját. Ezt a szabályt hogyan kell alkalmazni egy katás egyéni vállalkozónál? A katás bevételt, vagy annak 60 százalékát kell figyelni, vagy az itt szerzett jövedelme nem befolyásolja a nyugdíjat?
Tisztelt Szakértő! A 2015. év végi beszámoló adatait szeretném a 2017-es beszámoló nyitó adatai közé felvinni. Az átsorolás lesz a kérdésem. Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérlegben kimutatott rendkívüli bevételt és ráfordítást az egyéb bevétel és ráfordítás/eredménykimutatás soron kell kimutatni? Ha 2015-ben az adózott eredmény tegyük fel 1000 eFt volt, a mérleg szerinti eredmény viszont nulla (mert jóváhagyták osztalékként), akkor a 2016-os beszámoló előző évi sorában hogyan kell ezt szerepeltetni? Ráadásul a 2015-ben jóváhagyott osztalék nagy része kifizetésre is került 2015-ben, csak kis része maradt fenn a 2016. év eleji kifizetésre. Nem tudom, ez befolyásolja-e az átsorolást. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket: adószámos magánszemély (áfa szempontjából alanyi adómentes) ingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet. Emellett a nyári hónapokban (szintén magánszemélyként) egyéb szálláshelyadási szolgáltatással is foglalkozik. Ezen tevékenységére vonatkozóan az átalányadózást választotta (max. 90 nap/éves szabály betartásával). A kérdésem konkrétan az lenne, hogy a 8 millió forintos áfa alanyi mentességi határ figyelésénél össze kell-e vonni a két tevékenységből származó jövedelmet? Ugyanis a fizető vendéglátásra vonatkozó bevételt (mivel átalányadó szerint adózik) nem is kell feltüntetni az szja bevallásban (plusz pl. egy jövedelemigazolás igénylésénél sem számít jövedelemnek a fizető vendéglátásból szerzett bevétel...). Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! A társasházi közös tulajdonban lévő helyiséget a társasházban lakó tulajdonosok használják. A használatért a társasháznak díjat fizetnek. Kérdésünk az volna, hogy az ebből származó bevétel után kell-e adót fizetnie a társasháznak?
Január 1-jétől módosultak a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok. Változtak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok.
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó, akinek 2017. januárban egy 2016. decemberi teljesítésű számláját módosítania kellett, mert nem a helyes összeget számlázta. Egy javító bizonylat került kiállításra az eredeti teljesítési dátumra (2016) és számlaszámra történő hivatkozással, az összeg mínusszal és a helyes összeg plusszal szerepelt, ami a különbséget eredményezte. A különbséget visszafizette 2017-ben. A korábban kiállított számla teljes, magasabb ellenértékét 2016-ban megkapta. A kérdés az lenne, hogy a katás bevételében a bankszámláján 2016-ban jóváírt magasabb összeget kell figyelembe venni a pénzforgalmi szemlélet miatt, és majd 2017-ben a visszafizetett különbség csökkenti a 2017-es bevételeket, vagy már eleve az alacsonyabb összeg kerüljön a 2016-os bevallásba? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Szakmai fórumok, előadások vitatott kérdése a mai napig a vélelmezett magáncélú telefonhasználat áfakezelése. A társaság 70-30 megosztásban vonja le az áfát, bruttó 20% vélelmezett használatot téríttet a tagokkal, munkavállalókkal. Kell-e ebben az esetben áfát fizetni a vélelmezett használat után, és számlázni ezt a tételt, vagy elég az összeget követelésként előírni a magánszeméllyel szemben, és egyéb bevételként elszámolni? Értelmezhető-e itt a közvetített szolgáltatás, mert nem egy ténylegesen megvalósult, szolgáltatásról van szó? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték