1./ Az alapítvány adományként üdítő italt kap. Ezt az alapítvány a saját rendezvényén értékesíteni kívánja. Hogyan számolja el az ebből keletkezett bevételt? Kell-e bizonylatot kiállítania? 2./ Az alapítvány jótékonysági bált rendez, a résztvevőktől kapott bevételt hogyan számolja el? Kell-e bármilyen bizonylat, ha az adományozó nem vesz figyelembe adókedvezményt?
Alapítványunk vállalkozások részére folyósít mikrohitelt. A tevékenység nem minősül pénzügyi tevékenységnek, a beszámolókészítésre nem vonatkozik a 250/2000. kormányrendelet. A helyi önkormányzat kamattámogatást folyósít az alapítvány részére azon kölcsönök tekintetében, ahol a kölcsönt felvevő vállalkozás az közigazgatási önkormányzat területén működik. A vállalkozás tehát alacsonyabb kamatráfordítás mellettl jut kölcsönhöz, de a kamattámogatást nem közvetlenül ő, hanem a kölcsönt nyújtó alapítvány kapja meg. Kérdésem: A kamattámogatás ebben az esetben egyéb bevételnek vagy kamatbevételnek minősül-e az alapítvány könyveiben?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, katás adózó, közösségi adószámmal rendelkező magyar adóalany szolgáltatást számlázott egy szintén közösségi adószámmal rendelkező spanyol cégnek. A szerződésben átvállalták a repülőjegyének, taxi és étkezési díjának is a térítését az elvállalt munkadíjon felül, melyet számlázni is kértek a magyar vállalkozótól. Kérdésem, hogy a fenti tétel bevételnek számít-e a 2016.06.16-ai katatörvény módosítás alapján, miszerint "nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás"? A magyar adóalanynak kell-e névre szóló számlával rendelkezni a repülőjegyről és ezen költségeiről, amennyiben ez a költségekre kapott támogatásnak minősíthető? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, katás adózó, közösségi adószámmal rendelkező magyar adóalany szolgáltatást számlázott egy szintén közösségi adószámmal rendelkező spanyol cégnek. A szerződésben átvállalták a repülőjegyének a térítését az elvállalt munkadíjon felül, melyet számlázni is kértek a magyar vállalkozótól. Kérdésem, hogy a fenti tétel bevételnek számít-e a 2016.06.16-ai katatörvény módosítás alapján, miszerint "nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás"? A magyar adóalanynak kell-e névre szóló számlával rendelkezni a repülőjegyről, amennyiben ez a költségekre kapott támogatásnak minősíthető? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Beruházáshoz kapcsolódóan hogyan kell elszámolni a kapott kötbért? A kivitelező a beruházás folyamatában késedelmesen teljesített, emiatt kötbért kapunk tőle a szerződés szerint. A kötbér a beruházás értékét csökkenti vagy egyéb bevételként kerül elszámolásra? Válaszát köszönöm.
Fiatal gazda 2010-ben megnyerte a fiatal gazda pályázatot, ahol a támogatás 90 százalékát folyósították neki, amit cél szerint fel is használt 3 év alatt. Ennek adózása nagyon sok helyen érthetően le is volt írva. Most lehívta a 10 százalékot. Annak az adózásáról nem találunk konkrétumot, hogy mi van akkor, ha már a gazdának nem lesz költsége, de megkapta a 10 százaléknyi támogatást is. Bevételként kell figyelembe venni egyáltalán? Köszönöm a segítségüket!
Kérdésem, hogy negyedéves áfás katás egyéni vállalkozónál mit kell bevallani, a teljesités időpontjában vagy a kifizetés időpontában a kiállitott számlát?
Kisadózással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném szíves tájékoztatásukat: 1. A 2012. évi CXLVII.törvény / Katv./ ill. a NAV honlapon szereplő információs füzetben lévő tájékoztató IX. Munkaviszonytól való elhatárolás fejezetnél: "A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személynek kell tekinteni." Kérdésem: mit jelent az idézett szövegrész, mikor kell alkalmazni? Kérném példával megadni. 2. Egy KATA alá tartozó BT beltagja végez képzettséghez kötött szakértői munkát, aki mint kisadózó bejelentésre került. A kültag nem végez semmi tevékenységet. A bankszámláról a szolgáltatások ellenértékét csak a beltag veszi fel, nála marad a bevétel. Kérdésem, hogy milyen dokumentummal igazolható, hogy a kültag nem kap a bevételből? Válaszukat előre is köszönöm.Cséfalvayné
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Egy családi gazdaság öt fő magánszemély taggal közös őstermelői igazolvány birtokában gazdálkodik. A családi gazdaság tételes költségelszámolás szabályai szerint számol el. Év végén mind a bevételeket, mind a költségeket egyenlő arányban felosztják egymás között. Az így számított bevétel támogatások nélkül nem éri el a 8 millió Ft/fő bevételt. Kérdésem, hogy a tételes költségelszámolások mellet a családi gazdaság tagjai külön-külön igénybe vehetik-e a 40 százalékos költségátalányt, bevételarányosan?
Tisztelt Szakértő! A következőre szeretnék választ kapni: ha a magánszemély által vásárolt napelem energiatermelése magasabb, mint a felhasználás, és ebből bevétele származik, milyen adóvonzata keletkezik? Mennyi a jövedelem alapja: fogyasztás feletti rész, vagy a teljes összeg? Mivel ez rendszeres tevékenység, végezheti-e magánszemélyként vagy csak vállalkozás keretében?
2016. június 16-ai hatállyal változott a törvény, de 2014. január 1-jétől kedvezőbb elbírálás alá esik a bevétel, hívja fel közleményében a figyelmet a NAV.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen kedves számszakilag levezetni, hogy az alábbi esetben konkrétan mely napra (hányadikára) esik a bevétel megszerzése egy eva hatálya alá eső társaságnál? A számla kelte június 1., a fizetési határidő és a teljesítés is július 16, azonban a számlát július végéig nem fizetik ki. Tisztelettel várom válaszát
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk budapesti lakását júliustól kiadja egy évre, ő pedig Angliában fog lakást bérelni azonban csak szeptembertől. Kérdésem az lenne, hogy a július–decemberi bérleti díjjal szembeállítható-e a szeptember– decemberi angol bérleti díj mint bevételt csökkentő tétel (feltételezhetően az angliai lakás bérleti díja magasabb lesz), vagy július augusztus hónapokra kell adózni? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina
Két év alatt összesen több mint 420 milliárd forintot – egyebek mellett adóbevételekből, járulékokból, bírságokból származó bevételt – hozott a költségvetésnek az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték