Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál Cikk
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt szakértő! Négy tagú családi gazdaság tagja egyik tagja elhalálozott az év közepén. Az lenne a kérdésem, az eddig elért bevételeket vagy az egész évi bevételeket osztják négy felé? Az elhalálozás időszakáig osztható négy felé és a továbbiakban csak három felé? Be kell-e jelenteni az adóhivatalba az elhalálozás tényét? Válaszát előre is köszönöm.
Ha az időjárás egész augusztusban hasonlóan forró marad, számos fürdő rekord vendégszámot és bevételt érhet el idén – közölte a magyar Fürdőszövetség az MTI érdeklődésére szerdán.
Tisztelt Szakértő! 2017. 08. 01-től katás egyéni vállalkozó 2017. évi teljesítési időponttal kiszámlázott szolgáltatásának ellenértéke 2018. januárban lesz kifizetve. A bevétel 4 950 000 forint. Ezt az összeget a kata, illetve az áfa értékhatárába mikor kell beszámítani? Válaszát előre is köszönöm!
Egy cégnél („A Kft.”) 2016-ban NAV-ellenőrzés volt. „A Kft.” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem „A Kft.” használta, hanem egy másik cég, „B Kft.”. Mivel a pályázati feltétel szerint három évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, „A Kft.” az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat „B Kft.” felé. „A Kft.” elszámolta az eszközök értékcsökkenését (T 57– K 139) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt (T483 – K 96). A NAV megállapítása, hogy „A Kft.”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, amelyeket „B Kft.” használt, és „A Kft.” nem számlázott ki díjat az eszközök gépek használatáért „B Kft.”-nek, el kellett volna határolnia. „A Kft.” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. A NAV a fentiek miatt társaságiadó-hiányt állapított meg, amelyet „A Kft.” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, „A Kft.” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta a kifogásolt értékcsökkenést (T 39 – K 57), a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 – K 483), és 2016-ban háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a 3 év eltelik, így „A Kft.” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján. Helyesen járt el "A Kft."? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő! Háromtagú családi gazdálkodás esetén, ha minden tag rendelkezik adószámmal, és mindenki az alanyi mentességet választotta, hogyan értékesíthetők a növénytermesztés termékeinek? Mindenki (nem csak a családi gazdálkodó) nevén értékesíthető 8 millió forintig adómentesen, összesen maximum 24 millió forintig? Ettől függetlenül, ha a tagok eltérő összegben értékesítettek, az összes tag bevételét és költségét együtt kell kezelni, és év végén elosztani háromfelé? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentességet választottunk. Kertészeti tevékenységet végzünk, kerttervezés, de az árbevétel nagy része növényárusításból áll. Tekintve, hogy január-február hónapban nincs forgalom, bezárjuk a boltot. Ez esetben is arányosítani kell az árbevételt? Köszönöm a segítséget!
Növeli az adóbevételeket, a kiadott nyugták és a bejelentett alkalmazottak számát az ADÓtraffipax, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának főoldalán megtalálható rovatban megyékre lebontva előre közlik, hogy melyik időszakban hova mennek ellenőrizni az adóhatóság munkatársai és mit vizsgálnak – mondta Kiss Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán kedden.
Több mint hétszázmillió forintos bevétel eltitkolásával gyanúsít a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy gumiabronccsal kereskedő céget, melyet Komárom-Esztergom megyében jegyeztek be, de Pest megyében működött – tájékoztatta a szervezet sajtóreferense kedden az MTI-t.
Közeledik az őstermelők számára is a 2017. évi II. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség az őstermelésből származó jövedelem után, amennyiben a fizetendő összeg nagysága eléri a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott összeget.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2015. szeptember óta folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, jövedelme nem volt, bevétele nem érte el a 8 millió forintot, így a szerzett bevétel alapján fizeti a járulékokat. 2017 júliusában szülni fog, és az én értelmezésemben ha 2017 második negyedévtől kezdődően magasabb havi járulékalapot választ, ezt figyelembe veszik neki a csed számítási alapjánál, mivel előzőleg jövedelemmel nem rendelkezett. Kérem, szíveskedjenek megítélni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt, és érdemes-e magasabb járulékalapot választania, vagy erre az időszakra már nem, mert nem számít bele a csed számítási alapjába. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szerkesztő! A bt. beltagja megbízásban látja el a bt. képviseletét 0 forintért. Jelenleg a bt.-nek nincs bevétele, a képviselő 2 hónapja nem dolgozik sehol. Ez esetben kell-e utána a bt.-nek járulékot vallani és fizetni erre a 2 hónapra? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Online pókeren játszom rendszeresen, az ebből származó jövedelem, ha jól tudom önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül amely után 15 százalék szja- és 22 százalék eho-fizetési kötelezettségem van. Ez mellett költségként el tudom számolni a befizetett ehót? Kérdés számomra, hogy a nyereség-veszteség különbözete lesz-e a jövedelem ami után adózni kell? Tehát, ha többet veszítek egy éven belül. mint amennyit nyertem, akkor be se kell írnom a bevallásba a bevételemet? Segítségét előre is köszönöm.
Adott évben az őstermelő az előző évi árbevétel 20 százaléka után fizeti a járulékot. A kérdésem az lenne, hogy az ősternmelői bevételbe a támogatás összege beletartozik-e?
Tisztelt Cím! Egy kft. tulajdonosai: 95 százalékban svájci cég és 5 százalékban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyáján lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője, munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel és adózik utána. A fenti magánszemély az 5 százalékos üzletrészét (kft. jegyzettőkéje 3 millió forint 5 százaléka 150 ezer forint a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió forintért (A kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra.) Kérdés: 1. Hogyan adózik és milyen összeg után/5 mFt-150 eFt? (Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos?A kifizetőnek, a kft.-nek, kell az adókat/szja, eho 14% 22%, levonnia)? 2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől