Tisztelt Szakértő! Érdeklődve olvastam a katás vállalkozókat érintő változásokat. Éppen hétfőn adtam le egy egyéni vállalkozó 16Kata bevallását a kilépést megelőző időszakra, a 04. 30-áig befolyt bevételekkel. Így még nem haladta meg a vállalkozó az többlet adófizetési értékhatárt. Most viszont, éppen ez változott. A kérdésem, vonatkozik-e a 2016.05.01-jétől az szja törvény alá átjelentkezett vállalkozókra is? Köszönöm!
Előnyösen változnak a katások számára a tegnap megszavazott adócsomag alapján a jogszabályok. Nem minősülnek például bevételnek meghatározott támogatások, s bizonyos esetekben nem kell fizetni az átalányadót. Persze akadnak szigorítások is.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulnék Önök felé, hogyha most a 2015. évi társasági adó beküldése után kiderül, hogy 2015-ben az egyik vevőnek duplán lett lekönyvelve az egyik számlája, és ez sajnos érinti a tavalyi bevételt és egyben áfát is, akkor mi a teendő, milyen módosításokat kell végrehajtani? Nem nagy összegről beszélünk. Köszönöm a segítségüket.
Változna a jogdíj fogalma, új feltételekhez kötnék a jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények érvényesítését, más előírásokra kell figyelni a veszteség-elhatárolásnál. Az Országgyűléshez kedden benyújtott adócsomagban számos olyan elem van, amely már az idén hatályba lépne.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném a lakásomat kiadni, hosszabb távra. Jelenleg külföldön dolgozom, ahol bérelt ingatlanban élek. A külföldön bérelt ingatlanomért fizetett díjat figyelembe vehetem-e a Magyarországon ingatlanból származó jövedelem számításakor, vagy csak a belföldön keletkezett, ingatlanhoz kapcsolódó költségekkel csökkenthetem a bevételt?
Tisztelt Szakértő! Bevételnek kell tekinteni az összes, kiadásként teljesített összegnek megfelelő támogatási részt. Költségként az ekként elszámolható kiadási részt lehet figyelembe venni. Ebből következően a költségként figyelembe nem vehető kiadás jövedelmet képez. Józsa Károlyné Árgyelán Mária Fiatal gazdák támogatása című, 2015. 08. 05., 19:14 adott válasz apropóján kérdezem, az általam felvetettekről a véleményét. Fentieket már megválaszolták. Kommentben hozzászóltam a válaszhoz, hogy egyetértek. De, a fiatal gazda támogatás melyik csoportba tartozik? Bevétel=költség, vagy bevétel=kiadás? Tovább más témában. Egyre több helyen felmerül, hogy a fiatal gazda, aki vállalkozó, mivel ezt vállalta kötelezettségként, adózhat az szja-rendszerben őstermelőként, sőt családi gazdaságot is alapíthat. Ezt így hogy? A téma az Adózónán is felmerült már. 2016.03.29., 11:23 Kérem kimerítő válaszukat. Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Adott egy köztestület, amely többek között megyei szervezetei útján látja el a feladatait. A területi szervezetek önálló jogi személyek és saját költségvetés alapján önállóan gazdálkodnak. A területi szervezet feladatai közé tartozik többek között, hogy nem iskolai rendszerű szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervezzen (ez a feladat jogszabályban és a köztestület alapszabályában is szerepel). Az adott területi szervezet ezeket a szakmai képzéseket saját maga bonyolítja le, így ebből a tevékenységből díjbevétele származik. A kérdés, hogy a szakmai képzések, továbbképzések kapcsán keletkezett díjbevétel vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül-e adózási szempontból, vagy sem?
Bevétel, tárgyi eszköz beszerzése, elhatárolt veszteség, vállalkozói kivét, családi és más kedvezmények: ismertetjük, hogy az egyéni vállalkozóknak milyen tételeket kell figyelembe venniük adóelőlegük megállapításánál.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kisadózó bevételének kell-e tekinteni egy továbbszámlázott, áthárított szolgáltatást? A kisadózó ügyvéd illetékbélyeget vásárol, de ezt tovább is számlázza? Köszönettel:
Tisztelt Cím ! Kivás társaság 2014. évben vevő számla után nem fizette meg a kivát, mivel nem folyt be pénzügyileg a bevétel, csak számvitelben szerepeltettük az árbevételek között, mind ez mellett a nyitott vevők között is szerepelt ez a tétel 2014-ben. 2015-ben befolyt az összeg a társaság bankszámlájára. Kérdésünk 2015-re vonatkozóan: 2015-ben beérkezett a bankba ez a korábbi nyitott vevő, ezért ezzel csökkentem kell a kivaalapot? Minden más, az előző évi kifizetett szállító összegével növelem a kivaalapot? Nem kellene egy ellen korrekciójának is lennie? Így lehet olyan árbevétel, amely után nem fizet a cég kivát, illetve lehet olyan költség, amely kifizetése sosem csökkenti a kiva alapját? A fenti kérdésemet, hogyan kell értelmezni a 20. § (13) bekezdése alapján, miszerint: A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni köszönettel Pálkerti Norbert
Főállású munkavállaló (közalkalmazott) vagyok egy felsőoktatási intézménynél. Mellékállásként katás egyéni vállalkozó szeretnék lenni. A tervem az, hogy katás bevételeim mindegyike egy cégtől származna (amely nem a főállású munkaadóm), és ez éves szinten meghaladná az 1 millió forintot. A főállásomból kapott bruttó fizetésem magasabb lesz, mint a katás vállalkozóként szerzett bevételem. (A nettó fizetésem viszont kevesebb, mit a katás bevételem.) A kérdésem az, hogy esetemben fennáll-e a következő körülmény: a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte?
Elsősorban az adóbevételek növekedésének köszönhetően javult februárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege – állapítható meg az NGM tájékoztatójának adataiból.
Őstermelő rétiszéna-termesztéssel foglalkozik. Kérdésem, hogy, ha tisztító kaszálást végez (szolgáltat), akkor ezt végezheti-e az őstermelői tevékenységen belül? Ha végezheti, akkor ezt, mint őstermelői bevételt adózza le, vagy mint önálló tevékenység jövedelmével számoljuk el (tételes elszámolással)? Őstermelésben átalányadózók vagyunk.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a 2016-os évtől kezdődően termék értékesítéséhez az egy év kötelező garancián felül kiterjesztett garanciát kínál térítés ellenében vevőinek. Külföldi tulajdonosi elvárás, hogy az így megszerzett árbevételt arra az időszakra határoljuk el, amelyik időszakban a garancia realizálásra kerül. A magyar számvitelben és adójogban van-e valamilyen lehetőség/előírás e bevétel időbeli elhatárolására? Van-e valamilyen előírás ezen kötelezettségvállalás fedezetére történő céltartalék képzésére? Mekkora összeget lehet kötelezettségként megképezni? A teljes árbevétel összegét? Vagy esetleg a tervezett ráfordítás összegét? Mivel kell alátámasztani a megképzett céltartalék összegét? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015 novemberében 40 millió forintért eladta az ingatlanját (családi ház). Foglalóként 3 millió forintot kapott 2015 novemberében, míg a maradék 37 millió forintot csak 2016 februárjában kapta meg. Az adásvételi szerződést még 2015-ben benyújtották a földhivatalba, és a birtokbaadás is megtörtént még tavaly. Az eladó magánszemély 2015. évi bevételének csak a 3 millió forint számít vagy a teljes 40 millió forint annak ellenére, hogy azt csak 2016 februárjában kapta meg? Köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték