876 találat a(z) bevétel cimkére
Közös őstermelés, családi gazdaság: figyeljen a különbségekre!
Cikk
Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Családi gazdálkodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy őstermelő, akinek közös őstermelői igazolványa van a feleségével és a nagykorú lányával. Most, mivel megnőtt a bevétele, szeretne családi gazdaságot létrehozni. és további két személyt bevonni. A kérdésem az lenne, hogy a bevételeket év végén hogyan osztom meg? Közös őstermelői időszakból az addig felmerült bevételt és kiadást osztom hárommal, mivel addig hárman voltak benne, miután családi gazdaság lett, attól az időponttól pedig öt részre osztom a bevételt és a kiadást is. Vigyázva arra, hogy az 1-9 hónapban keletkezett bevételhez tartozó három személy éves bevétele ne haladja meg a kistermelői értékhatárt, tehát az éves bevallásban nem lesz egyforma bevétel az öt fő szemszögéből nézve, vagy mivel családi gazdaság, így annyi felé osztom az éves bevételt, ahányan év végén a családi gazdaságban szerepelnek, jelen esetben öttel? Ha ez így nem jó, akkor hogyan kell ilyen esetben eljárni? Válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: O-né
Nőtt a borászatok bevétele, de majdnem a felük veszteséges
Cikk
Negyedik éve folyamatosan bővül a szőlőbor készítéssel foglalkozó cégek összárbevétele – olvasható ki az OPTEN cégadatbázisából. „A 2015-ös év sem tekinthető kivételnek ebből a szempontból” – mondta Pertics Richárd céginformációs igazgató.
Átigazolás díja
Kérdés
Közhasznú sportegyesület cél szerinti tevékenysége foci iskola nyitása óvodásoknak, alsó tagozatos iskolásoknak utánpótlás képzés, rendszeres iskolai kereteken belül és kívül sporttevékenység biztosítása alapvetően futball szakágban, tömegsport felkarolása. Kérdésem: utánpótlás-nevelés keretében korábban edzett gyermekeket átigazol más sportszervezethez, és átigazolási költséget számláz ki a másik sportegyesület részére (MLSZ szerint kötelezően), az cél szerinti bevételnek tekinthető-e, vagy vállalkozási jellegű bevételnek minősül?
Családi gazdaság, a bevétel megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Téves beütés a pénztárgépbe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Egy pénztárgép alkalmazására kötelezett társaság (egyetemi büfét üzemeltet) alkalmazottja egy, a napi forgalomhoz képest jelentős összeget ütött be a pénztárgépbe, amit az aznap esti záráskor sem vett észre, tehát nem került sor a stornózására. Az észrevételkor jegyzőkönyv megírására került sor (ami alapján a téves beütés negatív összeggel került be a cég könyveibe). Kérdésem, hogy ezt helyesen tették-e? Megfelelő dokumentum a kézzel, utólag írott jegyzőkönyv? Nem probléma-e az, hogy ez a NAV-hoz befutó göngyölített bevételek között egyáltalán nem jelenik meg? Köszönöm segítségüket!
Termőföld-értékesítés
Kérdés
Ismerősöm – aki egyébként őstermelő – 2016-ban értékesített termőföldet. Ezt a termőföldet, mint magánszemély vásárolta 2006-ban, az őstermelői igazolványát 2008. 01. 02-én váltotta ki növénytermesztési tevékenységre. A termőföldet nem vette nyilvántartásba az őstermelői tevékenységénél. Költséget nem érvényesített ezzel kapcsolatban. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben a termőföld-értékesítés után magánszemélyként vagy őstermelőként kell adóznia? Amennyiben magánszemélyként adózna a földértékesítésből származó bevétel után, akkor adómentes lenne, mivel az adásvételi szerződésben a vevő lenyilatkozta, hogy a vétel birtokösszevonás céljával jött létre. Ha viszont őstermelői bevétel lenne, akkor adózás szempontjából nagyon rosszul járna, ezzel az összeggel ugyanis meghaladná az őstermelői bevétele a 8 millió forintot, így nem vehetné igénybe a kistermelői költségátalányt, és ez esetben nem érvényesülne a birtokösszevonás adómentessége. A NAV-nál olyan információt kaptam, hogy mivel kapott területalapú támogatást, ezért őstermelői bevételként kell elszámolnia a termőföld-értékesítést. Ezzel azért nem értek egyet, mert területalapú támogatást nemcsak a saját földje után kap,h anem a bérelt föld után is, vagyis nem az kap támogatást, akinek a „nevén van a föld”, hanem aki „használja” (földhivatali igazolást kell benyújtani, hogy mekkora területet „használ” az őstermelő.) Vagy például egy nyugdíjas, akinek van egy kertje évtizedek óta, és a nyugdíját kiegészíti zöldségértékesítéssel, ha földet ad el, akkor az abból származó bevétel is őstermelői bevétel lesz?
Őstermelői tevékenységet hogyan örökölhet egyéni vállalkozó?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagymamám őstermelő volt, az általa termelt kész növényt édesapám örökli, aki egyéni vállalkozó. Van-e arra mód hogy a növény megtermeléséhez kapcsolódó költségeket, amelyekről a számlák a nagymamám nevére szólnak, édesapám "megörökölje"? Ugye mivel ő örökli és értékesíti a kész növényt a bevétele több lesz, mint amit várt, és úgy lenne fair, ha a költségeket is el tudná számolni. Köszönöm, előre is válaszukat!
Közös költség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély vállalkozás részére adja bérbe lakóingatlanát. A közüzemi számlákat átíratták a bérbevevő nevére, melyet ez alapján elszámol. A közös költséget – a bérleti szerződésben leírtak szerint – a bérbevevő átutalással rendezi közvetlenül a társasház felé. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben a közös költséget a magánszemély bérleti díjból származó bevételeként kell figyelembe venni? Ha igen, akkor van-e bármilyen megoldása annak, hogy ez után ne kelljen adózni, úgy mint az átíratott közüzemi számlák esetében, 10 százalék költséghányad választásával? Köszönettel:
Közvetítői díj utáni adó- és járulékkötelezettség az EU-n belül és kívül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású tevékenységem mellett, mint magánszemély, magam is ügyfélként, két – egy EU-s és egy harmadik országbeli online brókercéggel – állok kapcsolatban (amit írásban is rögzítettünk), mely szerint az általam közvetített (az én promóciós számomra hivatkozó) ügyfél után, meghatározott összegű jutalékot kapok. A brókercégek folyamatosan írják jóvá számomra a jutalék összegét, melyhez időnként úgynevezett lehívással jutok hozzá. Számla semmilyen formában nem készül, az ügyfélközvetítés eseti jellegű. Kérdéseim a következők: 1. Végezhetem ezt a tevékenységet magánszemélyként vagy köteles vagyok más formában (vállalkozóként) eljárni? 2. Miként kell bevallani az ebből származó jövedelmet (az szja bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelem vagy külföldről származó jövedelem), elszámolható-e ezzel szemben költség? 3. Van-e járulékkötelezettsége (eho)? Köszönettel: Labundy Péter
Külföldi rendezvény áfavonzata
Kérdés
Nemzetközi tudományos konferenciát szervez cégünk (magyar cég, külföldön sehol nincs adószáma és telephelyes sem), amelynek a a helyszíne Horvátországban lesz. A szolgáltatás az áfatörvény 42. paragrafusa szerinti tudományos rendezvényre való belépést biztosítja (és az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások). Teljesítés helye: Horvátország Résztvevők köre: EU adóalanyok és 3. országbeli adóalanyok EU nem és 3. országbeli adóalanyok Bevétel: regisztrációs díjak Kiadások: a.) Horvátországban felmerülő költségek (étkezések, terembérlet, turisztika stb.) b.) a rendezvény előkészítésével kapcsolatos és Magyarországon felmerülő költségek (például postaköltség, nyomdaköltség, irodaszerek stb.) Kérdések: 1.) a fenti esetben a regisztrációs díjak áfakulcsa hány százalék? 2.) a fenti esetben a beérkezett számlák áfa-visszaigénylése hogyan történik? Kiadások: a.) Horvátországban felmerülő költségek (étkezések, terembérlet, turisztika stb.) b.) a rendezvény előkészítésével kapcsolatos és Magyarországon felmerülő költségek (például postaköltség, nyomdaköltség, irodaszerek stb.) Szükséges-e cégünknek Horvátországban adószámot igényelni, illetve a rendezényre való belépést biztosító szolgáltatás számlázása áfávaal vagy áfa nélkül történik a fent felsorolt esetekben? Előre is köszönöm
Kata és a támogatás
Kérdés
Katás vállalkozó fiatal gazda pályázaton nyert 9 millió forint támogatást. Ez a katás bevételbe beletartozik? Kell 40 százalékos katát fizetni a támogatás után? Válaszukat előre is köszönjük.
Katás vállalkozó számlanyitása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. Katás egyéni vállalkozónak szükséges-e külön vállalkozói folyószámlát nyitnia, illetve fenntartania, amennyiben két pénznemben (forint, illetve euró) várható bevétel? 2. Számlázás esetén használható-e a lakossági folyószámla? 3. A bevétel-nyilvántartásnál kell-e havi számlakivonatot mellékelni? 4. Szükséges-e a számlakivonatokat megőrizni? Válaszukat előre is köszönöm..
Alapítványi bevétel
Kérdés
1./ Az alapítvány adományként üdítő italt kap. Ezt az alapítvány a saját rendezvényén értékesíteni kívánja. Hogyan számolja el az ebből keletkezett bevételt? Kell-e bizonylatot kiállítania? 2./ Az alapítvány jótékonysági bált rendez, a résztvevőktől kapott bevételt hogyan számolja el? Kell-e bármilyen bizonylat, ha az adományozó nem vesz figyelembe adókedvezményt?
Kamattámogatás könyvelése
Kérdés
Alapítványunk vállalkozások részére folyósít mikrohitelt. A tevékenység nem minősül pénzügyi tevékenységnek, a beszámolókészítésre nem vonatkozik a 250/2000. kormányrendelet. A helyi önkormányzat kamattámogatást folyósít az alapítvány részére azon kölcsönök tekintetében, ahol a kölcsönt felvevő vállalkozás az közigazgatási önkormányzat területén működik. A vállalkozás tehát alacsonyabb kamatráfordítás mellettl jut kölcsönhöz, de a kamattámogatást nem közvetlenül ő, hanem a kölcsönt nyújtó alapítvány kapja meg. Kérdésem: A kamattámogatás ebben az esetben egyéb bevételnek vagy kamatbevételnek minősül-e az alapítvány könyveiben?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
