Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy végelszámolás alatt (v2) lévő cégben lehet-e árbevétel? A végelszámolás megindítását követően derült ki, hogy a cégben van tartozás, és azt rendezni kellene, de csak árbevételből, mivel tárgyi eszközök nincsenek a cégben. Előre is köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Van egy betéti társaság, amelynek az ügyvezetője és tulajdonosa 36 órás munkaviszony mellett katás ügyvezető. Most már másfél hónapja táppénzen van. Mint katás vállalkozás a teljes hónapra jutó táppénz után nem fizették meg a 25 ezer forint katát. Ha táppénzen van, de vannak alkalmazottak, akkor kell-e fizetnie katát a bt.-nek, mert munka folyik? Ki látja el az ügyvezetés alapfeladatait? Arányosítani kell-e a bevételét a táppénz hónapokkal?
Az adóbevallásban hogyan kell szerepeltetni a lakáskiadás bevételét és a lakásbérlés kiadását magánszemély esetében, amennyiben nem adószámosként végzi. Igénybe kívánja venni a jogszabály biztosította kedvezményt, munkáltatótól nem kap lakhatási támogatást. Munkaviszonyból származó jövedelme mellett ezt kellene beállítani az adóbevallásában. Alkalmazhatja-e a 90 százalékos jövedelemhányadot a bevételnél vagy tételesként lehet csak?
Tisztelt Szakértő! 2016. 12. 06-án jogerős határozattal a kormányhivatal nyilvántartásba vette családi gazdálkodásomat 3 fővel (én+élettársam+3 éves kislányunk). Szeretném megkérdezni, hogy a nyilvántartásba vételt követően milyen bejelentési kötelezettségem van az adóhatóság felé, ezt mennyi időn belül kell megtennem és melyik nyomtatványon? Hivatkozok itt az alább idézett, az adóhatóság által közzétett "Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2016" elnevezésű nyomtatványra: "Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintő változást jelent, amit be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől számított 15 napon belül." Valamint szeretném megkérdezni, hogy a családi gazdaságot 2016. 12. 06-án vették nyilvántartásba, de előzőleg a családi gazdálkodást érintő bevételeket és kiadásokat mint egyéni vállalkozó számoltam el. Ezeket visszamenőleg 2016. 01. 01-jétől áttehetem a családi gazdálkodásba? Idézem itt újra a fent már megjelölt kiadványt: "Így az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel (a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt megszerzett és a családi gazdaság által 1 főre felosztott) a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles." Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelő az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalék eho fizetésére kötelezett. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a lehetőséggel az az őstermelő is élhet, aki a járulékokat nem a minimálbér után, hanem az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti (kizárólag a 10 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett)? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó cég ingatlan-bérbeadásnál kauciót köt ki. A szerződés értelmében a kaució nem laktató le megszűnéskor a bérleti díjból, az gyakorlatilag egy biztosíték kárrendezésre és a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek visszajár. Kérdés, hogy az így kapott kaució összege hogyan viselkedik a kivás vállalkozásnál, kell-e utána adót fizetni, vagy sem? Előre is köszönöm a válaszát.
Olvasónk számos dolgot szeretne tisztázni, mielőtt a társasági adózású bt.-jét átléptetné a katába. Kérdéseire Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
2016. évi bevételem bruttó 8 millió 890 ezer, nettó 7 millió forint. Melyiket kell figyelembe venni ha 2017-re alanyi adómentességet szeretnék választani? Egész évben működő vállalkozásról van szó. 2017-re is ennyi bevétel várható. Választható-e 2017-re az alanyi adó mentesség?
Tisztelt Szakértő! Meghívást kaptunk az XY cég által rendezett fesztiválra. Társaságunk vendéglátó tevékenységet folytat, mozgó kocsinkból szendvicseket értékesítettünk. XY cég a saját területén értékesítette a fizetőeszközként használt kuponokat, melynek összegét a pénztárgépükbe beütötték. A vendégek nálunk vásárolták meg a szendvicset, üdítőt. Az ellenértéket beütöttük a pénztárgépünkbe, a kupon összegét pedig külön gyűjtőben tartottuk nyilván. Könyveinkben ez követelésként került kimutatásra. XY cég az ellenértéket csak úgy hajlandó kifizetni, ha az általunk történt értékesítés összegéről egy számlát állítunk ki. Ez viszont dupla bevételt eredményezne. Kérem sziveskedjék a helyes elszámolásról tájékoztatni. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes kft. folyamatos szolgáltatásként információtechnikai szolgáltatást nyújt. Az elszámolás havonta történik, a teljesítési idő a hónap utolsó napja, a számla kelte is ekkor van és a fizetési határidő szintén a hónap utolsó napja. Az a kérdés merül fel, hogy ha a 2016. december havi szolgáltatási díjat nem számlázza ki decemberben, hanem a számla kelte csak 2017. januárjában lesz és fizetési határidőként is 2017-es dátumot tüntet fel a számlán, akkor ezt a bevételét már 2017-es árbevételként kell-e figyelembe vennie? Helyes-e az az értelmezés, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló készítésével kapcsolatos előírások miatt az utolsó havi, 2017. januárban kiszámlázott összeget nem lehet 2016-ra elhatárolni, hanem az már 2017. évi bevétel lesz? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Tisztelt Szakértő! 2017.01.01.-től bevezetésre kerül a pénztárgép kötelező használata számos tevékenységnél. A kft.-nek gépjárműszerelő műhelye van, ahol nemcsak gépjárműjavítást, hanem műszaki vizsgáztatás és eredetiségvizsgálatot is végeznek. A műszaki vizsgáról és műszaki vizsga bevétele adómentes a gépjármű javítás adóköteles. Hogyan kell január 1-jétől a pénztárgépet használni? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe vagy ami a gépjárműjavítás bevételéből származik? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nemes Istvánné
Tisztelt Szakértő! Másodállású egyéni vállalkozó 2014 novemberében kezdte a vállalkozását. A könyvelője sem 2014-re, sem 2015-re nem adott be szja-bevallást. A kezdetektől fogva keletkezett költségszámlák a könyvelőnél voltak. A nyugtatömböket a könyvelő nem kérte el, csupán a bevételeket kiírta belőle. Ennek semmilyen nyoma nincs. 2016 júniusában lakástűz volt, ahol az egész ház leégett, sajnos a nyugtatömbökkel együtt. Erről hivatalos igazolás van a Katasztrófavédelmi Hivataltól. A költségszámlák megvannak, mivel azok a könyvelőnél voltak. Most utólag kellene a 2014. és a 2015. évet újból lekönyvelni, mivel a korábbi könyvelő semmilyen könyvelést nem végzett. Kérdésem, hogy mi a teendő a bevételt igazoló bizonylatok megsemmisülése miatt? Sajnos, ahogy utólag kiderült, a Katasztrófavédelmi Hivataltól kapott igazolást sem küldte be a könyvelő az adóhatóságnak. 1.) Becsüljük meg a bevételt a költségszámlákhoz képes? 2.) A NAV-nak jelezzük a problémát, és majd a hivatal becsül? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó területalapú támogatást fog kapni. Ha jól tudom, a támogatásokat bevételként kell könyvelni. Az utalás december utolsó napjaiban várható. Az lenne a kérdésem, hogy a teljes összeget kell bevételként kezelni (így nagy év végi nyereséggel számolva), vagy van-e rá lehetőség, hogy ne a teljes összeg legyen bevételként elszámolva? Milyen lehetőségek, szabályok vonatkoznak a területalapú támogatásra, a tejtámogatásra a vállalkozás könyvvezetésében a bevétel és költség elszámolásában? Nagyon köszönöm a segítségüket. Várom válaszukat. Üdv Éva
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként jövőre szeretnék belépni az evába. Jelentős készlettel rendelkezem, az átlépéskor ezt hogyan kell kezelni? Hasonlóan, mint a katánál, hogy bevételként kell nyilvántartani? Ha később visszalépek, és közben az átvett készletem nagy részét már eladtam, akkor hogyan adózik kilépéskor a megmaradt készlet? A megmaradt vagy az átvett készlet után kell adózni, ha egyáltalán kell?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték