Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    938 találat a(z) bevétel cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelő az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalék eho fizetésére kötelezett. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a lehetőséggel az az őstermelő is élhet, aki a járulékokat nem a minimálbér után, hanem az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti (kizárólag a 10 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett)? Köszönettel: Erdélyi Andrea

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó cég ingatlan-bérbeadásnál kauciót köt ki. A szerződés értelmében a kaució nem laktató le megszűnéskor a bérleti díjból, az gyakorlatilag egy biztosíték kárrendezésre és a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek visszajár. Kérdés, hogy az így kapott kaució összege hogyan viselkedik a kivás vállalkozásnál, kell-e utána adót fizetni, vagy sem? Előre is köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    2016. évi bevételem bruttó 8 millió 890 ezer, nettó 7 millió forint. Melyiket kell figyelembe venni ha 2017-re alanyi adómentességet szeretnék választani? Egész évben működő vállalkozásról van szó. 2017-re is ennyi bevétel várható. Választható-e 2017-re az alanyi adó mentesség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Meghívást kaptunk az XY cég által rendezett fesztiválra. Társaságunk vendéglátó tevékenységet folytat, mozgó kocsinkból szendvicseket értékesítettünk. XY cég a saját területén értékesítette a fizetőeszközként használt kuponokat, melynek összegét a pénztárgépükbe beütötték. A vendégek nálunk vásárolták meg a szendvicset, üdítőt. Az ellenértéket beütöttük a pénztárgépünkbe, a kupon összegét pedig külön gyűjtőben tartottuk nyilván. Könyveinkben ez követelésként került kimutatásra. XY cég az ellenértéket csak úgy hajlandó kifizetni, ha az általunk történt értékesítés összegéről egy számlát állítunk ki. Ez viszont dupla bevételt eredményezne. Kérem sziveskedjék a helyes elszámolásról tájékoztatni. Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes kft. folyamatos szolgáltatásként információtechnikai szolgáltatást nyújt. Az elszámolás havonta történik, a teljesítési idő a hónap utolsó napja, a számla kelte is ekkor van és a fizetési határidő szintén a hónap utolsó napja. Az a kérdés merül fel, hogy ha a 2016. december havi szolgáltatási díjat nem számlázza ki decemberben, hanem a számla kelte csak 2017. januárjában lesz és fizetési határidőként is 2017-es dátumot tüntet fel a számlán, akkor ezt a bevételét már 2017-es árbevételként kell-e figyelembe vennie? Helyes-e az az értelmezés, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló készítésével kapcsolatos előírások miatt az utolsó havi, 2017. januárban kiszámlázott összeget nem lehet 2016-ra elhatárolni, hanem az már 2017. évi bevétel lesz? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2017.01.01.-től bevezetésre kerül a pénztárgép kötelező használata számos tevékenységnél. A kft.-nek gépjárműszerelő műhelye van, ahol nemcsak gépjárműjavítást, hanem műszaki vizsgáztatás és eredetiségvizsgálatot is végeznek. A műszaki vizsgáról és műszaki vizsga bevétele adómentes a gépjármű javítás adóköteles. Hogyan kell január 1-jétől a pénztárgépet használni? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe vagy ami a gépjárműjavítás bevételéből származik? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nemes Istvánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Másodállású egyéni vállalkozó 2014 novemberében kezdte a vállalkozását. A könyvelője sem 2014-re, sem 2015-re nem adott be szja-bevallást. A kezdetektől fogva keletkezett költségszámlák a könyvelőnél voltak. A nyugtatömböket a könyvelő nem kérte el, csupán a bevételeket kiírta belőle. Ennek semmilyen nyoma nincs. 2016 júniusában lakástűz volt, ahol az egész ház leégett, sajnos a nyugtatömbökkel együtt. Erről hivatalos igazolás van a Katasztrófavédelmi Hivataltól. A költségszámlák megvannak, mivel azok a könyvelőnél voltak. Most utólag kellene a 2014. és a 2015. évet újból lekönyvelni, mivel a korábbi könyvelő semmilyen könyvelést nem végzett. Kérdésem, hogy mi a teendő a bevételt igazoló bizonylatok megsemmisülése miatt? Sajnos, ahogy utólag kiderült, a Katasztrófavédelmi Hivataltól kapott igazolást sem küldte be a könyvelő az adóhatóságnak. 1.) Becsüljük meg a bevételt a költségszámlákhoz képes? 2.) A NAV-nak jelezzük a problémát, és majd a hivatal becsül? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó területalapú támogatást fog kapni. Ha jól tudom, a támogatásokat bevételként kell könyvelni. Az utalás december utolsó napjaiban várható. Az lenne a kérdésem, hogy a teljes összeget kell bevételként kezelni (így nagy év végi nyereséggel számolva), vagy van-e rá lehetőség, hogy ne a teljes összeg legyen bevételként elszámolva? Milyen lehetőségek, szabályok vonatkoznak a területalapú támogatásra, a tejtámogatásra a vállalkozás könyvvezetésében a bevétel és költség elszámolásában? Nagyon köszönöm a segítségüket. Várom válaszukat. Üdv Éva

    Kérdés

    Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként jövőre szeretnék belépni az evába. Jelentős készlettel rendelkezem, az átlépéskor ezt hogyan kell kezelni? Hasonlóan, mint a katánál, hogy bevételként kell nyilvántartani? Ha később visszalépek, és közben az átvett készletem nagy részét már eladtam, akkor hogyan adózik kilépéskor a megmaradt készlet? A megmaradt vagy az átvett készlet után kell adózni, ha egyáltalán kell?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Amazon webáruházzal, mely szerint e-bookot (a jogokat a cég birtokolja) töltöttünk fel az oldalukra, ahonnan azt bárki díjfizetés ellenében letöltheti. Az olvasók által befizetett díjból az Amazon bizonyos időközönként meghatározott összegű eurót utal, de számlát vagy egyéb bizonylatot nem küld hozzá. Vállalkozásunk alanyi adómentes. Kérdésünk, hogy az így kapott jutalék egészét bevételnek könyveljük a bankkivonat alapján, illetve terheli-e ezt az összeget áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a kata törvény évközi változásában hivatkozott költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatásokba beletartozik-e a szakképző iskolai tanuló tanulószerződéses foglalkoztatása után kapott szakképzési hozzájárulás kötelezettséget csökkentő tétel, mivel értelmezésem szerint ha igen, akkor nem kell figyelembe venni katás bevételként, ellenkező esetben viszont igen. Sajnos ez a kérdés számomra sem a törvényből sem a kormányrendeletből nem derül ki. Segítségét előre is közönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó tartósan táppénzen van. Harminc napon túl, szeptember hónaptól mentesül a kisadó megfizetése alól. Van neki alkalmazottja. Aki dolgozik, bevétel származik ebből. A mentesülés miatt az elérhető éves árbevétele csökken. Kérdésem, hogy ilyenkor mit kell/lehet tenni, hiszen az alkalmazott dolgozik, ő termeli a bevételt? Meg kell mégis fizetni a kisadót, hogy bevétele lehessen? Amennyiben mégis meg kell fizetni a kisadót, úgy jogosulatlanul veszi fel a táppénzt? (A válasznál kérném, hogy a főállású és munkaviszony melletti kisadózókra is térjen ki!) Köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyszerűsített foglalkoztatott - Értékesítői ösztönzői program

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Be nem fizetett jegyzett tőke

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    40 év alatti anyák szja-mentessége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media