960 találat a(z) bevétel cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó őstermelést is végez. Az őstermelői tevékenységébe bejelentette az erdőgazdálkodást (9 éve használja, van erről megállapodása is). Az erdőgazdaságot házastársától örökölte 9 éve, tehát neki egyrészt be van jegyezve a felére tulajdonjog, illetve az egészre haszonélvezeti jog és az erdő másik fele a gyerekei tulajdonában van. A szerződéskori érték nem ismert, mert az illeték alapjában a földterület értéke is benne van. A vágásérett erdőt újratelepíti, az értékesítésről számlát állított ki. A teljes bevételt figyelembe véve 40 százalékos költséghányadot alkalmazott és elszámolta az újratelepítés költségeit. Helyes-e a számítás? Ha nem, akkor hogyan kell eljárni az erdőgazdálkodónak és a gyermekeinek, akik tulajdonosok, figyelemmel az szja tv. 6. sz. mellékletében foglaltakra? A nem saját tulajdonú, de haszonélvezeti joggal bíró földterületen szerzett bevétel őstermelői bevétel-e? Ha nem, akkor ingóértékesítés? Ha ingóértékesítés, kinek kell bevallani, illetve ilyen esetben a tulajdonostársaknak kifizetett rész elszámolható-e költségként? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély adószámmal nem rendelkezik. Termőföldet ad bérbe egy társaságnak. Mekkora lehet a bérbeadásból származó bevétele? Kell-e adószámot kiváltania? Köszönettel: Nagyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfakörös őstermelő december 20. napján új családi gazdaságot hoz létre, felesége, illetve gyermeke lesznek a tagok. Az őstermelő folyó évben, az alapítás előtt szerzett bevétele osztódik-e a családi gazdaság létrejöttére figyelemmel? Ha a családi gazdaság létezne, és a tagok száma gyarapodna, akkor álláspontom szerint osztódna, de a fenti esetre nem találok egyértelmű jogi iránymutatást.

Kérdés

Ha az őstermelő termőföldet ad el, akkor az növeli az őstermelő bevételét, azaz könnyen átlépheti a 8 millió forintos kistermelői bevételi értékhatárt. A kérdésem az lenne, hogy akkor is az őstermelői bevételt növeli, ha olyan termőföldet értékesít az őstermelő amit nem maga használ, hanem bérbead? Azaz van rá érvényes haszonbérleti vagy felesbérleti szerződése.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás felújít egy épületet. A magánszemély szomszéd szerződésben szolgalmi jogot alapít az alábbiak szerint: x Ft összeget fizet, melynek fejében a vállalkozás vállalja, hogy a szomszéd oldalán levő falra nem telepít semmilyen zajos szerkezetet (szellőzőt, klímát stb). A szomszéd magánszemély az összeget átutalja a vállalkozás számlájára. Az így megszerzett bevétel áfakötelesnek minősül-e, kell-e kiállítani róla számlát a magánszemély részére, illetve milyen módon kell könyvelni ezt a bevételt? Válaszukat nagyon köszönöm.

Kérdés

Egy kft. szeretne belépni 2018-tól a kiva alá. Éves bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot. Mivel 2018. évtől az áfamentes értékhatár 12 millió forintra emelkedik, lehet-e a kft. kivás és alanyi áfamentes? (Az Adózóna megjegyzése: egyelőre nincs döntés arról, hogy az áfamentes értékhatár 2018-tól 12 millió forint legyen.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak a tagjai magánszemélyek, a beltag az ügyvezető, aki saját jogú (korhatár betöltött) nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységű, a kültag nem ügyvezető, nem közreműködik. A bt. áttérne 2018.01.01-től a kata szerinti adózásra. A bejelentéseken kívül (eva lemondása, kata választása, áfa választása) van-e valami más teendője az áttéréssel? A nyugdíjas tagot kell bejelenteni mint kisadózó magánszemélyt és csak utána kell 25 ezer forint katát fizetni? A bt. nagykereskedelmi termékek közvetítésével foglalkozik, a számlázási gyakorlata alapján a decemberi teljesítményt 2018. 01. hóban számlázza le, ahol a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 2018. 01. 20. lesz. Ez az evás időszak vagy a katás időszak bevétele lesz? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel és választ is kaptam az alábbiak szerint az egyéni vállalkozó részére folyósított MVH támogatással kapcsolatban: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_4_tamogatas_egyeni_vallalkozasban_elm Kérem, legyen kedves még egyszer megerősíteni ezt a válaszát! Egyrészt azért kérem a megerősítést, mert annál az egyéni vállalkozónál, aki átalányadózást választ, kifejezetten nem része az átalányadó-alapnak ez a bevétele – legalábbis tudomásom szerint. Másrészt pedig úgy tudtam, hogy törvényváltozás volt e tekintetben július 02-ával, ami ezt módosította. Ha információim tévesek, akkor elnézést kérek, ugyanakkor köszönöm, ha megerősíti az Ön által elmondottakat. Ha véleménye változna, akkor annak kifejtését is megköszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Egy ügyfél, aki havi áfabevallásra kötelezett több előző évi teljesítésű bejövő számlát most adott át a könyvelési anyagban. A átutalásos számlák bruttó összegének bankból történő kifizetése helyett az előző években – taggal szembeni követelés címén – a pénztárba bevételként le lett könyvelve. 2017. évben a számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, beállíthatók-e az áfabevallásba az előzőekben említett számlák? 2. Előző évek külföldi számlái (hotel, üzemanyag) ebben az évben könyvelhetők-e, mint elkésett számlák? (Ez áfát nem érint) Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy a kiadási/bevételi/szabadságos tömböket meddig kell megőrizni? Mikor lehet leselejtezni őket? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. “A” Kft. “B” Kft. tulajdonában álló ingatlanokat kezel előre meghatározott díj ellenében. “A” Kft. állítja ki “B” nevében a számlákat (bérleti díj, rezsi). A számla ellenértéke “A” Kft. bankszámlájára érkezik. “A” Kft. a megállapodott díjával csökkentett összeget utalja tovább “B Kft.-nek, és számlát is állít ki a különbözetről, a szerződés szerint. Van-e valamilyen probléma azzal, hogy nem közvetlenül “B” Kft. bankszámlájára érkezik az “A” Kft. által “B” Kft. nevében kiállított számla összege? Szabályos ez így? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe. A lakásnak két tulajdonosa van (férj és feleség). A két tulajdonost megállapodik, hogy a bérbeadásból származó bevétel az egyik felet illeti 100 százalékban. A jövedelmét tételes elszámolással állapítja meg. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan teljes szerzési értékére számolhat el értékcsökkenést vagy csak a rá eső részre? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Civil szervezet évekkel ezelőtt pályázat keretében tárgyi eszközt szerzett be. A kötelező tartási idő már lejárt, és értékesíteni szeretné. Cél szerinti tevékenység vagy vállalkozási tevékenység árbevételének kell tekinteni az értékesítés nettó árbevételét, ha korábban vállalkozási tevékenységként bérbe adta az eszközt a szervezet? Milyen bevételnek kell tekinteni abban az esetben, ha vállalkozási tevékenységhez nem használta az értékesíteni kívánt eszközt? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink