2017. január 1-szeptember 30-áig a vállalkozónak 6 millió 800 ezer forint volt s bevétele. Október 1-jétől katás vállalkozó lett, és részarányosan 1 millió 999 ezer forint bevételre tehet szerint, mint katás. Össze kell-e vonni a két összeget a 8 millió forintos bevételi határhoz kötött alanyi mentesség meghatározásakor, akkor be kell-e lépni az áfakörbe, vagy külön-külön adóznak a bevételek?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó, aki EU-s országon kívüli országba számláz közvetítői szolgáltatást. A hó végével eléri a nyolc millió forint bevételt. Kérdésem az lenne, hogy át kell-e jelentkeznie az áfakörbe, és ha igen, a következő hótól kezdve áfabevallást kell készítenie, és a bevételét a 01. sorban feltüntetnie?
Áfás mezőgazdasági őstermelő 2017. 10. 15-én szőlőértékesítésről számlát állít ki (teljesítés: 10. 15., kelte:10. 15., határidő 2018. 03.15.). A számla ellenértékének 50 százalékát 2017. 11. 15-éig kifizeti. A számla másik felének az áfáját kifizeti a felvásárló 2017.1 2. 15-éig. Kérdésem, hogy az ideutalt áfát, részteljesítésnek, azaz bevételnek kell tekintenem, vagy tekinthetem eredménybe nem beszámítható bevételnek áfaként.
Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. 2017.10.18-án kelt 10.03-i teljesítésű számla kifizetési határideje 2018.04.30., bruttó összege 18 000 eFt, az áfa összege 3826 eFt. A vevő 45 napon belül 2017.11.10-én átutal 3826 eFt-ot.(az áfa összegét) Kérdésem, hogy az átutalt összeget áfaként vagy árbevételként kell elszámolni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó fiatal gazda támogatást nyert, melyből vásárolt egy zártkertet és egy szántót magánszemélytől. Az adásvételi szerződés 2015. évben kelt, 2016. évben fizette ki. Akkor áfás, átalányadós volt az egyéni vállalkozó. 2017. évben értékesíti a szántót, adózását tekintve alanyi áfamentes és katás. A bevételt két részletben fizeti ki a vevő, egy részét idén, másik részét 2018. évben. Jól gondolom-e, hogy az értékesítéskor áfa nem merül fel (áfatörvény 86. § (1) bekezdés k) alapján, és a bevétel katás bevétel lesz? Mivel részletfizetés van, az szja-törvény 59-et kell alkalmazni, és 2017. évben bevételnek kell tekinteni a teljes összeget, vagy a katatörvény 2. § 13a) alapján a pénzmozgást kell figyelni, és megosztani a bevételt a két év között? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A 2017 előtt bevallott és egyéb ráfordításként elszámolt, majd 2017-ben törvényi változás alapján adófolyószámlán jóváírt reklámadót számvitelileg 2017-ben egyéb bevételként kell elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában működő családi gazdaság elhatározta megszűnését. Mi a teendő a vállalkozásba vásárolt tárgyi eszközökkel? Keletkezik-e utánuk áfafizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában maradnak? Ki kell-e számláznia saját magának az eszközöket piaci értéken? Hogyan kell értelmezni az szja-törvényben leírtakat, miszerint bevétel a kisösszegű tárgyi eszközök leltári értéke? Ezek nullára leíródtak. Akkor mi számít ezeknél leltári értéknek? A nagy értékű tárgyi eszközök – például traktor –, amelyeket megtart a tulajdonában, akkor semmilyen összegben nem növelik a megszűnéskori bevételt?
Tisztelt Adózóna! Áfás katás egyéni vállalkozás esetében év végi számlázásnál, ha a számla összege csak januárban fog befolyni, akkor az már a következő év bevételének tekintendő? Egyéni vállalkozó esetében áfa és kata szempontjából is pénzforgalmi szemléletben kell gondolkodni? Tehát amikor befolyik a számla összege, akkor lesz bevétel és akkor kerül bele az áfába? Köszönettel: Makó Adrienn
Tisztelt Tanácsadó! Egy magyarországi adószámmal rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó vásárol egy lakókocsit, melyet a nyári szezonra (csak nyárra) olaszországi kempingben helyezne el. Online felületen akár magyar, akár más ország állampolgárai is bérelhetnének napokra vagy hetekre. A kérdés, hogy ezen bevétel után hol kell áfát és egyéb adókat fizetni? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Kataalany bitcoin-bányászattal foglalkozik. Kérdésem az lenne, mikor kell az általa bányászott és a virtuális nyilvántartásban bitcoin-ként megszerzett értéket mint bevételt rögzíteni a bevételi nyilvántartásban? Amikor azt először jóváírják bitcoin-ban és az érvényes árfolyamon, vagy amikor azt bármely valós devizanemben a folyószámlán átváltás után jóváírják? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Evás bevételi nyilvántartást vezető bt. euróban állít ki egy számlát. Ebben az esetben a számla teljesítéskori árfolyama szerinti lesz a bevétel, vagy a bankszámlára érkező összeg? (Az euróösszeget a forintszámlán írják jóvá.) Köszönettel.
Tisztelt Erdős Gabriella! Egy korábbi, menedzserszűrés kérdésre (http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_23_Tisztelt_szakerto_aeu) adott válasszal kapcsolatban kérek segítséget, törvényi hivatkozás megadását. A fenti kérdésre adott válaszban a juttatás felbruttósítása szerepel. Bennem kérdésként merült fel, hogy az Szja törvény szerint: 5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. (2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható. (3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege. (4) A (2)-(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Egy menedzserszűrés elszámolásánál nem az 5. § (4) bekezdését kell alkalmazni? Nem az adott szolgáltatásról kapott számla összege a bevétel? Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Fülöp Borbála
Az európai középvállalatok értékelése szerint a bevételek 15 százaléka esik ki a technológia elégtelen hozzáférése miatt – állapítja meg a munkamódszerek átalakítására specializálódó Ricoh Europe IT-specialistája által kiadott új tanulmány.
A föld hasznosításának részesművelés jogcímén történő átengedése nem feleltethető meg az Szja tv. szerinti termőföld-haszonbérbeadásnak, így a részesművelési szerződés alapján megszerzett bevétel nem tekinthető termőföld bérbeadásából származó bevételnek, az – attól függően, hogy ezt a tevékenységet a tulajdonos milyen formában végzi – önálló tevékenységből származó, illetőleg egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői bevételnek minősül.
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: negyedéves áfabevallóról van szó, aki szünetelteti a vállalkozását és ezidő alatt biztosított őstermelő. 07.01.-07.27. között biztosított őstermelő 07.28.-08.03. között aktív a vállalkozása, majd ismét szüneteltet. 08.04.-09.30. között biztosított őstermelő Bevétele volt 07.01. és 07.27. között is, amikor biztosított őstermelő és 07.28.-08.03. között is, amikor visszavette a vállalkozását. Az lenne a kérdésem, hogy a III. negyedévre hogy adjam be az áfát? Egy bevallás elég vagy vállalkozóként külön kell beadjam, mivel az áfabevallásban jelölni kell, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét? A 3 bevallást nem tudom beadni, mert az őstermelés végét nem lehet jelölni, az 1 bevallást meg abból a szempontból tartom kevésnek, hogy jelölni kell az egyéni vállalkozónak a szüneteltetést. Válaszát előre is köszönöm! HA
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték