Ha az őstermelő termőföldet ad el, akkor az növeli az őstermelő bevételét, azaz könnyen átlépheti a 8 millió forintos kistermelői bevételi értékhatárt. A kérdésem az lenne, hogy akkor is az őstermelői bevételt növeli, ha olyan termőföldet értékesít az őstermelő amit nem maga használ, hanem bérbead? Azaz van rá érvényes haszonbérleti vagy felesbérleti szerződése.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás felújít egy épületet. A magánszemély szomszéd szerződésben szolgalmi jogot alapít az alábbiak szerint: x Ft összeget fizet, melynek fejében a vállalkozás vállalja, hogy a szomszéd oldalán levő falra nem telepít semmilyen zajos szerkezetet (szellőzőt, klímát stb). A szomszéd magánszemély az összeget átutalja a vállalkozás számlájára. Az így megszerzett bevétel áfakötelesnek minősül-e, kell-e kiállítani róla számlát a magánszemély részére, illetve milyen módon kell könyvelni ezt a bevételt? Válaszukat nagyon köszönöm.
Egy kft. szeretne belépni 2018-tól a kiva alá. Éves bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot. Mivel 2018. évtől az áfamentes értékhatár 12 millió forintra emelkedik, lehet-e a kft. kivás és alanyi áfamentes? (Az Adózóna megjegyzése: egyelőre nincs döntés arról, hogy az áfamentes értékhatár 2018-tól 12 millió forint legyen.)
Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak a tagjai magánszemélyek, a beltag az ügyvezető, aki saját jogú (korhatár betöltött) nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységű, a kültag nem ügyvezető, nem közreműködik. A bt. áttérne 2018.01.01-től a kata szerinti adózásra. A bejelentéseken kívül (eva lemondása, kata választása, áfa választása) van-e valami más teendője az áttéréssel? A nyugdíjas tagot kell bejelenteni mint kisadózó magánszemélyt és csak utána kell 25 ezer forint katát fizetni? A bt. nagykereskedelmi termékek közvetítésével foglalkozik, a számlázási gyakorlata alapján a decemberi teljesítményt 2018. 01. hóban számlázza le, ahol a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 2018. 01. 20. lesz. Ez az evás időszak vagy a katás időszak bevétele lesz? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel és választ is kaptam az alábbiak szerint az egyéni vállalkozó részére folyósított MVH támogatással kapcsolatban: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_4_tamogatas_egyeni_vallalkozasban_elm Kérem, legyen kedves még egyszer megerősíteni ezt a válaszát! Egyrészt azért kérem a megerősítést, mert annál az egyéni vállalkozónál, aki átalányadózást választ, kifejezetten nem része az átalányadó-alapnak ez a bevétele – legalábbis tudomásom szerint. Másrészt pedig úgy tudtam, hogy törvényváltozás volt e tekintetben július 02-ával, ami ezt módosította. Ha információim tévesek, akkor elnézést kérek, ugyanakkor köszönöm, ha megerősíti az Ön által elmondottakat. Ha véleménye változna, akkor annak kifejtését is megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1. Egy ügyfél, aki havi áfabevallásra kötelezett több előző évi teljesítésű bejövő számlát most adott át a könyvelési anyagban. A átutalásos számlák bruttó összegének bankból történő kifizetése helyett az előző években – taggal szembeni követelés címén – a pénztárba bevételként le lett könyvelve. 2017. évben a számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, beállíthatók-e az áfabevallásba az előzőekben említett számlák? 2. Előző évek külföldi számlái (hotel, üzemanyag) ebben az évben könyvelhetők-e, mint elkésett számlák? (Ez áfát nem érint) Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy a kiadási/bevételi/szabadságos tömböket meddig kell megőrizni? Mikor lehet leselejtezni őket? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. “A” Kft. “B” Kft. tulajdonában álló ingatlanokat kezel előre meghatározott díj ellenében. “A” Kft. állítja ki “B” nevében a számlákat (bérleti díj, rezsi). A számla ellenértéke “A” Kft. bankszámlájára érkezik. “A” Kft. a megállapodott díjával csökkentett összeget utalja tovább “B Kft.-nek, és számlát is állít ki a különbözetről, a szerződés szerint. Van-e valamilyen probléma azzal, hogy nem közvetlenül “B” Kft. bankszámlájára érkezik az “A” Kft. által “B” Kft. nevében kiállított számla összege? Szabályos ez így? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe. A lakásnak két tulajdonosa van (férj és feleség). A két tulajdonost megállapodik, hogy a bérbeadásból származó bevétel az egyik felet illeti 100 százalékban. A jövedelmét tételes elszámolással állapítja meg. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan teljes szerzési értékére számolhat el értékcsökkenést vagy csak a rá eső részre? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet évekkel ezelőtt pályázat keretében tárgyi eszközt szerzett be. A kötelező tartási idő már lejárt, és értékesíteni szeretné. Cél szerinti tevékenység vagy vállalkozási tevékenység árbevételének kell tekinteni az értékesítés nettó árbevételét, ha korábban vállalkozási tevékenységként bérbe adta az eszközt a szervezet? Milyen bevételnek kell tekinteni abban az esetben, ha vállalkozási tevékenységhez nem használta az értékesíteni kívánt eszközt? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó ügyfelünk részére folyósított AKG (agrárkörnyezet-gazdálkodási) támogatás bevételnek minősül-e?
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem belföldi kft., amely 2007-ben kötött egy befektetési egységhez kötött, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítást, melynek rendszeres díját félévente fizeti a társaság. Kedvezményezettje a társaság munkaviszonyban álló két ügyvezetője. Ezt a biztosítási szerződést a továbbiakban szeretnék a tulajdonukban álló kataalany betéti társaságban fizetni tovább, és a biztosítóval a szerződés ennek megfelelően módosulna. Így az esetleges visszavásárlás a kataalany cégben valósulna meg a következő években. Kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy az eddig költségként elszámolt díjak után keletkezik-e a kft.-nek adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége, valamint amennyiben a biztosítás visszavásárlásra kerül a bt.-ben, akkor az a kata szabályai szerint számít-e bevételnek a betéti társaságnál. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-ellátást végző egészségügyi centrum nonprofit kft. bevételei között szereplő OEP-finanszírozás része-e a nettó árbevételnek, ezáltal az iparűzési adó alapját képezi-e? Hogyan könyvelhetjük helyesen? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (2017 január 1-jétől OEP helyett NEAK) által történő finanszírozás nem támogatás, hanem az ellátott szolgáltatás díjának a betegek helyett történő megtérítése, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell az egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásnak elszámolni. [Szt. 72. § (1) – (2) bekezdés] Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a könyvelés másik oldalát hova kell könyvelni, a 311 vagy a 36 számlaosztályba?
Tisztelt szakértő! Kérdésem első részének a lényege arra irányult volna, hogy a kamat teljes egészében elszámolható-e a családi gazdálkodónak költségként, annak ellenére, hogy a vásárolt földterület csak 50 százalékát használja a gazdaság, mivel a másik 50 százalék bérbe van adva és magánszemélyként bevétel? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték