Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Tisztelt Szekértő! Egyéni vállalkozó, kata alanya. Szolgáltatást végez, amiről az áfatörvény 58, paragrafusa szerinti időszakos elszámolású ügyletként számol el, e szerint állítja ki a számlákat. Hogyan kell megállapítani a 2017. évi bevételt? 1; Olyan számla esetében, amelynél az elszámolási időszak 2017.11.27-12.01., a számla kelte: 2017.12.19., az áfateljesítés időpontja és a fizetési határidő egyaránt: 2018.01.01., az ellenérték jóváírásának napja is 2018. évi, melyik év katás bevétele lesz a fenti számla nettó összege? 2; Beleszámít-e a 2017. évi bevételbe az olyan bankszámlán jóváírt összeg, amelyet a vevő – tévesen – duplán utalt el az adott számlához kapcsolódóan? A téves utalást az egyéni vállalkozó 2018-ban visszautalta. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók: - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Főállású őstermelő kötelezett-e szociális hozzájárulás fizetésére, amennyiben 2017. évi bevétele 1 000 000 forint volt?
Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?
Őstermelő főállású lett, de nincs bevétele: milyen bevallásokat kell benyújtania? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 3 tagú családi gazdaságból az egyik tag év közben kilépett és átlépett egy másik, a férje családi gazdaságába. Ebben az esetben hogyan kell a bevételeket és költségeket felosztani az egyik és a másik családi gazdaság esetében?
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodóként működő vállalkozó benyújtotta már a 2017-es évre a tételes költségelszámolás alapján megállapított szja bevallását. A bevallás felülvizsgálata folyamán megállapítottuk, hogy mivel a tevékenységből származó árbevétele fejenként nem érte el a 8 millió forintot, így lehetősége lett volna választani a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges nyilatkozatát is, mivel az összes bevétel 20 százalékát meghaladó költségszámlával rendelkezik. Ezáltal kevesebb adót, pontosabban ehót kellett volna fizetnie. Kérdésem: van-e lehetősége arra, hogy a már benyújtott szja-bevallását önrevíziózza, és ezt az adózást válassza, és az így többletként befizetett szja-t visszakérje? A családi gazdaság többi tagjának is benyújthatjuk az önrevíziót?
Tisztelt Szakértő! Egy kézilabda-egyesület alapszabályában célként van megjelölve az utánpótlás nevelési feladatainak ellátása. Az egyesület több vállalkozással támogatási (nem szponzori) szerződést köt a fenti feladatok ellátására, akik ezután tao-kedvezményt vesznek igénybe. Az egyesületnek a tao-s bevételei cél szerinti vagy vállalkozási tevékenység bevételének minősülnek? Az ezen összegeken felül kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás milyen bevételnek minősül? Mivel a támogatásokat a 2017/2018-as szezonra kapja az egyesület, milyen arányban (mely időszakra) kell elszámolni számviteli szempontból a különböző időpontokban beérkező támogatási összegeket? (A tao-s támogatásokkal el kell számolnia az egyesületnek, a kiegészítő sportfejlesztési támogatásokkal pedig nem.) Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tanulót foglalkoztatott a 2017. évben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyik hónapban sem érte el a havonta tanulónként érvényesíthető normatíva összegét, így folyamatosan visszaigénylő pozícióban volt a szakképzési hozzájárulás adónemen. Kérdésem ezen egyéb bevétel soron megjelenő összeg adózásával kapcsolatos. A helyiadó-törvényben az alábbi törvényi hivatkozást találtam: "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, illetve őstermelő esetén a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;" Jól értelmezem, hogy az egyéni vállalkozó más adóalanytól eltérően MINDEN egyéb bevételként könyvelt bevételét köteles beleszámítani az iparűzési adó alapjába? A kapott támogatást is, ami egyéb bevétel soron szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt, átutalásos számlái vannak. A szünetelés megkezdéséig a számlái nem lettek kifizetve. Helyesen járunk el, ha a szünetelés megkezdését megelőző nappal bevételként elszámoljuk mindet? Szünetelésre nem találtunk rendelkezést, csak a megszűnésre. Megszűnésnél úgy értelmezzük, hogy az utolsó napon minden bevételt bele kell számítani, még ha nem is fizették ki. A szünetelés csak pár hónapig fog tartani, ezt már előre tudjuk. Van egy számlája, ami ügyvédi felszólítás alatt áll, lehet, hogy peres ügy lesz belőle. Ezt is hozzászámíthatjuk a szünetelés megkezdése előtti időszak bevételéhez?
A fiatal gazda támogatást kapott, melyet több év alatt az szja törvény figyelembe vételével elszámol a költségek fedezetére. Az éves bevallása alkalmával az igazolt költségeket kell a "támogatásból" bevételnek tekinteni és az adóévben kapott bevételhez összesíteni. Költségelszámolása tételes. Például: éves bevétel: 2 millió Ft, a bizonylat alapján elszámolt költség 3 millió Ft. Összbevétel: 5 millió Ft. Marad elszámolandó jövedelemadó-alap: 2 millió Ft (kedvezmény nélkül).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték