Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    976 találat a(z) bevétel cimkére

    Kérdés

    Az egyesület alapszabályában az alábbi tevékenységek vannak felsorolva: élőhely gazdálkodás, vadeltartó képesség fejlesztése, vadlétszám kialakjtása, fejlesztése, vadgazdálkodási létesítmények kialakítása, fenntartása, vadgazdálkodás, vadászat összehangolása a környezet és természetvédelem érdekeivel, szakmai és gazdasági kapcsolatok kiépítése, hatékony érdekképviselet. Célja: Vadgazdálkodási, vadászati, természetvédelmi feladatok ellátása, tagok részére kulturált vadászati lehetőség biztosítása. 1. Bevétele származik a vadászatok tartásából, biztosításából. 2. Bevétele keletkezik például agancsmustra lebonyolításából, rendezvények megtartásából 3. Bevétele keletkezik az elfogott állatok értékesítéséből vadfeldolgozónak. Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Véleményem szerint mindhárom bevétele szorosan kapcsolódik az alapító okiratban meghatározott célokhoz, tevékenységekhez. Közhasznú tevékenység a környezet-, természet, és állatvédelem. Ennek megfelelően mindhárom tevékenységből származó bevételt minősíthetem alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének? Vagy csak a vadászat a cél szerinti közhasznú bevétel, és a rendezvények, illetve az állatok értékesítése alapcél szerinti, de nem közhasznú tevékenység bevétele? Mi alapján tudom eldönteni, hogy egy tevékenység közhasznú-e vagy sem? Ugye fel se merül a vállalkozási tevékenység ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    http://adozona.hu/kata_kiva/Munkaviszonnya_minositett_katas_jogviszony__IP2DST Kérdésem az lenne, ha valaki rendelkezik egy főállással és emellett szeretne például tanácsadói feladatot ellátni csak egy cégnél, aki évente több, mint 1 millió forintot fizetne neki, akkor ezt nem főállású katás vállalkozás keretében lehetne-e csinálni anélkül, hogy a NAV rejtett munkaviszonyt tételezne fel, hiszen egy munkaviszony máshol már fennáll, ahol fizetik a járulékokat? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szekértő! Egyéni vállalkozó, kata alanya. Szolgáltatást végez, amiről az áfatörvény 58, paragrafusa szerinti időszakos elszámolású ügyletként számol el, e szerint állítja ki a számlákat. Hogyan kell megállapítani a 2017. évi bevételt? 1; Olyan számla esetében, amelynél az elszámolási időszak 2017.11.27-12.01., a számla kelte: 2017.12.19., az áfateljesítés időpontja és a fizetési határidő egyaránt: 2018.01.01., az ellenérték jóváírásának napja is 2018. évi, melyik év katás bevétele lesz a fenti számla nettó összege? 2; Beleszámít-e a 2017. évi bevételbe az olyan bankszámlán jóváírt összeg, amelyet a vevő – tévesen – duplán utalt el az adott számlához kapcsolódóan? A téves utalást az egyéni vállalkozó 2018-ban visszautalta. Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók:  - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Főállású őstermelő kötelezett-e szociális hozzájárulás fizetésére, amennyiben 2017. évi bevétele 1 000 000 forint volt?

    Kérdés

    Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodóként működő vállalkozó benyújtotta már a 2017-es évre a tételes költségelszámolás alapján megállapított szja bevallását. A bevallás felülvizsgálata folyamán megállapítottuk, hogy mivel a tevékenységből származó árbevétele fejenként nem érte el a 8 millió forintot, így lehetősége lett volna választani a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges nyilatkozatát is, mivel az összes bevétel 20 százalékát meghaladó költségszámlával rendelkezik. Ezáltal kevesebb adót, pontosabban ehót kellett volna fizetnie. Kérdésem: van-e lehetősége arra, hogy a már benyújtott szja-bevallását önrevíziózza, és ezt az adózást válassza, és az így többletként befizetett szja-t visszakérje? A családi gazdaság többi tagjának is benyújthatjuk az önrevíziót?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Román cég magyarországi lakóingatlan vásárlása

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Román cég magyarországi építési telek vásárlása

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Elektromos roller vásárlás áfájának levonhatósága

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media