Egy bt. 2016. 07. 31-ével végelszámol. A beltagot milyen dátummal lehet kijelenteni, mivel a bt. pénzeszközzel nem rendelkezik a járulék kifizetéséhez? Köszönöm: Simon Józsefné
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-ben 1-1 fő beltag és kültag van. Mindketten heti 36 órát meghaladó munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állnak máshol. A beltag személyes közreműködésre nem kötelezett, a kültag látja el az ügyvezetői feladatokat. Mennyi katát kell fizetniük havonta? Köszönöm válaszát!
Egy betéti társaság beltagja kilépett az 1041-es nyomtatvány szerint 2016.06.28-án a társasági munkaviszonyból .Az üzlet, amelyre a bt. alakult, más vállalkozásnak lett bérbe kiadva. A beltagot új munkahelye csak 2016.07.10-én jelentette be, szintén az 1041-es nyomtatványon alkalmazottként. A közbeeső közel két hétben mi a jogszabály szerinti eljárás? Sehol nem volt ez alatt az idő alatt részmunkaidőben sem bejelentve az adott bt. beltagja. Tagként kell járulékot fizetni a minimálbérnek megfelelően? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! Katás bt.-nek 1 fő 36 órás munkaviszonyban álló beltagja és 1 fő szintén 36 órás munkaviszonyban álló személyes közreműködésre kötelezett kültagja van, aki mellette katás egyéni vállalkozó. Milyen fizetési kötelezettségek terheli a társaságot?
Tisztelt Adózóna, bt. beltag részére szeretne építkezéshez kölcsönt nyújtani. Ha jól értem a törvényt, akkor ez egy szerződés keretében is megoldható a cég és a beltag között, akár hosszú távra is. A beltagnak ez akkor adómentes, ha a jegybanki kamat+5 százalék kamatot fizet a cég felé. Kérdésem, hogy jól tudom-e, és van-e még valamilyen buktató, amivel nem számoltam. Előre is köszönöm Egri Andrea
Saját jogú nyugdijas egy katás bt.-ben beltag, megfizeti a havi 25 ezer forintot. Ebben az esetben ha egy kft. ügyvezetője is, ott kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm a felvilágositást.
Egy most alakuló bt. beltagja kataalany szeretne lenni. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Szálláshely-szolgáltatással is foglalkozik a bt., milyen nyomtatványon és milyen időközönként kell bevallást tennem az állam felé?
Tisztelt Szakértő! A más jogviszonnyal nem rendelkező bt. beltagja a kötelező járulékokat megfizeti. Kérdésem: kötelező-e jövedelmet kivennie, azaz kell-e "fizetés"-t adnia magának, és a járulékalap összegét "bérköltség" címén kötelező-e könyvelni a bt.-ben ? Köszönettel: Rozika könyvelő
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját a NAV a bt. adótartozásának megfizetésére kötelezte. A határozat még nem jogerős. A beltag nem tudja a tartozást kiegyenlíteni, van viszont rendszeres jövedelme, és ingatlana, amelyet végrehajtás alá tud vonni a NAV. Szeretné ezt elkerülni. A kültag a beltag egyeneságbeli rokona, aki ki tudná fizetni, és hajlandó is lenne kifizetni a tartozást. Hogyan lenne célszerű ezt rendezni? Milyen adó, illetve illeték vonzata lenne a három szereplőnek (beltag, kültag, bt.), ha a határozat jogerőre emelkedése előtt 1. a kültag a beltagtól vállalná át a tartozást, és helyette fizetné be a NAV-hoz (ehhez nyilván szükséges a NAV hozzájárulása) 2. a kültag a bt,-nek adna kölcsönt, és a bt. fizetné ki a tartozást a NAV felé, majd pedig a kültag elengedné a kölcsönt. Kérem mielőbbi szíves válaszát, annak érdekében, hogy a határozat jogerőre emelkedése előtt a kedvezőbb lehetőséget választhassuk. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszony szabályai az 1975. évi II. törvény szerint c. kérdésre kapott választ köszönöm. Ebben szerepel: aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban állt és az egyik jogviszonyában a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát (=főfoglalkozás), a további jogviszonyaiból járulékot nem kellett fizetnie. A munkaviszonyban mérhető a munkaidő, a fenti mondatból a heti 36 óra foglalkoztatás a munkaviszonyra utal. A kérdéses esetben betéti társaságban beltagjáról beszélünk, társas vállalkozó, akinek nem mérhető a munkaideje. A megbízó kifizető jogi személy volt, akinek a kilencvenes években vizsgálni kellett volna a 36 órás munkaidő fennállását, s mivel ilyen nem volt, így a járulékot meg kellett volna állapítani (levonni és/vagy előírni). A megbízott magánszemély nyugdíjazás előtt áll, s e kérdés tisztázása a nyugdíj összegének szempontjából fontos. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Milyen feltételeket kell teljesíteni, hogy egy bt. beltagja részmunkaidőben láthassa el a bt. képviseletét, mivel a bt. munkát nem végez, bevétel, alkalmazott nincs? Lehet-e a társasági szerződést úgy módosítani, hogy a bt. nyugdíjas kültagja lássa el a bt. képviseletét? Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni? Ebben az esetben a bt. nem nyugdíjas beltagjának nem kell semmilyen jogviszonyban lennie a bt.-vel? Köszi R.
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek három ügyvezetője van. Az utánuk fizetendő járulékok érdekelnek. 1. Első ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, személyesen közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében. 2. Második ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, ügyvezetői feladatokat lát el (szerződéseket ír alá). 3. Harmadik ügyvezető: nincs máshol biztosítással járó jogviszonya, részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében, 2 órás munkaviszonyt létesített a betéti társasággal. Jelen esetben az 1. ügyvezető után megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a 3. ügyvezető után a garantált bérminimum 2 órára eső rész utáni adókat és járulékokat. Ezt a céget január 1-jétől kaptam meg könyvelésre, a fenti felállás az előző könyvelő elképzelése/javaslata volt. Szerintem mindkét nyugdíjas ügyvezető után meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a máshol nem foglalkoztatott, 3. számú ügyvezető után pedig a garantált bérminimum után a társas vállalkozókra vonatkozó közterhet. Ha munkaszerződést köt a céggel, akkor a garantált minimálbér után (szakképesítéshez kötött tevékenységet végez). A segítségét szeretném kérni, hogy mit tanácsoljak az ügyvezetőknek. Megjegyzés: ebből a három személyből tevődik össze a tulajdonosi kör, valaki közülük kültag, valaki meg beltag. A lényeg, hogy mindenki valamilyen formában személyesen közreműködik a cég tevékenységében. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésemben kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. A betéti társaság 2014. évtől kisadózóként folytatja tevékenységét, a jelenlegi beltag a kisadózó, a kültag nem folytat személyes közreműködést (máshol biztosított). 2016. február 01-jétől tagcsere történne. A társasági szerződés módosítása alapján a jelenlegi beltag és kültag kilépne 2016. január 31. napjával, illetve egy új beltag és két fő új kültag belépne a társaságban 2016. február 1. nappal. Itt is a beltag lenne majd a kisadózó 2016. február 1-jétől. A kettő fő kültag tagként nem folytat személyes közreműködést. Van-e arra lehetőség, hogy az egyik kültag lenne a társaság üzletvezetője munkaszerződés alapján? (A másik kültag csak a jegyzett tőkével szerepel a bt.-ben, nincs semmilyen közreműködési kötelezettsége). Szeretném megkérdezni, hogy a tagcsere miatt a betéti társaság továbbra is, folyamatosan adózhat kisadózóként? Nincs a kisadózásról szóló törtvényben az evatörvényhez hasonló korlátozás a tagok cseréje következtében, amely korlátozná a kisadózás választását? A szíves válaszadását előre is megköszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságban három tag van, egy beltag (öregkori nyugdíjas) és két kültag (egy öregségi nyugdíjas és egy aktív korú személy). Mindhárom tag ügyvezető, önállóan aláíró. Jövőre a kata hatálya alá szeretnék a céget bejelenteni. A főállású katázó magánszemély az aktív korú személy lenne, aki részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében. Az egyik nyugdíjas is időnként számlát állít ki, közreműködik a cégben. Kérdésem a nyugdíjas közreműködő személyre vonatkozik. Ő évi 3-4 számlát állít ki, tehát nem folyamatosan dolgozik. A kata választása után őt is be kell jelenteni a kata hatálya alá, havi 25 ezer forinttal? Mikor kell őt bejelenteni? Amikor az első munkáját elkezdi az adott évben? Utána most a cég fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Gondolom, hogy kata esetén ezt nem kell már megfizetni. Nem a katához kapcsolódik a kérdés, de mégis szeretném tudni, hogy miért van az, hogy egy cégen belül mindenki önálló ügyvezető, ha kültag, ha beltag? Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Sz.E.
Jelentős summával tartozik a NAV-nak a bt. Inkasszálhatja-e az adóhatóság a beltag házastársának a bankszámláját is? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték