265 találat a(z) beltag cimkére
Egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha szüneteltetem az egyéni vállalkozásomat, akkor lehetek-e bt. beltagja, vagy meg kell szüntetni hozzá? Válaszát előre is köszönöm!
Bt.-kültag álláskeresési járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja főállású kisadózó 2013. 01. 01-jétől, a kata rendszeresen fizetve van, további bejelentett kisadózó nincs a bt.-ben, a kültagnak 36 órát meghaladó folyamatos munkaviszonya van. 2017. 07. 01-jétől a bt. bevételszerző tevékenysége teljesen megszűnik és a beltagból kültag lesz (a kültagból meg beltag, a két tag szakmailag teljesen cserélhető). Kaphat-e 2017. 07. 01-jétől álláskeresési járulékot a korábbi beltag, aki ekkor már kültag? A fenti esetben 2017. 07. 01-jétől a a korábbi kültag lesz a beltag, aki egyéb munkahelyen heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozik. 2017. 07. 01-jétől a beltag lesz a bejelentett kisadózó. Utána 25 ezer Ft kata fizetendő, mivel nem főállású. Nem gond az, hogy ekkor a bt.-ben nincs főállású kisadózó? 2017. 10. 01-jétől újból indul a bt. bevételszerző tevékenysége, melyben az akkori kültag vesz részt, a kültagot bejelentenénk főállású kisadózónak. Ekkor a beltagnak még tart a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kell-e a beltag után továbbra is fizetni a 25 ezer forint katát (kijelentenénk mint kisadózót), vagy lehet beltag úgy is, ha ő nem bejelentett kisadózó? Köszönöm válaszukat!
Katás bt.-beltag – munkanélküli járulék
Kérdés
Bt. 2013. 01. 01-től katás. 13.01.01-től a beltag a bejelentett kisadózó, főállású, más kisadózó nincs bejelentve. A kültag folyamatosan munkaviszonyban dolgozik egy bt.-n kívüli cégben, teljes munkaidőben. A bt.-nek rendszeres havi bevétele van, a kültag és a beltag képesítése ugyanaz, a bt. bevételszerző tevékenységét egyaránt el tudják végezni. 2017.07.01-től a rendszeres havi bevétel bizonytalan időre megszűnik, majd várhatóan kb. 4-5 hónap múlva újra lesz rendszeres havi bevétel. A bt. nem szeretné megszüntetni vagy elveszíteni a katás adózási formát, néhány hónap bevételkiesés miatt. Ennek legkisebb költségen történő megvalósítására keresünk megoldást. Jelen helyzetben kaphat a bt. beltagja 17.07.01-től álláskeresési járadékot (90 napig)? Kell-e ekkor fizetni katát a bt-ben? Feltételezzük, hogy ez nem lehetséges. Megoldás-e az alábbi: A kültag és a beltag "helyet cserélnek", társaságiszerződés-módosítással, 17.07.01. dátummal. Ez után a külsős cégnél munkaviszonyban lévő, addigi kültag lesz a beltag, a korábbi beltag pedig a kültag. Kaphat-e ekkor már az új kültag álláskeresési járadékot 90 napig? Nem gond-e, hogy előtte ő beltag volt több mint 4 évig? Az új beltag lehet-e ekkor főállásúnak nem minősülő kisadózó, havi 25 ezer forint katával (ekkor ugyanis nem lenne főállású kisadózó a bt.-ben egyáltalán)? Köszönöm válaszukat.
Bt.-tag, közalkalmazott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ügyfél beltagja és ügyvezetője egy bt.-nek, egy másiknak pedig kültagja (ott nem tevékenykedik). Mindkét cég katás. Az ügyfél pedagógus, most sikerült neki egy másik állás, ami viszont köztisztviselői státusz. Ha jól tudom, ez összeférhetetlen. Ebben az esetben ki kell lépnie mind két cégből, vagy csak ügyvezető nem lehet?
Bt rokkantnyugdíjas beltagja után milyen járulékot kell fizetni?
Kérdés
Bt. rokkantnyugdíjas beltagja után milyen járulékot kell fizetni? A bt.-nek nincs árbevétele, a beltag nem végez munkát.
Katás bt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: adott egy bt., ahol év közben átjelentettük a beltagot kata hatálya alá. A kérdésem: ebben az esetben a magánszemélynek vagy a bt.-nek kell megfizetnie az 50 000 Ft-ot, mivel sem a magánszemély sem a bt. adófolyószámláján nincs előírva a fizetési kötelezettsége. Válaszát köszönöm.
Katás bt. járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan létrejövő betéti társaság katás adózás alá szeretne bejelentkezni. A bt. beltagja egy nappali tagozatos 21 éves diák lenne, aki a második szakképzését végzi egy szakközépiskolában, de nappali tagozaton. Igy nem kell járulékot fizetni utána? Ő nem lenne katára bejelentkezve. A kültag lenne katára bejelentkezve, ő dolgozna a bt.-ben aki után az 50 ezer forint adót megfizetnék. Ez így helyes-e? Van-e más fizetési kötelezettsége a cégnek? A beltagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Várom válaszukat.
Végelszámoló járulékfizetése, ha nincs sehol munkája
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! Kérdésem a következő: egy két személyes bt. végelszámolást kezdeményezett, ahol a beltag eddig főállású katásként adózott. Beltagból lett végelszámoló, munkaviszonya nincs, a bt.-ben nem vesz fel díjat. Elég az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie havonta, mivel semmilyen bevétele nincs? Vagy milyen járulékot köteles fizetni a végelszámolás végéig? Köszönöm válaszát!
2013-ban kata világra jött
Kérdés
Az áttért betéti társaság tagi adatai, akkori társasági szerződés: tagság 4 fő, mindenki jogosult személyes közreműködő. A 2 fő beltag egyben kötelezett. A 2 fő kültag nyugdíjas, nem működnek közre. Beltagok közül NEVEZZÜK ÍGY ŐKET a "BT1" üzletvezető-képviselő + máshol heti 36 órás munkavállaló, míg "BT2" a cégben alkalmazott. "BT1" kétkezi "BT2" művészi jellegű közreműködő. Az ún. kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkavégzés alatt ezen jellemzők értendők. Az alanyiság választásakor "BT2" lett bejelentve az 1 fős kvótára, főállásban. Akkor "BT1" nem tudott személyesen közreműködni (kétkeziként nem volt céges munkája) és vezető tisztségviselőként sem akadt teendője (ilyen minőségben nem kellett intézkednie). Később, amikor volt mit közreműködnie, a bejelentés [U] is megtörténik, meglévő munkaviszonya pedig a havi adóösszegre hat mérséklően. Teljes havi feladathiány esetében a bejelentés [T] az adott hónap nemlegességéről szól. Az első félév így telt el. A nyár közepén "BT1" munkáltatója felmondott. Ekkor még céges munkája sem volt, ezért kerek egy hónapig bejelentés nélküli volt. Biztosítottsága viszont nem szakadt meg, mert helyébe belépett a 45 napos passzív jogosultság a jogviszony megszűntét követően. Az ősz kezdetétől már bejelentett [U] tagja a kisadózó vállalkozásnak, főállású kisadózó minősítéssel. Mivel a "BT1" vezető tisztségviselő beltag története ma is aktuális, vitatott a minősítés domináns eleme, előre megköszönve számítok szakvéleményére.
Orosz beltag járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kettő beltaggal, egy kültaggal alakult 23 éve. A magyar beltag, aki azóta már nyugdíjas, ki szeretne lépni a társaságból, amely évek óta nem működik. Maradna egy orosz beltag, aki már nem tartózkodik Magyarországon. A nullás bevallásokat a könyvelő beadná, ellenérték nélkül, hogy a cég költségei minimálisak legyenek. Az orosz beltag, aki hazájában nyugdíjas, mint ügyvezető keletkeztet valamilyen kötelezettséget? A magyar nyugdíjas ügyvezető, ha nem tudja átadni a tulajdonjogát az oroszoknak, akkor halálát követően mi történik (gyermekeinek nem kell ez a cég)? Mi lenne a legköltségtakarékosabb megoldása a cég fenntartásának? Köszönettel!
Beltag elhalálozása
Kérdés
Bt. beltagja 5 millió kölcsönt vett fel a saját társaságából, de nem tudta visszafizetni, mert közben meghalt. Kérem tájékoztatásukat adózási, illetve könyvelési szempontból, amennyiben a házastárs, illetve 2 gyermeke megörökli az üzletrészt, illetve ha a bt. lemond a követelésről, ugyanis az örökösök nem tudják visszafizetni. A házastárs is kültag volt eddig a bt.-ben. Eredménytartalékkal szemben kivezethető a követelés? A bt.-nek, illetve az örökösöknek milyen adó, tb-kötelezettsége keletkezik, ha folytatják a bt. működését, illetve ha megszüntetik?
Végelszámoláshoz tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Hölgyem, Uram! Két kérdésem lenne, melyben nem vagyok biztos. Ügyfelem, bt.-ről van szó, jan. 1-jével a végelszámolással való megszűnés mellett döntött, úgy, hogy a cégben tagi hitel van és vállalja az illeték megfizetését. A cég nem tevékenykedik már két éve, így társasági adót nem kell fizetnie, de ha jól sejtem, a tagi kölcsön elengedése egyéb bevételnek minősül, így viszont az illeték mellett a céget elvárt adó fizetési kötelezettség is terheli. Jól gondolom? A másik kérdésem az lenne, hogy a beltag és ügyvezető nyugdíjas státuszú, viszont a kültag vállalta a végelszámolást levezetését. A cégbíróság már be is jegyezte. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a beltagot ki lehet-e léptetni a cégből, amúgy is megszűnik vagy a megszűnésig a 7110 forintot fizetni kell utána? Köszönettel, Sárköziné Annamária
Kisadózó jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, ahol a vagyoni hozzájárulás a beltag esetén 2 500 000 Ft, a kültagé 10 000 Ft. A tagok döntése szerint a nyereség és a veszteség a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A beltag végzi a főtevékenység szerinti gépjárműjavítás-karbantartás tevékenységet, kata adózás szerint működnek. A kültag a működésben személyesen nem vesz részt. A kata tv. szerint a jövedelem a megszerzett bevétel 60%-a, több tag esetén annak fejenként egyelő része. Kérdésem: a társasági szerződés és a tagok külön megállapodása alapján dönthetnek-e úgy, hogy a teljes 60% a beltag jövedelme (vagy részesedésük arányában), mivel a kültag nem tart erre igényt. Jövedelemigazolás esetén a NAV milyen igazolást állítana ki? Üdvözlettel.
Tulajdonosváltás – ügyvezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 100%-os tulajdonos egy kft.-ben, melyben a szakmai tevékenységet felesége végzi. Sajnos házasságuk válságba került, ezért úgy döntöttek, a feleség – aki 36 órában dolgozik egy vállalatnál – megvásárolja a teljes tulajdonrészt, viszont az ügyvezető a férj marad. A férj emellett beltagja egy katás bt.-nek. Az eladás után a férj 0 forint megbízási díjért (vagy ha ez nem megfelelő, akkor jelképes összegért) vállalná az ügyvezetést, emellett főállású katás lenne a bt.-ben. Ez így járható út? Köszönöm válaszát.
Osztalékfizetés tao hatálya alá tartozó cégnél.
Kérdés
A kérdésem társaságiadózó cég osztalékfizetésére vonatkozik. A betéti társaságnak két tagja van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A beltag (ügyvezető) és a kültag. A 2016. évi eredmény jelentős nyereség, amiből a kültag szeretne egymillió forint osztalékot felvenni. A beltag ezzel nem ért egyet, ő nem kíván osztalékot kivenni. Ebben a "patthelyzetben" milyen megoldás lehetséges? Születhet olyan taggyűlési határozat, hogy csak a társaság egyik tagja vesz fel osztalékot? Lehetséges csak a kültagnak fizetni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
