Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy ha két cég kapcsolt lesz – például az ügyvezetés egyezősége révén –, azt 15 napon belül be kell jelenteni a 201T nyomtatványon? Ha lezárult a közös ügy, akkor ki is kell jelenteni? Ha például egy hónap múlva megint lesz egy közös gazdasági esemény, akkor újra be-, ha lezárul, akkor újra ki kell jelenteni a kapcsoltságot?
Tisztelt Lepsényi Mária! A fenti kérdésben adott válaszával kapcsolatban szeretnék további kérdést feltenni. Jól értem, ha tehát az adószámos magánszemély magánszemélynek állít ki számlát olyan összegről, ami meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor mint kifizető neki kell gondoskodni a bejelentésről és a járulékok levonásáról, megfizetéséről? Köszönettel.
A betéti társaság bejelentett és működő székhelye a cég tulajdonos ügyvezetőjének a tulajdonában lévő ingatlanban van. Van-e a társaságnak az új szabályok szerinti bejelentési kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
A kenőolaj szállításának bejelentési módjáról és helyéről közölt tájékoztatót a NAV.
Tisztelt Szakértő! A cég fő profilja 6810 saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Több telket is vásárolt az elmúlt időben, ami a székhelyétől eltérő közigazgatási területen (azaz más településen) van. 2017 májusában vette meg a telkeket, 2017 októberében kezdi meg az építkezéseket és 2018 májusában fogja értékesíteni. Kérdéseim: 1. Ha alvállalkozókkal végzik az építkezést, ő csak anyagot vásárol, de magát az építőipari tevékenységet más cég végzi, akkor is be kell jelentkezni állandó jellegű iparűzési adó alá (mivel 180 napot meghaladó a munkavégzés)? Ha igen, akkor a telekvásárlás vagy az építkezés tényleges megkezdésestől (építési napló) kell bejelentkezni? 2. A NAV felé minden egyes helyrajzi számot településenként le kell jelenteni mint cégbíróságon be nem jegyzett telephelyet? 3. Költségek elszámolása: ezen építőipari anyagköltségek, közművek bekötési díja stb. mind elszámolható a cég részére áfásan, mint anyagköltség? Továbbá ezen költségek az iparűzési adóban is csökkenthetik az adóalapot? Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy bejelentett immateriális jószág bejelentése esetén a T201T adatlapon történő bejelentésen kívül van-e még egyéb kötelezettsége a vállalkozásnak a NAV felé? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy vállalkozás tagja és egyben ügyvezetője csedre menne. Úgy tudom, nem lehet ügyvezető, ha cseden van, mert az keresőtevékenység. Ha ez igaz, akkor őt szabályosan ki kell jelenteni az 1041-es bejelentőlapon és tényleg keresni kell egy másik személy aki ellátja az ügyvezetést? De akkor ez esetben nem fog kapni gyedet, mert azt csak aktív jogviszonnyal járna, ezt jól tudom? Járható-e az az út, hogy mégsem jelentem ki az 1041-esen és jelentem minden hónapban a 1708-as adatszolgáltatáson és 21-es kóddal szüneteltetem a biztosítását, mint egy munkaviszonyosnál, aki fizetés nélküli szabadságon van? Egyáltalán tagi jogviszonyos ügyvezetőnél létezik olyan hogy fizetés nélküli szabadság? Köszönettel KG
Egy dolgozó gyeden van egy kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál. Gyed mellett el szeretne menni másik munkahelyre dolgozni. Ha kilép, az új munkahelyen újból meg kell-e igényelnie a gyedet vagy továbbra is az előző munkahelyéről kapja? Ha esetleg nem lép ki, a munkáltatónak be kell-e jelentenie az új munkaviszonyt? Köszönettel Fidler Gáborné
Összesen 4126 adózó szerepel a NAV be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók legfrissebb listáján.
Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-éig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – közölte a hivatal az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Ha a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja ellenérték fejében könyveli a szövetkezetet, be kell-e jelenteni a 17t1045NY jelű nyomtatványon? Nem vállalkozási jogviszonyban, például egyszerűsített foglalkoztatás vagy megbízás keretében? Ugyanúgy azokat a tagokat jelenteni kell, akik ugyan választott tisztségviselők lettek alakuláskor a közgyűlés által megszavazott díj ellenében? Fizetésüket (tiszteletdíjukat) az első hónapokban nem biztos, hogy megkapják. A NAV-tájékoztatóból úgy értelmeztem, hogy csak külső munkavégzés esetén kell a 17t1045NY vagy TEL adatlapon bejelenteni. Külső munkavégzésen azokat a tagokat értem, akiket ki tudunk közvetíteni cégekhez. Válaszukat várva, tisztelettel: M. Margit
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély a saját tulajdonú ingatlanának egy részét irodaként bérbe adja egy magyar kft.-nek. A kft. székhelye erre a címre van bejelentve, és ténylegesen is itt végzi a tevékenységét, alkalmazottakkal. A magánszemély áfamentesen számlázza a bérleti díjat a kft. felé, mást nem számláz. Így ez nem minősül székhelyszolgáltatásnak. Ugyanennek a magánszemélynek az ingatlancímére tette át a székhelyét egy romániai cég magyarországi fióktelepe 2017-ben. Bérleti díjat nem fizet, de tevékenységet sem végez, alkalmazottat nem foglalkoztat. Kérdésünk, hogy a romániai cég magyarországi fióktelepe esetén ez székhelyszolgáltatásnak minősül-e, és be kell-e jelentenie a magánszemélynek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég Magyarországon foglalkoztat magyar illetőségű munkavállalót. Telephellyel/fiókteleppel nem rendelkezik. Foglalkoztatottként regisztrálni szeretne, hogy a járulékfizetést belföldön teljesítse. Kérdésem az lenne, hogy a 201INT nyomtatvány miként nyújtható be az adóhatósághoz? Ki kell jelölni egy belföldi személyt (könyvelő?), aki majd a 08INT jelű nyomtatványokat is eljuttatja? A meghatalmazás miként történik (EGYKE?) A regisztrációs nyomtatvány (első 201INT) – ami alapján nyilvántartásba veszik (és adószámot kap?!) – csak papír alapon nyújtható be? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem készpénzért vásárolt teherautót egy német magánembertől. A teherautó 3 200 000 Ft-ba került. A készpénz kifizetését be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Adószakértő! Szeretnék tisztázni egy jogviszonnyal kapcsolatos kérdést. Frissen alakult egy kft., melyben két ügyvezető van és együttes képviseleti joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető, aki egyben a munkáltatói jogokat gyakorolja, egy másik cégben ügyvezetőként megbízási jogviszonnyal rendelkezik, mellette egyben nappali tagozatos egyetemi hallgató. A másik ügyvezető főállású katás egyéni vállalkozó is. A kérdéseim: 1. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető T1041-en való bejelentése ebben az új cégben be kell-e jelenteni társas vállalkozó (tanulmány mellett) 1454-társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett, és ezen a jogcím mellett van-e járulékfizetési kötelezettség úgy, hogy a cég még most alakítja arculatát, aktívan még nem működik, bevétele nincs. 2. A főállású katás ügyvezető esetében be kell-e jelenteni mint ügyvezető, ha nem kap onnan semmilyen jövedelmet, illetve ha a bejelentése kötelező, lehet-e megbízási vagy alkalmazotti jogviszonnyal napi pár óra mellett? A társasági szerződés az ügyvezetők személyes közreműködéséről nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm! K. Ágnes
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték