Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    930 találat a(z) bejelentés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, mindenekelőtt köszönöm szépen a korrekt és kielégítő válaszokat, amit a minap tettem fel a sportegyesületi edzők ekho-s választásával kapcsolatosan. Ezek az alábbi oldalon találhatók meg: http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_10_Sportegyesulet_edzok_ekho_valaszt_evs Ezen témát tovább folytatva még további két kérdésben szeretném kérni szíves segítségét: 1. Ön azt írja az első kérdésemre (a kérdésem ugyanis valóban erre irányult), hogy "határozatlan idejű munkaviszony esetén kötelező munkaszerződést kötni". Szeretném kérdezni, hogy határozott idejű munkaviszonynál is ugyanúgy kötelező munkaszerződést kötni? 2. Az edzőket a jelenlegi gyakorlatunkban egy évben 10 hónapot alkalmazzuk (illetve tíz hónapra fizetünk bért). Azaz december hónapban egyáltalán nem, január és június hónapban pedig fél-fél havi bért fizetünk nekik - igazodva a bajnoki menetrendhez. Szeretném kérdezni, hogy határozott idejű munkaviszonynál ki lehet-e kötni a munkaszerződésben, hogy mely hónapokra mennyi bért adunk, vagy úgy kell tervezni a foglalkoztatást, hogy például november 30-áig határozott időre alkalmazzuk, majd ezt követően január 15-étől június 15-éig ismét határozott idejű munkaviszonyt létesítünk, majd július 1-jétől november 30-áig újból határozott idejű munkaviszony, és ezt ismételve, amíg ez a gyakorlat fennáll. Illetve ehhez kapcsolódóan kérdezném még, hogy ezeket a munkaviszony létesítéseket külön ki-be kell jelezni a NAV-nak is?

    Kérdés

    Tisztelt Szekesztőség! Cégünk székhelyétől nem messze bérel egy raktárhelyiséget építőanyag tárolására. A raktárban nem folytatunk üzletszerű tevékenységet, csak a szükséges építőanyagért megyünk. Kérdésünk az volna, hogy kell-e telephelynek bejelenteni a NAV-hoz vagy a cégbírósághoz? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy Kp fizetés esetén általában számlát állít ki, de pénztárgépbe is beüt. Előfor dulnak viszont olyan KP számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyan olyan KP számlák, mint amelyeket beütötte. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt) de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy gyakorlatban milyen esetek, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy belföldi egyszemélyes kft. és két magyar magánszemély alapított Angliában egy társaságot 2014. évben. Volt-e bármilyen bejelentési kötelezettsége a vásárolt részesedéssel kapcsolatban a NAV felé (vagy kedvezőbb adózás miatt lehetősége) a belföldi társaságnak? Köszönettel: Reményi Gyné

    Cikk

    A be nem jelentett foglalkoztatás a munkaügyi ellenőrzés adatai alapján vezető jogsértésnek számít, mely ráadásul sok esetben a felek akarategységén alapul. A munkáltató szeretne megmenekülni az adminisztrációs, valamint közteherviselési kötelezettségei alól, a munkavállaló pedig abban reménykedik, hogy „feketén” magasabb munkabért vihet haza, mint bejelentett foglalkoztatásban.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy ha egy szolgáltató cég bérel egy irodát, akkor köteles azt mint telephelyet bejelenteni a cégbírósághoz? Vagy elegendő a NAV-hoz bejelenteni? Van olyan lehetőség, hogy a cégbíróságon ne kelljen átfuttatni? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_9_Csaladi_gazdasag_vezetovaltasa_dph linken található kérdésemmel kapcsolatban szeretnék további segítséget kérni. Az új vezető kiváltotta őstermelői igazolványát, az illetékes hatóságnál megtörtént a vezetőváltás bejelentése, ezt rögzítették, határozatba foglalták. Az eredeti családi gazdaság szerződése módosult. A kérdésem az, hogy a NAV felé milyen dokumentumot kell benyújtani? A régi vezető adószámát meg kell szüntetni? Az új vezetőnek pedig új adószámot igényelni? Jelenleg a családi gazdasághoz két bankszámla tartozik. Ezeket ilyen esetben hogyan kell kezelni? Új bankszámlát kell nyitni, és az összegeket átvezetni erre? Vagy ha lehetséges módosítani a számlatulajdonost? Az eddigiekhez hasonlóan az új vezető intézné a megtermelt termények eladását, a szükséges anyagok eszközök beszerzését. Mielőbbi válaszát előre is köszönöm! Valler Tibor

    Kérdés

    T. Szakértő! Adott egy betéti társaság, mely 2017. januárban elhatározta, hogy katás lesz, február 1-jétől. A katába átlépve 2017.02.28-án elhatározta a végelszámolással történő megszűnését. Az lenne a kérdés, hogy milyen kötelezettségei vannak (bevallások, bejelentők, beszámolók) terén mind januárig bezárólag, mind pedig a katás időszakban történő megszűnés esetén, tekintettel arra, hogy amennyiben megszűnik, már nem lehet kataalany, így át kell térnie újra a "sima" adózásra és egy "normál" végelszámolást kell levezényelnie? Vagy van bármilyen egyéb kötelezettsége? Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a tájékoztatását. A dolgozónak van négyórás munkaviszonya egy cégnél, egy másik cégnél egyszerűsített foglalkoztatás keretében szintén négy órát dolgozna. Lehetséges-e, hogy egy napi bejelentést kettő napra megbontva használjon fel, mivel naponta csak négy órát dolgozna? Segítségét köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó főállású katás jelenleg is, alapítani szeretne egy román kft.-t, aminek ugyanezen egyéni vállalkozó lenne az ügyvezetője. Tevékenység: webáruház üzemeltetése Kérdéseim az alábbiak: - Van-e lehetősége, hogy egyszerre (magyar egyéni vállalkozó és román kft.) mindkettőnek korlátlanul felelős tagja legyen - vagy a kft.-ben kell lenni egy másik tagnak, aki a nagyobb hányadú tulajdonos lesz? - Van-e (a román kft.-vel kapcsolatban) bármilyen bejelentési, bevallási, bármilyen kötelezettsége Magyarországon a fenti egyéni vállalkozónak? - A kft.-től származó jövedelmét Magyarországon be kell-e vallania?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy áfás adószámos magánszemély egy kis vendéglőben élő zenei előadást tartana (egy gitáron játszana, miközben énekel) amíg a vendégek elfogyasztják a felszolgált ételt. Kérdésként merült fel, hogy kiállíthatja-e a számlát 5 százalékos áfakulccsal az áfatörvény 3. sz. melléklet II. részében megnevezett 2. pont alá tartozó szolgáltatásra hivatkozva? Továbbá a magánszemély egy esti fellépésre 50 000 forintot kapna. Ebben az esetben már létrejön a biztosítási jogviszony? Tehát '1041-es adatlapon be kell jelenteni és levonni a járulékokat? Ebben az esetben milyen kódon jelentem be őt a 1041-es adatlapon? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Civil szervezet vagyunk, és a létesítő okirat céljainak megfelelően képzéseket tartunk. 2016. évben 37 megbízási szerződést kötöttünk oktatókkal hosszabb időtartamra (fél év). Az oktatók közül végül 9 megbízott oktatott, és kapott megbízási díjat (ők tb-szempontból biztosítottá váltak). Előre nem tudtuk, kinek, mennyi lesz a megbízási díja, ezért mindenkit bejelentettünk. Törölhető-e 28 megbízott bejelentése, ha nem kapott megbízási díjat, mert nem tartott oktatást a szerződés időtartama alatt? Hogyan kell figyelembe venni a tb-kifizetőhellyé válásnál a 100 fős létszámhatárnál azokat a megbízási szerződéseket, amelyek végül nem keletkeztettek volna bejelentési kötelezettsége, de mivel ezt előre nem tudtuk, óvatosságból inkább mindenkit bejelentettünk. Pontosan a kifizetőhellyé válásnál hogyan kell ezt az esetet figyelembe venni? A bejelentés számít vagy a tényleges biztosítási jogviszony keletkezése (ami a tényleges kifizetés alapján állapítható meg)? Idén több mint 100 képzővel kötöttünk egyéves szerződést, és előre nem tudjuk pontosan, ki, mennyit fog oktatni, és ezután mennyi megbízási díjra lesz jogosult. Hogyan kell helyesen a fentieket a kifizetőhellyé válás szempontjából figyelembe venni?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egybefüggő 2 hét szabadság eltérő kiadása – megállapodás

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Gyűjtőszámlázás és időszakos számlázás egy számlán

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Toborzás költsége

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media