Be kell-e jelentenie könyvelőjét? Itt a NAV válasza Cikk
A könyvelőirodát csak abban az esetben kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál – közölte az adóhatóság az MTI érdeklődésére.
A könyvelőirodát csak abban az esetben kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál – közölte az adóhatóság az MTI érdeklődésére.
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm válaszát azonos címmel feltett kérdésemre (http://adozona.hu/kerdesek/2016_10_20_Maganszemely_ad_munkat_maganszeme_lsp#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice). Pontosítást kérnék: arra jutottam, hogyha a megbízás a minimálbér 30 százalékát nem éri el, akkor a munkát adó nem minősül foglalkoztatónak (Tbj. 4. § 1. pont), illetve az Art. 178. § 18. pont értelmében nem minősül kifizetőnek. Ha ez igaz, ebben az esetben sem bejelentési kötelezettsége, sem adóbevallási kötelezettsége nincs, adót és közterhet sem kell levonnia, így a magánszemély saját maga rendezi az évvégi bevallásában a terheket. Jól gondolom? Üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Magyar cég Szlovákiában konszignációs raktárat létesít. Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a magyar cégnek? Az áru szlovák raktárba való szállításakor keletkezik ekáerszám-igénylési kötelezettség? Köszönettel: Szombati Imréné
Tisztelt Szakértő Egy dolgozónkat előzetes letartóztatásba helyeznek, hivatalos értesítést nem kaptunk róla, de köztudott a dolog, munkába nem jár. Mitől lesz hivatalos a cég számára, hogy a dolgozó előzetes letartóztatásban van? Mit kell ilyenkor a munkáltatónak tennie? Fel kell bontani a munkaszerződést? Be kell jelenteni a biztosítás megszűnését vagy csak szünetelteni kell? Másik kérdésem a következő: ha történetesen az ügyvezető, aki alkalmazásban áll a cégnél (nem ő a tulajdonos) kerül előzetesbe, akkor ki lesz az aláíró mindazon feladatokra, amit eddig az ügyvezető ellátott? A fenti kérdésekben szeretném kérni a segítségét. Előre is köszönöm. Üdvözlettel FE.
Egy 2016. július hónapban alakult kft.-nek az engedélyek hiánya miatt a mai napig nincs tevékenysége. A kft. 3 tagból áll. Az egyik tag többségi tulajdonnal bír, akinek főállású egyéni vállalkozása van, a másik két tag jogosult képviseletre, megbízási jogviszony keretében. Az egyik képviseletre jogosult tagnak van egy bejelentett heti 36 órát meghaladó munkaviszonya más cégnél, a másik képviseletre jogosult tag pedig heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik szintén egy másik cégnél. A kérdés az lenne, hogy amíg a cég nem végez tevékenységet, a heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak meg kell-e fizetni a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékot, vagy pedig elláthatja-e a cég képviseletét nulla forint megbízási díjjal? Továbbá, mindkét tagot be kell-e jelenteni a 16T1041 -es nyomtatványon? Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Dné
Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépen van meg a könyvelése az adóhatóság kialakulóban lévő gyakorlata és az azt megerősítő írásbeli álláspontja szerint – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete. Álláspontja szerint a kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti.
Tisztelt Szakértő! Egy iskolaszövetkezet most szeretné elkezdeni a működését. A kérdésem, hogy a diákok, akik be lesznek jelentve a NAV felé, a munkavégzés előtt iskolaszövetkezeti tagokká válnak-e ezzel? A NAV 16/T1044D bejelentésen tagokra vonatkoznak az adatok. A diákoknak van-e tagsági díjuk vagy bármilyen fizetési kötelezettségük ezzel kapcsolatban? Ki kell-e jelenteni őket a NAV-tól? Arra nincs a nyomtatványon jelölés, hogy meddig tart a munkaviszony.
Az őszi betakarítások idején a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor. A legjobb megoldás az átmeneti létszámnövelésre az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, amely az idénymunkások alkalmazásának legcélszerűbb módja –írja közleményében a NAV, ismertetve e sajátos foglalkoztatás szabályait.
Jelenleg cseden lévő (egyébként teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkező) anyuka és férje alapítanak katás betéti társaságot. Mivel a férj egyúttal főállású katás egyéni vállalkozó is, ő a bt. kültagja lenne, nem főállású katásként a bt.-ben havi 25 000 Ft-ot fizet; egyúttal ő a bt. ügyvezetője is. Az anyuka természetesen a csed mellett nem végez tevékenységet; később (teljes munkaidős munkaviszonyára tekintettel) szintén nem főállású katásként ő is 25 000 Ft-ot fizetne. Milyen nyomtatványon kell az anyukának bejelentenie, hogy nem végez tevékenységet, így nincs kata-fizetési kötelezettsége? Ha visszamegy dolgozni a munkaviszonyába a gyed mellett, de a vállalkozásban végzett tevékenységét még nem akarja folytatni, van erre lehetősége? Ezt milyen módon kell adminisztrálni?
Tisztelt Szakértő! 2016. 05. 17-én alakult egy egyszemélyes kft., amelynek a tagja egyben ügyvezető is (a tagsági jogviszony kezdete: 2016. 05. 17., az ügyvezetői jogviszony kezdete: 2016. 05. 17.). A cég adószámot 2016. 06. 14-én kapott, a cégbírósági bejegyzés 2016. 06. 15-én történt meg. Milyen dátummal kell bejelenteni a NAV-hoz (16T1041) a tagot, és mely dátummal kezdődik meg a járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Gyesről (gyedről) visszatérő dolgozót be kell jelenteni a NAV felé (1041-es nyomtatvány)? Szükséges-e írásban jelezni a munkavállalótnál a visszatérési szándékát?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkavállalója 6 hónapja van táppénzen, táppénzes papírját 2 hónapja nem küldi be a munkáltató részére és nem is továbbítja az OEP felé. Többszöri megkeresésre végül azt a választ adta, hogy még mindig táppénzes állományban van, és írásban elküldi a kft. részére a felmondását. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben helyesen eljárnia? Táppénz alatt a munkaviszonya megszüntethető, ha a dolgozó mond fel? Vagy a munkaviszony ebben az esetben is csak a keresőképtelenség megszűnésének első napjával szűnik meg? A táppénzes papírjait (ha megküldi) továbbítani kell az OEP részére? A táppénz 1/3-a ebben az esetben is a munkáltatót terheli, ha megszüntethető a munkaviszony?
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem a következőkben: ha egy új cég alakul, az ügyvezetőt milyen határidővel kell bejelenteni a NAV-hoz? Véleményem szerint erre az esetre az Art. 16. § (4) a) pontjának utolsó szófordulata alkalmazandó ("a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni"), hiszen az alapító okirat (társasági szerződés) keltekor még nem rendelkezik a cég adószámmal, és nem is létezik, mint jogi személy, így a bejelentést csak a cégbírósági végzés kézhezkapása után utólag van lehetőség. Jó értelmezzük a jogszabályt? Köszönettel: Nagy Erika
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy önkormányzat az építményadó és/vagy a telekadó alapjának meghatározásakor az ingatlan korrigált forgalmi értékét veszi alapul, akkor az adózónak van-e adóalap-változás bejelentési kötelezettsége az önkormányzat felé, ha az ingatlan ugyan a tulajdonában marad, de az értéke a piaci viszonyok megváltozása okán csökkenhet/nőhet? Milyen dokumentum(ok) szolgál(hat)nak ennek az értékváltozásnak (adóalap-változásnak) az alátámasztására? Ha az önkormányzat kezdeményezi az adóalap-változást, mivel tudja ezt hivatalosan, jogszerűen alátámasztani? Válaszukat előre is köszönöm Szekeres Zsolt
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől