Tisztelt Szakértő! Magánszemély földet vett, pontosabban szőlőt. Adómentességet kapott mint földműves, vállalta 5 évig a művelést. Viszont az egyik területet kivonatta művelés alól, ez egy szántóföld. Illetéket akar fizetni a tulajdonos. Ez a terület 250 000 forintra lett árazva. Miként kell ezt rendeznünk? Milyen nyomtatványon kell bejelentést tenni az illeték kivetéséhez? Köszi szépen a választ! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Indiai cég Magyarországra küldi az alkalmazottait, hogy itt képviseljék a céget, és dolgozzanak neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. Ez meg is történt az illető az első két negyedévre teljesítette adófizetési kötelezettségét. Azonban mi a teendő abban az esetben, ha a 183 napnál többet dolgozik itt, de nem egész évben? A további béréből már csak ott adózik? Kérhet adóigazolást az adóhivataltól a befizetett adóról? Kell a távozását jelenteni valakinek? Ha igen, hogyan? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2017.07.04-i "Erre jók az atipikus munkaviszonyok" cikkükben egy munkavállaló több munkáltató általi foglalkoztatásához kérném további gyakorlati segítségüket az alábbi kérdésekben: 1) Hogyan, melyik munkáltatónak kell az alkalmazottat a T1041-en bejelenteni? 2) Ha az alkalmazott az egyik munkáltatónál sofőrként dolgozna, a másiknál sofőrként és összeszerelői munkakörben (betanított munkás) is, akkor is alkalmazható ez a foglalkoztatási forma, vagy csak ha kizárólag ugyanazon munkakörben foglalkoztatják? 3) Jelenléti ívet hogyan kell írni? 4) Muszáj azonosan dolgoznia, például hétfőn és pénteken az egyik munkáltatónál, keddtől csütörtökik a másik munkáltatónál, vagy hetente/naponta változhat a beosztás? 5) Havonta változhat, hogy melyik munkáltatónál hány órát dolgozik? Például az egyik hónapban az első munkáltatónál csak 20 órát, a következőben pedig ugyanannál a munkáltatónál 100 órát?
Összesen 4156 adózó szerepel a NAV alkalmazottakat bejelentés nélkül foglalkoztatók legfrissebb listáján.
2017. június 27-étől a civilszervezeteknek be kell jelenteniük a bíróságon, ha az adott évben 7 200 000 forintot elérő támogatást kaptak külföldről. Ha a bejelentést elmulasztják, a bíróság bírságot szabhat ki – figyelmeztet az Országos Bírósági Hivatal.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbe adja ingatlanát egy másik magánszemélynek. Be kell-e jelenteni a bérbeadónak a bérbe adott ingatlant telephelyként az adóhatóság felé? Ha igen, kérem legyen szíves megírni a jogszabályi hivatkozási helyet és a nyomtatványt, amin ezt jelezni kell a NAV felé. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy bt., ahol a beltag nyugdíjas, de a társasági szerződés szerint a képviselő a kültag, aki rendelkezik máshol heti 40 órás főállású munkaviszonnyal. Tehát a kültag után nem kell járulékokat fizetni. Az egyik kérdés az lenne, hogy a beltag után (aki nyugdíjas), jövedelmet nem vesz fel, kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni így, hogy nem ő a képviselő? A másik kérdés pedig az lenne, hogy a 08-as bevalláson a beltagot be kell-e jelenteni? Gondolom, a kültagot igen, a képviselet miatt, még ha nem is vesz fel jövedelmet. Köszönöm szépen a segítségét!
T. Szakértő! A NAV honlapján megjelent a VPOP_KSZ17 és VPOP_PMT17-es nyomtatvánnyal kapcsolatos tájékoztatás. Nem egészen értem. Ezeket a nyomtatványokat mindenkinek be kell adni? Egyéni vállalkozóknak is vagy csak társaságoknak? Ez csak egyszeri alkalom? Ha bejelentek egy személyt, akkor neki később milyen kötelezettségei vannak? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás 2 épület között féltetőt építtet néhány méter hosszan, hogy a kipakolt áru ne ázzon meg. Hogyan minősül az áfa szempontjából, kell-e építési naplót vezetni és bejelentésköteles-e az építési hatóság felé? Üdv. K.
Tisztelt Szakértő, tisztelt Széles Imre! A 2017.05.25-i társas vállalkozó 08-as bevallása címmel kapcsolatban az Ön válaszában az szerepelt, hogy ha a tagok nem működnek személyes közre a társaságban, akkor sem bejelentési, sem bevallási kötelezettség nincsen. Kérem szépen, hogy ennek a törvényi hivatkozását megküldeni szíveskedjen! Erre vonatkozóan ellentmondásokat találtam például több cégnél felmerült a kérdés, hogy a két tag közül az egyik nem vesz részt a társaság működtetésében, mégis tagi jogviszonyára tekintettel bevallási és járulékfizetési kötelezettség terheli. (NAV honlapon lévő tájékoztató füzet alapján.) Ezért kérem a segítségét, hogy hogyan tudjuk bizonyítani a személyes közreműködést hiányát. Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy ha egy munkavállaló a bejelentés után szembesül azzal, hogy nem a megbeszélt időponttól volt bejelentve, hanem később, akkor kérheti-e a munkáltatót, hogy módosítsa a bejelentést? Ha igen, a munkáltatónak milyen büntetési tételekkel kell számolnia? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem, egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője a napokban elhunyt. Élettársi kapcsolatban élt 17 éve, a kapcsolatból van egy 14 éves gyermeke. Hogyan működik ez esetben a cég tulajdonjogának öröklése? A hagyatéki tárgyalás lefolytatásáig lehet-e külön a céggel kapcsolatban intézkedni, hogy az zavartalanul működhessen tovább (van bejelentett alkalmazott, aki folytatná a tevékenységet)? A helyzetet bonyolítja, hogy a kft. hatósági tevékenységet végez, autókat vizsgáztat. Azt az információt kaptuk, hogy ha van a tevékenység végzéséhez szükséges végzettségű alkalmazott, akkor 90 napig folytathatja a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a 90 nap letelte után fel kell függeszteni a tevékenységet a hagyatéki ügy lezárásáig? További kérdés, hogy a NAV felé lejelentsük-e azt, hogy a cég örökösödés alatt áll? Ha igen, ez milyen módon lehetséges? A változás-bejelentő lap (201), a régi ügyvezető jogviszonyának lezárása (1041) és a könyvelő meghatalmazásának módosítása (EGYKE) csak akkor lesz lehetséges, ha lezárult a hagyatéki tárgyalás? Válaszukat előre is köszönjük!
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként KÖTELEZŐ bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Kérdésem az lenne, hogy fenti szabály kizárja-e, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezetőt (a társasági szerződésben ez került megjelölésre) bejelentse a bt. mint katás magánszemély? Vagy a jogszabály "engedő", vagyis azt mondja ki, hogy munkaviszonyon kívüli jogviszony esetében KÖTELEZŐ a bejelentés, munkaviszony esetén választható? Katás bt. esetében is külön kell vizsgálni az ügyvezetőség és a személyes közreműködés járulékfizetési kötelezettségét? Tehát, ha mint ügyvezetőt bejelentem a kata alá, és megfizeti a havi 50 ezer forintot, és emellett személyesen is közreműködik, ez utóbbi jogviszonya keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget? Hiszen, ha külön kell vizsgálni, akkor nem minősül főállás melletti társas vállalkozónak, így személyes közreműködése alapján járulékot kellene fizetnie.
Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás között – melyek kapcsoltnak minősülnek – ingatlanbérleti szerződés áll fenn 2014 óta. Az éves forgalom a két cég között 50 millió forint alatti, ha jól értelmeztük transzferár-dokumentáció készítése nem szükséges (?). A nagyobb probléma, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés megkötését nem jelentették be a cégek a NAV-nak. A kérdés, hogy lehet-e ezt utólag pótolni, és ha igen, hogyan, eredeti dátummal? Illetve ki a bejelentésre kötelezett: a bérlő vagy a bérbeadó? Valamint számíthatunk-e bírságra, még akkor is, ha a mulasztást mi vettük észre, és mi is javítanánk? Válaszát köszönöm.
Márciustól május végéig mintegy 120 előre bejelentett helyszínen végzett ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az adótraffipax nemcsak a nyugtaadás gyakoriságát és a könyvelt bevételt, de a bejelentett alkalmazottak számát is növelte – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője az MTI-t.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték