Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy mely esetekben kell a T1041-es nyomtatványon bejelenteni a biztosítás szünetelését? A kitöltési útmutató a munkavállaló igazolatlan hiányzását és az egyéni vállalkozás szüneteltetését hozza példának, de lehet-e más eset is, amely indokolja a nyomtatvány ezen részének használatát? Válaszát előre is köszönöm!
Összesen 4172 adózó szerepel a NAV legfrissebb (februári), be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók listáján.
Tisztelt Szakértő, A 2018. július 1-től hatályos online számlázási rendszerrel kapcsolatban kérem szíves válaszukat. Idén ősszel cégünket végelszámolással megszünteti a külföldi anyavállalat, így el szeretnénk kerülni az integrált rendszer módosításával kapcsolatos többlet munkát és költségeket erre a rövid, maximum 4 hónap időtartamra. Számláinkat a külföldi anyavállalatunk által működtetett integrált rendszerrel állítjuk elő. Az összes leányvállalat ezt a rendszert használja, különböző országokban. Helyesen járunk-e el akkor, ha a belföldi értékesítéseinkről, kézi számlát állítunk ki, és a NAV webes felületén bejelentjük a 100 ezer forint feletti áfatartalmúakat? Belföldi számlázásaink száma minimális, havonta körülbelül 2-3 számláról van szó. A többi közösségi, illetve harmadik országba történő értékesítéseinkről továbbra is az integrált rendszerrel történne a számlázás. Be kell-e jelenteni a NAV-nak, ha áttérünk kézi számlázásra (csak a belföldi értékesítéseink tekintetében)? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szerkesztő! Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének 5 éve 2018. januárjában letelt. Sem a vállalkozás folytatásának tényét, sem a megszüntetést ez ideig nem jelentették be. Tudomásom szerint ebben az esetben automatikusan törlik az egyéni vállalkozást a nyilvántartásból. Ha valóban törölték, akkor is be kell jelenteni a vállalkozás megszüntetését a NAV felé és a helyi önkormányzat felé? Be kell-e nyújtani a megszüntetéskor aktuális bevallásokat? Ha nem törölték a vállalkozást, akkor a szüneteltetést követő naptól a megszüntetés bejelentéséig kell-e a vállalkozónak járulékot fizetnie? Köszönöm szíves válaszát !
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáját.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, magyarországi állandó lakóhellyel Ausztriában havi 72 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg ott biztosított, családi pótlékot is Ausztriából kapja teljes összegben. Magyarországon szeretne egy havi 16 órás részmunkaidős állást vállalni (az ebből származó bére az összes bevételének a 25 százalékát nem éri el). Kérdésem, hogy ez az új munkaviszony befolyásolja e az osztrák biztosítási jogviszonyát, illetve családipótlék-jogosultságát? Ha nem, akkor milyen járulékokat és adót kell megfizetni a magyarországi munkaviszonyából származó bére után, és azt milyen módon kell bevallani, bejelenteni? Előre is köszönöm válaszuk: Üdvözlettel: Szabó Kinga
Egyéni vállalkozó egy kft.-ben ügyvezető igazgató. Jövedelmet nem vesz ki. A 1041-es nyomtatványon milyen kóddal kell bejelenteni? 08-on 39-es kóddal jelentjük. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám szíves állásfoglalását: Egy egyszemélyes kft. nagyértékű ingatlannal rendelkezik. A tag eladja üzletrészét egy belföldi magánszemélynek névértéken, 3 millió forintért. A kft. korábbi tagja belföldi illetőségű magánszemély, ugyanúgy, mint a vásárló tag, egy napig sem bírtak külföldi illetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV felé akár változásbejelentő leadásának tekintetében, vagy akár illetékkivetéshez történő adatszolgáltatáshoz vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapításához? Keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség bármilyen tekintetben bármelyik szereplőnél? Második kérdésem hasonló: ha egy nagy eszközértékű társaság belföldi magánszemély tagja eladja üzletrészét egy másik hasonló magánszemélynek úgy, hogy az üzletrész eladásáért nem kér többet, mint az üzletrész névértéke, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár a régi, akár az új tagnak, akár a társaságnak? Azzal tisztában vagyok, hogy a tagok személyében történt változásról változásbejelentőt kell küldenem a NAV-nak – ez minden esetben így van, mikor olyan változás történik a társasági szerződésben/alapító okiratban mely a tagok személyének változását illeti. Válaszát előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, amikor elkezdte a vállalkozását, heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Ennek megfelelően lett bejelentve a T1041-es bevalláson. Most megszűnt a munkaviszonya, így főállású egyéni vállalkozóvá vált. A T101E- nyomtatványon ez bejelentésre került, de kell-e ezzel együtt a T1041-esen is bejelenteni a változást? Ha időközben az egyéni vállalkozó katás adózó lesz, akkor kell-e a T101E mellett T1041 nyomtatványon is bejelentenie valamit (a főfoglalkozás megmarad)? Ha a későbbiek folyamán a vállalkozónak újra lesz munkaviszonya és már nem minősül főfoglalkozásúnak, akkor szintén bejelentési kötelezettsége keletkezik a T101E és T1041 nyomtatványokon? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft.-nek 3 alapító tagja van: anya és két gyermek. A gyerekek nem működnek közre a kft. irányításában, csak az osztalékot szeretné részükre az édesanya átutalni. Be kell-e jelenteni őket a 1041-es nyomtatványon társas vállalkozónak (1452)? (Ha részvényt veszek, nem jelentenek be.) Ha nem, akkor a 08-as bevallásban milyen kóddal kell jelentenem őket? (35-ös) Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Cégünk élelmiszer-vegyiáru nagykereskedelemmel foglalkozik. Román partnerünk személyesen szállítaná el az árut, és az ellenértéket készpénzzel azonnal kiegyenlítené. Ez meghaladja 1,5 millió forintos korlátot. Ebben az esetben van-e bejelentési kötelezettségem a NAV felé? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Iskolaszövetkezeten keresztül diákokat foglalkoztatunk, alkalmi jelleggel, nem rendszeresen. Ebben az esetben van-e a kölcsönzött munkaerő után a NAV felé bejelentési kötelezettségünk? Válaszát előre is köszönöm.
EU-s (Egyesült Királyság) székhelyű vállalkozás szeretné Magyarországon forgalmazni az általa gyártott illatgyertyákat és illatosítókat. Az az elképzelésük, hogy az itthoni ismerőseiken, rokonaikon keresztül szeretnék forgalmazni a termékeiket (piaci árusítás, vagy boltokba beszállítás révén). A kérdésük az, hogy ezt milyen jogviszony keretében tehetik meg? A magyarországi magánszemélyek értelemszerűen nem alkalmazottai az angol vállalkozásnak, s Magyarországon sem rendelkeznek céggel vagy vállalkozói igazolvánnyal. Van valamilyen olyan foglalkoztatási mód, amivel az angol vállalkozás magyarországi telephely vagy önálló cég létesítése nélkül tudja foglalkoztatni ezeket a személyeket anélkül, hogy vállalkozást kellene indítaniuk? Köszönettel várom szíves visszajelzését.
Az MNB ma közzétett határozatában 10 millió forint bírsággal sújtotta a budapesti székhelyű Első Magyar Befektetői Szövetkezetet, mert engedély nélkül visszafizetendő pénzeszközöket gyűjtött. A jegybank egy másik ügyben 13 millió forint megfizetésére kötelezte a fővárosi Skylite Reklám és Piackutató Kft.-t bejelentés nélkül folytatott függő ügynöki tevékenység miatt.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték