További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új jogszabály egyes külföldi befektetések ellenőrzéséről

  • adozona.hu

Október 11-én, a 2018. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, mely 2019. január 1-jétől hatályos.

A jogszabály 2. § (1) bekezdése szerint "a külföldi befektető a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján –

a) közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrészt, vagy

b) a Ptk. szerinti meghatározó befolyást

a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet.

Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.

A 2. § (3) bekezdés szerint külföldi befektető által a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető

a) megfelel a Magyarországon fióktelep létesítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek, és

b) a fióktelep létesítése előtt teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét és a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők:

a) fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,

b) kettős felhasználású termék előállítása,

c) a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,

d) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése,

e) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

f ) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

g) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

h) az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

i) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek.

A 2. § (5) szerint a (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amely közvetlenül érinti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelemet vagy európai létfontosságú rendszerelemet.

A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) (3. §).

Aki a fenti törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a Kormány rendeletében meghatározott, természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1 000 000 forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10 000 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető, a bírság a központi költségvetés bevételét képezi (10. §).

A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) létrejött, 2. § (1)–(3) bekezdése és 3. § szerinti jogügyletek esetében,

b) újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve

c) megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során

kell alkalmazni (13. §).

A Közlöny megtalálható itt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed, gyed, gyes, katás egyéni válalkozó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

Ki fizeti a 19,5 százalékot?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X