Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó dec ember 1-jétől nyugdíjas, december 2-ától munkaviszonyos, egyébként evás munkaviszonyos volt december 1-je előtt. Hogyan kell bejelenteni és milyen nyomtatványon a jogviszonyát, és hogy kell utána fizetni a járulékokat, és a 7320 forintot? Válaszukat előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét. Adott egy adószámos magánszemély, aki számlát állít ki kft. részére fordításról. A fordítás időszaka 2018. 10. 01-től 2018. 10. 25-ig tarott. Ezt követően az adószámos magánszemély 2018. 11. 05-én kiállítja a számlát 15 napos fizetési határidővel, amit kifizető 2018. 11. 20-án kiegyenlít. A magánszemély jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, ezért a kifizető levonja a járulékokat (32 százalék), megállapítja a közterheit, így teljesíti a kifizetést. Mivel a fenti eset biztosítási jogviszonyt keletkeztet, a biztosítási jogviszonyt 18T1041-en 2018. 10. 01-2018. 10. 25. időszakra jelentem be. Ugyanakkor a kifizetés miatt (2018. 11. 20.) a járulékokat a 11. havi 08-as bevallásban szerepeltetem. Így maga a biztosítási viszony és annak járulékai 2 külön hónapot érintenek, adatszolgáltatás ügyileg nincsenek szinkronban, szerintem. Kérdésem, hogy T. Szakértő szerint helyesen járok-e el, vagy hogyan lehetne ezt szabályosan kivitelezni (bejelentés, bevallás)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő kérdésben. Egy általam könyvelt társaság új pénztárgépet vásárolt. A gép természetesen NAV engedéllyel rendelkezik. A pénztárgép alapból tartalmaz egy számlázóprogramot. Kértem a pénztárgép értékesítőjét, hogy adja át részemre a számlázóprogram adatait, hogy be tudjam jelenteni a NAV felé. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy ezt nem kell megtennem, mivel a pénztárgépbe beépített számlázóprogramok esetében erre nincs szükség. Sajnos nem találtam erre vonatkozó állásfoglalást. Helyes ez az információ? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Tisztelt Adózóna! A kivatörvény 19. § (4) bekezdéseben mit jelent a "végrehajtható adó- és vámtartozás"? Cégünknek (1millió forintot meghaladó) tartozása és túlfizetései is van, teljes egyenlege túlfizetést mutat. Jogszerűtlen így a kiva-bejelentés? Köszönettel NH
Tisztelt Szakértő! Cégünk megbízási szerződést kötne egy magánszeméllyel, aki máshol munkaviszonyban áll. Várhatóan éven túli időszakra. A kifizetést negyedévente tervezzük, amely meghaladja a minimálbér havi összegének 30 százalékát. Kérdésem, hogy elég jelenteni a 18T1041-es és a 1808-as bevalláson a kifizetés napjára a megbízási jogviszonyt, majd kijelenteni és a következő negyedéves kifizetéskor ismét bejelenteni, vagy a szerződés megkötésekor bejelentem a T1041-es nyomtatványon majd a 1808-as bevallásokon a kifizetés hónapjában bevallom az összegeket, amikor nem történt kifizetés nullás lesz a 1808-as? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő(k)! Munkavállalónk 2018. november elejétől szülési szabadságát tölti, cseden van. A cégvezetés tervei szerint az év végi jutalmak kiosztásánál ő is részesülne jutalomban. A jutalom kifizetése decemberben történne, cégünk nem (tb) kifizetőhely. Kifizethető-e a jutalom munkavállalónknak a szülési szabadság alatt, miközben cseden van? Amennyiben igen, milyen járulék- és adóvonzatai vannak, illetve a kifizetés befolyásolja-e bármilyen formában a csed folyósítását? A jutalomkifizetést kell-e valamilyen módon jelezni a csedet folyósító intézménynek? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy a jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból, illetve a tag által nyújtott tagi hitelből egyaránt lehetséges. Az lenne a kérdésem, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesítésére is van lehetőség ezekből a forrásokból? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben van két tag. E két tag egyben ügyvezető is. Az ügyvezetés mellett HR-tanácsadást végeznek más cégeknek. Készült egy munkaszerződés, melyben munkakörként a HR-tanácsadó és az ügyvezetői feladatok is feltüntetésre kerültek. A munkaköri leírásban is világosan, egyértelműen ki lett kötve, hogy a HR-tanácsadói feladatok mellett a cég ügyvezetését is el kell látniuk. Mindezt napi 4 órában, bár az ügyvezető munkaidejét külön nem határozták meg, mert jelentéktelen, és nem is lehet meghatározni egy ilyen kis cégnél. Kérdés: 1.) Helyes-e, hogy csupán egy munkaszerződés készült a két munkakörre? 2.) Helyes-e, hogy a 1041-es bejelentésen csak a HR-tanácsadó FEOR-száma került bejelentésre? 3.) Ha nem helyes, akkor az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt, és például tekintheti-e úgy, hogy ügyvezető szempontból nem történt meg a bejelentés? Az adóhatóság minősítheti-e társas vállalkozónak ezt a tagot amiatt, hogy csak egyetlen munkaszerződésbe lett belefoglalva az ügyvezetői feladatok ellátása, de csak egy FEOR lett jelentve?
Tisztelt Adózóna! Egyszerűsített végelszámolást folytat le a cégünk. Ha jól tudom, a társas vállalkozó nyugdíjas ügyvezető megbízatása a végelszámolás kezdő napján megszűnik, ő akkor végelszámoló pozícióba kerül. A kérdésem az lenne, hogy ki és be kell-e ezt jelenteni a NAV felé a 1041-es bevalláson. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértó! Egy egyéni vállalkozó használtruha-kereskedelmi tevékenységet folytat. Tevékenységét (teáor 47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelem) bérelt üzlethelyiségben online pénztárgép használatával folytatja. Január hónaptól az üzlethelyiség bérleti szerződése felmondásra kerül, így piacon folytatja tovább tevékenységét. A piacon történő árusításhoz, ha jól tudom nem kötelező a pénztárgép használata, elegendő a nyugta? Mi a teendő ebben az esetben a pénztárgéppel, a szüneteltetést szükséges bejelenteni a NAV felé? Szükséges bővíteni a tevékenységi kört a 47.82 Textil, ruházat, lábbeli piaci kereskedelem tevékenységi körrel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi kérdésben. A kölcsönbevevő céget bejelentési kötelezettség terheli a kölcsönbe vett dolgozóra vonatkozóan a 18TMUNK adatlapon. Többek között jelenteni kell az érintett dolgozó foglalkoztatása megkezdésének napját, valamint, ha befejeződött a foglalkoztatás, a befejezés napját. Kérdésem, hogy a munkaerő-kölcsönzés tekintetében mi nevezhető foglalkoztatásnak, illetve ha a bérelt dolgozó szabadságon van, vagy egyéb fizetett távolléten, esetleg igazolatlan távolléten, ezek az időtartamok tekinthetők-e foglalkoztatásnak? Ki kell-e jelenteni a dolgozót ezen időtartamok alatt a kölcsönbevevő cégtől, majd újra bejelenteni, amennyiben ezen távollétek után újra munkába áll a dolgozó? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2019-ben bővítené tevékenységi körét. Festményeket vásárolna piacon, interneten, nem nyitna üzlethelyiséget. Ő is interneten árulná vagy galériának adná ezeket a festményeket. 200-300 ezer forint között mozognának az árai. Milyen tevékenységi körbe illeszthető ez be, ami nem kíván végzettséget és a tevékenységi kör felvétele után van-e bejelenteni való valamilyen hatósághoz? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagját (nem vezetőt) szeretnénk bejelenteni 1460-as jogviszonykóddal biztosított mezőgazdasági őstermelőként a 18T1041-es nyomtatványon. Kérdésem, hogy a főlapon a családi gazdaság vezetőjének adatait vagy a bejelentett tag adatait kell szerepeltetni? Mi eddig ilyen esetben mindig a családi gazdaság tagjának adatait tüntettük fel, mivel az őstermelő önfoglalkoztató, tulajdonképpen magát jelenti be biztosított őstermelőként. Az OEP (kormányhivatal) álláspontja viszont az, hogy, a gazdaság vezetője jelenti be a tagot, mint foglalkoztató. Történt ebben változás a közelmúltban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték