Árukészlet selejtezését be kell-e jelenteni az adóhivatalnak, ha igen, akkor milyen formában, illetve nyomtatványon kell megtenni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Cégünk tanulót szeretne foglalkoztatni. Kérdésem, hogy milyen kedvezmény illeti meg a vállalkozást ebben az esetben? Illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és munkabér tekintetében mennyi a kötelezően fizetendő összeg. Illetve milyen bevallási és bejelentési kötelezettsége keletkezik? Előre is köszönöm a segítséget.
Ügyfelem egyéni vállalkozó kőműves, a 18 éves fia még gimnazista. Segédmunkásnak maga mellé bejelentheti-e nyári szünetre 3 hétre? Köszönöm a válaszukat.
Tisztel Szakértő! Hogy tesz eleget kötelezettségeinek az online számlázással kapcsolatban 2018. 07. 01-jétől azon adózó, aki helyett a vevő számláz, tehát a vevő úgynevezett önszámlát bocsát ki, ami számítógépes programmal készült. A vevő közölte a számlázóprogram adatait, amit az adózó be is jelentett az adóhatóság felé. Köszönöm szíves válaszukat! Tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! A PTGSZLA nyomtatványon minden esetben kell jelenteni az adott telephelyhez köthető, de bankon keresztül utalt összegekről készült számlát. Adva van egy vendéglátó egység, akihez különböző szállásfoglalási portálokon foglalnak, kuponokkal, Erzsébet-utalvánnyal fizetnek, nem az üzlet területén, ezeket is szerepeltetni kell a jelentésben? Mi a helyzet akkor, ha rendezvényre kibérlik, előzetesen lefoglalják és utólag átutalással fizetnek számla ellenében? Egyébként a helyszínen van online pénztárgép, melybe a készpénzzel, helyszínen utalvánnyal egyéb fizetőeszközzel fizető partnereket szabályosan rögzítik, ezzel tesznek eleget nyugta-kibocsátási kötelezettségüknek. Kérdésem az, hogy a fenti két esetben van-e bejelentési kötelezettségük?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni abban, hogy hol található a webes felület, amelyen keresztül 2018.07.01-től be kell jelenteni a kézi számlákat a NAV felé? Segítségét előre is köszönöm.
4117 olyan adózó szerepel a NAV legfrissebb, április adatokat tartalmazó, be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatókról közölt listáján.
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem válaszát a „Nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönadás” témában. Kérdés URL: http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_25_Nem_kapcsolt_vallalkozasok_kozott_mta Ön a válaszában az alábbiakat írja: „Ha kölcsön nyújtását kölcsönszerződés nem támasztja alá, akkor az átadott pénz nem feltétlenül tekinthető kölcsönnek, hanem átminősíthető véglegesen átadott pénzeszközzé, és ekkor annak az összes következményével számolni kell.” Tudna abban segíteni, hogy mit ért Ön az összes következmény alatt? Ha jól tudom, akkor adóalap-módosítás az átadó fél esetében felmerülhet, ha nem áll rendelkezésre a tao-törvény 3. sz. melléklet 13. pontja szerinti nyilatkozat. Feltételezzük azt, hogy az átadó társaság növeli az adóalapját az átadott pénzeszközzel, az átvevő társaság pedig nem csökkenti az adóalapját az átvett pénzeszközzel. Illetékfizetési kötelezettsége sem áll fenn egyik fél részéről sem, ha jól tudom, csupán be kell jelenteni a pénzeszköz átadást az adóhatóságnak. A kérdésem lenne, hogy bejelentés esetére van-e bármilyen limit, amely felett kell csak a bejelentést megtenni? A fentieken kívül számolni kell-e még bármivel mint következménnyel? Köszönettel! Szilágyi Ferenc
Összesen 4118 adózó szerepel a NAV be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató áprilisi listáján.
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
Az MNB 3 millió forint bírságot szabott ki az NVT Cooperation Zrt.-re az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Emellett 26 millió forint bírsággal sújtotta a társaságban vezető tisztséget betöltő magánszemélyt is, aki a zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlotta nyilvános értékesítésre.
Tisztelt Szakértő! Főállású munkaviszony mellett jelenleg evás egyéni vállalkozó is vagyok. Szeretném nyugdíjazásomat kérni, ennek érdekében tudom, a főállású munkaviszonyomat meg kell szüntetni, az egyéni vállalkozás automatikusan kiegészítő tevékenységűvé válik: ezzel együtt milyen bevallási, bejelentési kötelezettségeim vannak: 1858, 18T1041 és 18T101E vonatkozásában, vagy vannak-e? Ha ezek után szeretnék esetleg katás vállalkozó lenni, akkor mit kell tennem, milyen bevallásokat kell beadnom, és főleg az áfaalanyiságom, amely az eva miatt most van hogyan alakul? Ezzel együtt választhatom-e az alanyi mentességet? Bevételem nem haladja meg a 8 millió forintot. Válaszát előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Próbanap vagy próbahét alatt be szeretném jelenteni a munkavállalót. Az iránt szeretnék érdeklődni, milyen lehetőségeim vannak erre úgy, hogy a legkevesebb adminisztrációval járjon a be- illetve a kijelentés (például abban az esetben, ha nem felel meg a munkakörre, és két nap után el kell küldeni)?
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője Angliába megy dolgozni, és ott lesz biztosítása is. Kérdésem az lenne, hogy ezt milyen jogviszony alatt kell bejelentem a T1041-es nyomtatványon, hogy itthon ne kelljen járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Az Mtv. 202. § (2) pontja szerint a bejelentéssel létrejön a jogviszony. Ez esetben elegendő a jelenléti ív vezetése és a pénztárbizonylat a bérkifizetéséről? Előre is köszönöm a válaszát. Szép napot!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték