Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: szóbeli megállapodás alapján létrejött 12 órás egyszerűsített foglakoztatás esetében, amennyiben ez a munkavégzés 12-24 óráig tart, 8 óra után jár pótlék (50%)? Illetve ebben az esetben jár 15% éjszakai pótlék is, mivel a munkavégzés 22 óra után is tart és meghaladta az 1 órát? Van olyan eset, amikor nem kell az alkalmi munkavállaló számára 12 órás munkavégzésnél pótlékot számolni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy egy banális kérdéssel fordulok Önhöz, de eléggé megosztott a kollégáim álláspontja az alábbi ügyben: egy vendéglátóipari egység dolgozói munkaidőkeretes szerződéssel vannak alkalmazva, tehát előfordul, hogy vasárnap, ünnepnap is dolgoznak, továbbá akár éjjel is (18-24 óra között). Kérdésem: ebben az esetben kell-e számfejteni részükre bérpótlékokat. (Gondolok itt a az ünnepnapi-, vasárnapi-, műszak- és éjszakai pótlékra.) Munkaszerződésükben az alábbi szöveg szerepel: "6.2. A Munkavállaló részére a heti pihenőnap és szabadnap a szokásostól eltérő módon kerül kiadásra. A kiadás módja: 6.2.1. A Munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül és osztott munkaidőként is beosztható, ilyenkor a napi munkaidő 4 óránál kevesebb, 12 óránál több nem lehet. 6.2.2. A Munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. " Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: Az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg? Köszönettel.
A munkaidőkeret a munkáltató kezében egy eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a dolgozót, amikor a munkájára szükség van. Így nem arra kell figyelnie, hogy a munkavállaló minden nap 8 órát dolgozik-e, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia. Azért is előnyös, mert munkaidőkeret esetén a munkavállaló beosztható 5 egymást követő napra akár napi 12 órában is anélkül, hogy túlmunka keletkezne. A munkaidőkeret hatékonysága a jó munkaszervezésen múlik.
Tisztelt Szakértő! A munkavállalót 5/2, kétműszakos munkarendben foglalkoztatjuk, 06-14-ig és 12-20 óráig. Helyettesítésre kértük fel a portára, ahol 18-06-ig kellett dolgoznia. A munkavállaló el is fogadta. Több órát nem kellett neki dolgozni összességében, mint a 8 órás beosztásnál, mert két 12 órás munkaidő után pihenőnapot kapott. A munkaidő-beosztást 7 nappal előbb közöltük vele. Kérdésem, hogy az 50%-os bérpótlékot (pihenőnap kiadása miatt) a napi + 4 órára kell elszámolni, vagy napi 12 órára. Tisztelettel.
November 1-jétől 33 ezer forintos havi bérpótlékban részesülnek a védőnők - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkár szombaton Budapesten.
Tisztelt Szakértők! Az alap: készenléti jellegű munkakör, kéthavi munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő beosztás. Van olyan, hogy a munkavállaló napi 4 órát, de van olyan is, hogy egy nap akár 18 órát dolgozik. A kérdés: A példában vegyünk alapul két olyan hónapot munkaidőkeretnek, amelyben 21 munkanap van. Normál helyzetben 2x168 óra, azaz 336 órán túli munkavégzésért jár az 50 százalékos bérpótlék. Készenléti jellegű munkavégzésnél mennyi ebben az esetben a munkaidőkeret végén a havi óraszám, ami után rendkívüli munkavégzésért (túlóra) bérpótlékot kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Dolgozóinkat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Negyedév végén számfejtjük a munkaidőkereten felül keletkezett túlórájukat. Kérdésem, hogy milyen módon kell kiszámolni a túlóraalapot? 1. Helyes-e, hogy a havi 200 ezer forint alapbér esetén a negyedéves alapbért osztom a például a 2017. 3. negyedéves óraszámmal (600 ezer forint/520 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki a túlóraalapot, vagy a munkaidőkeret utolsó hónapjának óraszámával (2017. 09. hónapban 168 óra) kell osztanom a havi alapbért, és az így kapott órabérből kell a túlóraalapot kiszámolnom? Ezután a bérpótlékhoz a havi alapbért osztom 174-gyel (200 ezer forint/174 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki az 50 százalékos túlórapótlékot. 2. Amennyiben kiderül, hogy hibás a túlóraalap-számfejtés, mily módon lehet korrigálni? Elegendő jegyzőkönyv kíséretében megtenni a korrekciós számfejtést? Esetleg önellenőrizni kellene – akár évekre visszamenőleg – a bevallásokat? Korábban a túlóra számfejtése az alábbiak szerint történt: alapbér 200 ezer forint/174 óra szorozva a túlórák számával és szorozva még 150 százalékkal. Várom szíves válaszukat!
Tisztelt Munkaügyi Szakértő! Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű számunkra, hogy azonnali túlórákkal hogyan kell elszámolni, illetve azoknak milyen hatása van a munkaidőkeret-elszámolásra az időszak végén. Példánkban van egy negyedéves munkaidőkerettel elszámoló társaság. Történik egy olyan eset, amikor a munkavállaló eredeti munkarendje 6:00–14:30-ig szólt, azonban egy nappal előtte lebetegedés miatt megkérik, hogy 15:00–23:30-ig dolgozzon. Ebben az esetben a mi szakmai megítélésünk szerint a teljes 8 órát (mert 0,5 óra munkaközi szünet van) rendkívüli munkának kell tekinteni, és mivel a változtatás 1 napon belül történt, ezért olyan rendkívüli munkáról beszélünk, amit az adott hónapban azonnal ki kell fizetni (munkaidőkeret október–december periódusra vonatkozik és a fenti eset októberben történt). Az a kérdési, hogy az októberi számfejtésben a normál havi bér mellett (havi béresek) csak a (A) 8 órára eső bérpótlékot kell többletként elszámolni, vagy (B) 8 óra bérpótlékot és 8 órára eső alapbért is. Az a nagy különbség, hogy (A) esetén az alapórák bent maradnának a negyedéves munkaidőkeret elszámolásban, míg (B) esetben nem.A munkáltató szempontjából (A) és (B) költségterhe jelentősen különbözik egymástól. Mi az Önök szakmai meglátása a kérdésben? Üdv.: Nagy Péter
A bérpótlékokra vonatkozó szabályok a munka díjazásával összefüggésben kiemelten fontosak. Az alábbiakban a leggyakoribb félreértéseket mutatjuk be, illetve javaslatot is teszünk a bérpótlékszámítás szabályainak egyszerűsítésére.
Sokszor merül fel a munkáltatók részéről a kérdés, hogy mit kell, illetve célszerű munkaszerződésben szabályozni. Bizonyos elemek nélkül ugyanis a munkaviszony létre sem jön. Más elemek munkaszerződésben történő feltüntetése nem kötelező ugyan, de hasznos. Olyan elemek is vannak azonban, amelyek feltüntetése kifejezetten hátrányos a munkáltatók számára. Végezetül pedig vannak olyan elemek is, melyeket egyszerűen szükségtelen munkaszerződésben szabályozni. Lássuk, mire kell különösen ügyelni.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál a karbantartók, takarítók kétműszakos munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidőbeosztással, a kiadott beosztás szerint dolgoznak. Délelőtt 6-14.20 között, délután 13.40-22 között. Szombatra, vasárnapra jellemzően nincsenek beosztva. Néhány alkalommal azonban egyes dolgozókat szombaton vagy vasárnap be kell hívni rendkívüli munkavégzésre. A pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért hány százalékos bérpótlék jár szombaton és vasárnap, ha másik pihenőnapot nem tud biztosítani helyette a munkáltató? Változna-e a helyzet a bérpótlékok tekintetében, ha nem munkaidőkeretben dolgoznának?
Tisztelt Szerkesztő! Ha olyan a munkarend, hogy heti háromszor este 7-től reggel 7-ig (háromszor 12 óra), illetve egyszer napközben 4 óra (összesen 40 óra) hetente, változó napokon, akkor este 6 és reggel 6 között a bérpótlék 30 százalékos, vagy sima esti műszakban 15 százalékos? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy minden nap nyitva tartó, 52 fős vendéglátóipari kft.-ben lehetőség van-e arra, hogy a dolgozóknál az alábbiakra tekintettel állapítsák meg az alapbért? "Kevésbé közismert, de sok esetben hasznos tudni és alkalmazni, hogy felek megállapíthatnak olyan mértékű alapbért, ami tartalmazza a műszak-, éjszakai-, munkaszüneti napi és a vasárnapi pótlékot. Összegének megállapítására nincs konkrét rendelkezés, a kötelező legkisebb munkabéren felül az elmúlt időszak pótlékokkal számított átlagával, vagy az előreláthatóan pótlékra jogosító időszakok figyelembevételével érdemes kiszámítani." Ha a konkrét esetet vesszük, egy adott évben 13 ünnepnap van. Egy ünnepnapon kb. 20-22 fő dolgozik a vendéglátóipari egységben. Kiszámoljuk az egy ünnepnapra jutó 100 százalékos bérpótlék összegét, és ezt felszorozzuk 22 fővel, majd az így kapott összeget osztjuk el az 52 fő dolgozó között, vagyis ezzel az összeggel növeljük meg a jelenlegi alapbért mindenkinél. Megállapítható ezen módszerrel a bérpótlékkal növelt alapbér? És ebben az esetben elkerülhető, hogy havonta egyénenként kelljen bérszámfejteni a bérpótlékot? Köszönettel: Lívia
Tisztelt Szakértő! Cégünk csapatépítő tréninget szervez egyes dolgozóinak két napra, melyből az egyik vasárnapra esik. Érdeklődnék, hogy a vasárnapi napra az alapbér plusz 100 százalékos bérpótlék jár vagy esetleg szabadsággal is kompenzálható? Segítségét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték